bélyegkép|jobbra|Muhi Sándor grafikája
Lugossy József (Felsőbánya, 1812. december 3. – Debrecen, 1884. március 7.) nyelvész, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1841), majd rendes (1858) tagja.
Életútja
Lugossy József esperes-lelkész és Belényesi Mária fiaként látta meg a napvilágot. Alapfokú tanulmányai után 1827-ben iratkozott be a Debreceni Református Kollégium felső osztályába. Már ekkor ígéretes tehetségű költőként tartották számon. 1840–1841-ben a berlini Frigyes Vilmos Egyetemet látogatta.
1841-ben néhány hónapig szatmárnémeti papként, majd máramarosszigeti tanárként működött, 1845-től a Debreceni Református Kollégiumban a magyar irodalom tanára és a kollégium könyvtárosa volt. 1848-ban Eötvös József miniszter állást ajánlott neki a pesti Egyetemi Könyvtárban, ám a szabadságharcban való részvétele miatt a pozíciót nem foglalhatta el. A szabadságharc leverése után néhány hónapig bujdosott, majd nevelősködött, mielőtt Pesten bibliográfiával kezdett foglalkozni. 1851-től 1861-ig ismét a Debreceni Református Kollégiumban oktatott, kezdetben mértant és természettant, később héber és ógörög nyelvet is. Betegsége miatt azonban kénytelen volt nyugdíjba vonulni. 1877-től megbízott tanárként szanszkrit nyelvet oktatott.
Munkássága
Számos nyelvészeti és bibliográfiai értekezést, emellett könyvismertetést és műfordítást publikált különböző folyóiratokban és gyűjteményekben, többek között az Athenaeum, a Figyelmező, a Tudománytár, a Kisfaludy-Társaság Évlapjai, a Nevelési Emléklapok, az Akadémiai Értesítő, a Reguly Album, az Új Magyar Múzeum, a Történeti Tár, a Pesti Napló és a Delejtű lapjain. Munkásságában álneveket is használt (Felsőbányai, Zahoray). Emellett szerkesztőként is tevékenykedett: Szabó Károllyal, Szilágyi Istvánnal és Szilágyi Sándorral együttműködve 1859-ben útjára indította a Történeti Emlékek című kiadványsorozatot.
A germán és román nyelveken kívül a héber, arab, újperzsa és a tibeti nyelvet is megtanulta. Kiterjedt nyelvtudására jellemző, hogy még 1840-ben jegyzeteiből összeállított egy Arab grammatica chrestomathiával című, töredékben maradt munkát. Több más munkája kéziratban maradt: Családrendű magyar szótár, a három főnyelvkör tényei párhuzamában; Hasonlító magyar csillagisme; Fédrus – Görög és római meseköltők műfordításban; A debreceni főiskolai könyvtár története és ismertetése.
Jelentős adományt tett a Debreceni Református Kollégium könyvtárának, amikor az intézménynek ajándékozta a 197 levélen 43 magyar éneket tartalmazó 17. századi Lugossy-kódexet.
Érdemei elismeréseként 1841-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1858-ban rendes tagjává választották.
Művei
Tisztfoglaló egyházi beszéd, melyet hitszónoki hivatalába léptekor a szatmári református egyházban 1841. június 20-án elmondott. Debrecen, 1841. Columellae L. J. M. De cultu hortorum liber. Máramarossziget. (Iskolai használatra.) Szócsaládrendszer. Nyelvészeti egymásután. Irányértekezés. Pest, 1856. Magyarból németre és viszontfordítandó cikkek nyelvtani gyakorlatul. Debrecen, 1857. Hangrendi párhuzam ezer példában. 2., bővített kiadás. Debrecen, 1858.
Források Magyar életrajzi lexikon. 1000–1990. Javított, átdolgozott kiadás. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Lugossy József. https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09006/09672.htm Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Lugossy József. https://mek.oszk.hu/03600/03630/html/l/l14497.htm
Kategória:Magyar nyelvészek Kategória:Magyar orientalisták Kategória:MTA-tagok Kategória:Debreceniek Kategória:1812-ben született személyek Kategória:1884-ben elhunyt személyek Kategória:Felsőbányaiak