A Thermococcus litoralis a Thermococcaceae családba tartozó Archaea faj. Az archeák – ősbaktériumok – egysejtű, sejtmag nélküli prokarióta szervezetek. Megtalálható a mélytengeri hidrotermális források körül, továbbá a sekély tenger alatti termálforrásokban és az olajkutakban.Kostyukova, Alla M., Georgi M. Gongadze, and Yaroslava Y. Polosina. "Investigation of Structure and Antigenic Capacities of Thermococcales Cell Envelopes and Reclassification of "Caldococcus Litoralis" Z-1301 as Thermococcus litoralis Z-1301." Extremophiles 3 (1999): 329–245.Rinker, Kristina D., and Robert M. Kelly. "Growth Physiology of the Hyperthermophilic Archaeon Thermococcus litoralis: Development of a Sulfer-Free Defined Medium, Characterization of an Exopolysaccharide, and Evidence of Biofilm Formation." Applied and Environmental Microbiology 62 (1996): 4478–485Bertoldo, Costanzo, and Garabed Antranikian. The Prokaryotes. New York, NY: Springer, 2006 Anaerob, organotróf, hipertermofil élőlény, 0,5–3,0 µm átmérőjű. Mint a Thermococcales rend többi faja szabálytalan gömb alakú, hipertermofil és 55–100 °C között növekszik. A többi Thermococcitól eltérően nem mozgékony. A sejtfala csak egyetlen S-rétegből áll, ami nem képez hexagonális rácsokat. Továbbá miközben sok thermococcales obligátan használ ként elektronakceptorként az anyagcserében, addig a T. litoralisban csak a növekedésének serkentésében segít, és képes nélküle élni. A T. litoralist nemrég népszerűsítette a tudományos közösség, mert képes alternatív DNS-polimerázt termelni az általánosan használt Taq-polimeráz helyett. A T. litoralis-polimeráznak nem csak alacsonyabb a hibaaránya mint a Taqnak, de 3'-5' exonukleáz korrigáló képességei is vannak.Synnes, Marianne. "Bioprospecting of Organisms from the Deep Sea: Scientific and Environmental Aspects." Clean Technologies and Environmental Policy 9 (2007): 53–59.
DNS-polimeráz A DNS-polimeráza stabil extrém hőségben, és elégséges korrigáló aktivitással rendelkezik. Emiatt mutációk gyakorisága 2-4-szer alacsonyabb mint a legtöbb DNS-polimeráznál, amelyek nem rendelkeznek korrigáló aktivitással.
Ökológia Sekély és mélytengeri hidrotermális források közelében nő, extrém forró vízben. Az optimális hőmérséklet a növekedéséhez 85-88 °C. Az enyhén savas vizeket preferálja, 4,0-8,0 pH között nő, az optimális érték 6,0–6,4 között van. Ellentétben sok más hipertermofillel a T. litoralis csak fakultatívan függ a kéntől, amit végső elektronakceptorként használ a fermentációban, hidrogéngázt termel a hiányában és hidrogén-szulfidot a jelenlétében. Továbbá exopoliszacharidot (EPS) termel, ami esetleg segíti a biofilm alkotásában. Mannózból, szulfitokból és foszforból készül.
Leírása A piruvátot, a maltózt, és az aminosavakat tudja használni energiaforrásként. A következő aminosavakat nem igényli: aszparagin, glutamin, alanin és glutamát. Ezek az aminosavak nem létfontosságúak a számára, mivel például az alanint és a glutamátot általában egyéb hipertermofil Archaea meg tudja termelni. A fő szénforrása úgy tűnik, hogy a maltóz, amit a sejtjébe egy maltóz-trehalóz ABC-transzporteren keresztül visz be. Egy specializált glikotikus anyagcsereútja van az úgynevezett módosított Embden-Meyerhoff (EM) útvonal. Az egyik útja a módosított EM-reakcióútnak a T. litoralisban eltér a közös EM-útvonaltól, mivel a módosított változat ADP függő hexóz-kinázt és PFKt tartalmaz az enzimek ATP-függő változatai helyett.
Új DNS-analízis azt mutatta, hogy számos izolátuma MW és Z-1614 a legnagyobb valószínűséggel új törzsek. Amik kissé különböznek a morfológiájukban a korábban izolált T. litoralistól, mivel mindegyiküknek van ostora. Kimutatták hogy a korábban felfedezett Caldococcus litoralis valójában T. litoralis. A genomját teljesen szekvenálták.
Jegyzetek
További információk
Kategória:Archeafajok