jobbra|250px|bélyegkép|A három részre osztott Frank Birodalom, Nyugati Frank Királyság,Középső Frank Királyság és Keleti Frank Királyság Nagy Károly unokája, Lothár örökölte apjától az egész Frank Birodalmat a császári címmel együtt. A testvéreivel folyó örökösödési viták polgárháborúba sodorták a túlélő fivéreket, akikkel azonban kénytelen volt megosztani a birodalom területét. A 843-ban kötött verduni szerződés I. Jámbor Lajos frank császár három fia között létrejött egyezmény a Frank Birodalom felosztásáról. Károly kapta a mai modern Franciaország nagy részét magába foglaló nyugati területeket, Lajos a mai modern Németország nagy részét magába foglaló keleti területeket (Pannoniával és Alsó-Pannoniával), Lothár pedig Németalföld, Elzász, Lotaringia, Provence és Lombardia területeit.History of Europe Three slices of Francia: 843 A három király egyenlő volt. Lothar megőrizte a császári címet, amely elvesztette az egyetemes jellegét, a császári főváros Aix-la-Chapelle-ben (mai Aachen, Németország) volt.The partitioning of the Carolingian empire The Treaty of Verdun
Előzményei jobbra|bélyegkép|250px|A fontenoy-i csata, illusztráció a Les Grandes Chroniques de France kódexben A legidősebb fiú, I. Lothár háborúban állt testvéreivel szemben, apjuk I. Lajos frank császár 840-ben bekövetkezett halála óta. A fontenoy-i csatában azonban (841) vereséget szenvedett. Testvérei, II. (Kopasz) Károly és II. (Német) Lajos 842. február 14-én megerősítették szövetségüket a strasbourgi esküvel, amelyben szerződést kötöttek Lothár ellen. Lothár ezt követően már késznek mutatkozott a tárgyalásra.
843-ban a három uralkodó 110 fős küldöttsége előtárgyalásokat folytatott a koblenzi Szent Kasztor-bazilikában. Ezen tárgyalások eredménye nem maradt meg írásos formában, de tudható, hogy nagyapjuk Nagy Károly birodalma, a Frank Birodalom három részre osztásáról való megegyezéssel zárult.
A szerződés jobbra|250px|bélyegkép|A részekre osztott Frank Birodalom, II. Kopasz Károly, I. Lothár, Német Lajos területe A fentiek szerint: A Nyugati Frank Királyság ura II. Kopasz Károly, aki a nyugati területek felett uralkodhatott – ezekből alakul ki majd Franciaország, amely a France tartományról kapta a nevét. A Keleti Frank Királyság ura Német Lajos – uralmát Bajorországban alapozta meg, a keleti tartományok ura lett – amelyek a későbbi Német-római Birodalom, és végső soron a modern Németország alapjául szolgáltak majd. Lajos 828-ban felszámolta Pannonia kettéosztottságát, a tartomány új neve Regio Pannonia lett. Ekkor alakult meg a Burgundi Hercegség is. Lotaringia ura I. Lothár, aki a császári címet is örökli – uralma Itália északi részére terjedt ki. Ő kapta meg a birodalom középső részeit (a későbbi Németalföldet, Lotaringiát, Elzászt, Provence-ot).
Ez a hármas felosztás azonban csak rövid ideig állt fenn. Már 855-ben felosztották a középső királyságot, s mivel ezek a területek semmilyen politikai egységet nem alkottak, hamarosan városok és hercegségek laza halmazává bomlott szét. Ezután a 870-es merseni, valamint a 880-as ribemont-i szerződés további felosztásokról rendelkeztek.
A felosztások ellenére a Karoling-birodalmat névlegesen és ideológiailag még mindig egységnek tekintették. A felosztások csupán a királyi családon belüli uradalmi területekre vonatkoztak, nem a birodalom valódi felosztására. Mégsem látszódott esély az újraegyesítésre.
Értékelése A verduni szerződést nem szabad csupán a hanyatlás és a bomlás jeleként értelmeznünk: figyelembe kell venni azon frank hagyományt, amely szerint – a primogenitúra elvének ellentéteként – a területek és a hatalom megosztandó a fiúutódok között.
Lothár halála után fiai még tovább osztották háromfelé a Középső Frank Királyság területét: Itália, Lotaringia és Provence területére.
A Frank Birodalom felosztása időrendben Verduni szerződés (843) Prümi szerződés (855) Meersseni szerződés (870) Ribemont-i szerződés (880)
Galéria
Jegyzetek
Források
Katus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Pannonica-Rubicon Kiadó, Budapest, 2001, Georges Duby (szerk.): Franciaország története. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, Klaniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. Osiris Kiadó, Budapest, 2005, Csató Tamás – Gunst Péter – Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I. Az őstörténettől 1789-ig. Tankönyvkiadó 1981. Daniel Gimeno: Nagy civilizációk Frank birodalom, Kossuth Kiadó, 2010,
Irodalom Carlrichard Brühl: Deutschland – Frankreich. Die Geburt zweier Völker. 2. verbesserte Auflage. Böhlau, Köln u. a. 1995, , bes. Kap. 6, 353–410. oldal Joachim Ehlers: Die Entstehung des Deutschen Reiches. 2. Auflage. Oldenbourg, München, 1998, (Enzyklopädie Deutscher Geschichte 31) Johannes Fried: Die Formierung Europas. 840–1046. 3. überarbeitete Auflage. Oldenbourg, München, 2008, (Oldenbourg Grundriss der Geschichte 6) Eduard Hlawitschka: Vom Frankenreich zur Formierung der europäischen Staaten- und Völkergemeinschaft 840–1046. Ein Studienbuch zur Zeit der späten Karolinger, der Ottonen und der frühen Salier in der Geschichte Mitteleuropas. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1986,
További információk Vertrag von Verdun: Aufteilung des Frankenreichs und Geburt des modernen Europas Le traité de Verdun en 843 et la division de l’empire de Charlemagne (
Kategória:Békeszerződések Kategória:Német-római Birodalom