Gottfried Keller (Zürich, 1819. július 19. – Zürich, 1890. július 15.) svájci német realista író, a kritikai realizmus alakja, de lírája, politikai költészete is jelentős.
Élete
Gottfried Keller Zürichben született, apja művelt esztergályos volt, de korán meghalt. Keller sokat nélkülözött fiatalkorában. 1834-ben kiutasították az iskolából és autodidakta lett.
1840-től festészetet tanult Münchenben, festőnek készült, ám csakhamar az irodalom felé fordult figyelme. 1846-ban jelentkezett először, első műve, a Költemények a demokratikus liberalizmus jegyeit mutatta. 1848-50-ben Heidelbergben volt ösztöndíjas, ahol Feuerbach előadásait is hallgatta.
Berlinből már ismert íróként tért haza. 1861-72-ben magas rangú zürichi hivatalnok volt, majd 1872-től ismét megjelentek írásai.
Keller Zürichben, a Shielfeld temetőben nyugszik.
Művei Keller a legtöbb esetben az élet egy-egy jelenségéről fejti ki mondanivalóját az emberi sorsok villanásszerű felidézésével. Kedvelt műfaja a novella. Humoros-szatirikus hangvételű novellái Svájc társadalmába engednek betekintést.
Történelmi tárgyú novelláiban „az objektív történelmi téma és távolság számára az emlékező visszaidézés tárgyiasított, szélesebb alapú lehetőséget jelent” (Halász Előd). E műveit mondai krónikás hitelesség és szubjektivítás jellemzi. Témái: egy-egy epizód, családi történet, egyéni tragédia vagy lelkiismereti konfliktus. Ez a tematika azonban az emberélet általános konfliktusai felé mutat.
Művei cím szerint:
Zöld Henrik (Der grüne Heinrich) (1854, regény 1. változat) Seldwylai emberek (1856, novellagyűjtemény), benne: Falusi Rómeó és Júlia (Romeo und Julia auf dem Dorfe), Ruha teszi az embert (Kleider machen Leute) Hét legenda (1872, novellagyűjtemény) Zürichi novellák (1877, novellagyűjtemény), benne: A hét igazak zászlaja Zöld Henrik (1879-80, regény 2. változat) Epigramma (1881, novellagyűjtemény) Martin Salander (1886, regény)
Magyarul 1919-ig A fehér rózsa; in: Gyöngyök. Novellák; ford. T. B.; Aigner, Bp., 1886 Falusi Romeo és Julia; ford. Elek Arthur; Franklin, Bp., 1904 Zöld Henrik, 1-2.; ford. Ignotus; Révai, Bp., 1909 (Klasszikus regénytár) Hét legenda; ford., bev. Váry Rezső; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár) Ruha teszi az embert; ford. Ormos Ede; Athenaeum, Bp., 1914 (Modern könyvtár) Tükör, a cica. Csodálatos történet; ford. Hevesi Sándor; Tevan, Békéscsaba, 1917 (Tevan-könyvtár)
1920–1944 Pankrác, a duzzogó; Athenaeum, Bp., 1920 (Modern könyvtár) A Szent Szűz mint lovag. Az eredeti teljes szöveg és hű fordítása; ford. Trócsányi Zoltán, átnézte Heinrich Gusztáv; Lantos, Bp., 1920 (Kétnyelvű klasszikus könyvtár) Romeo és Júlia falun; ford. Ormos Ede; Bécsi Magyar Kiadó, Wien, 1920 (Regényfüzér) Jakab mester könyve; ford. Lányi Viktor; Világirodalom, Bp., 1922 (Világirodalom könyvtár. Új sorozat) Ruha teszi az embert; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára) Seldwylai emberek, 1-2.; ford., bev. Schöpflin Aladár; Franklin, Bp., 1930 Tükör, a cica. Mese; ford. Szabó Lőrinc; Kampmann, Berlin-Dahrem, 1941 (Kazinczy könyvtár) Jéghercegnő; Nemzeti Figyelő, Bp., 1943 (Népszerű regény) Egyszer mindenki...; Nemzeti Figyelő, Bp., 1943 (Népszerű regény) Idegen vér; Soltész, Bp., 1943 (Csíkos sarkú regény) Két nővér; Bartsch, Bp., 1943 (Hétfői regény) A hamis madonna; Nemzeti Figyelő, Bp., 1944 Fiú vagy lány?; Nemzeti Figyelő, Bp., 1944 (Népszerű regény) Az álom nem teljesül; Hungária Ny., Bp., 1944 (Vasárnapi regénytár)
1945– Az előkelő utas; ford. Moly Tamás; Hungária Ny., Bp., 1948 (Forintos regény) Ruha teszi az embert; ford. Szekeres Ilona; Budapest Irodalmi Intézet, Bp., 1948 (Új könyvtár) A hét igazak zászlaja. Válogatás a Die Leute von Seldwyla és a Züricher Novellen c. kötetekből. Elbeszélések; ford. Ottlik Géza, Thurzó Gábor, bev. Sőtér István; Franklin, Bp., 1950 Falusi Rómeó és Júlia és más elbeszélések; ford. Ottlik Géza, Schöpflin Aladár, Thurzó Gábor, utószó Németh G. Béla; Szépirodalmi, Bp., 1956 (Olcsó könyvtár) Der Schmied seines Glückes / A maga szerencséjének kovácsa; ford. Thurzó Gábor; Terra, Bp., 1957 (Kétnyelvű kis könyvtár) Gottfried Keller művei, 1-4.; bev. Sőtér István; Európa, Bp., 1963 1-2. Zöld Henrik. Regény; ford. Jánosy István 3. A seldwylai emberek. Elbeszélések; ford. Jánosy István et al. 4. Zürichi novellák; ford. Lányi Viktor, Thurzó Gábor, Urbán Eszter A hét igazak zászlaja; ford. Thurzó Gábor; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1974 Theodor Storm, Gottfried Keller és Conrad Ferdinand Meyer versei; vál. Eörsi István, ford. Csengery Kristóf et al.; Európa, Bp., 1986 (Lyra mundi)
Jegyzetek
Források
Halász Előd: A német irodalom története
További információk
www.gottfriedkeller.ch Werke von Gottfried Keller im Literaturnetz Téli éj c. verse magyarul és németül – Bábel Web Antológia
Kategória:Svájci költők, írók Kategória:1819-ben született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek Kategória:Zürichiek