thumb|right|250px|Théodore Géricault: La Monomane de l'envie, festmény Az irigység másnak örömén érzett fájdalmunk, amivel rokon érzés, ha másnak fájdalmán örömet érzünk. Ha ez az érzelem az ellen fordul, aki örömet érez, gyűlöletté válik. Ha inkább a tárgy felé fordul, amely másnak örömet okoz, másnak javára szolgál, irigység a szó szűkebb értelmében.A Pallas nagy lexikona
Más megfogalmazásban: Az irigység a más ember anyagi javainak, lehetőségeinek, párkapcsolatának, műveltségének, sikerének, elismertségének összehasonlítása a sajátunkkal. Amennyiben a sajátunkat kevesebbnek ítéljük a másikénál, belül szeretnénk az ő helyzetébe kerülni.
Irodalom
Epstein, Joseph. (2003) Envy: The seven deadly sins. New York, Oxford University Press. Salovey, P. (1991) The Psychology of Jealousy and Envy Schoeck, H. (1969) Envy: A theory of social behavior. New York: Harcourt, Brace and World. Smith, R.H. (2008) Envy: Theory and research. New York, Oxford University Press. Westhues, Kenneth (2004) The Envy of Excellence: Administrative Mobbing of High-Achieving Professors. Lewiston, New York: Edwin Mellen Press. Lindholm, Charles (2016) Generous Envy . Digital Development Debates, issue 17 "Sharing".
Források
Helmut Schoeck: Az irigység. A társadalom elmélete; ford. Olay Csaba; Helikon Kiadó, Bp., 2007 Elena Pulcini: Irigység. A szomorúság szenvedélye; ford. Krivácsi Anikó; Typotex, Budapest, 2012
Jegyzetek
Kategória:Érzelem