A természettől való elidegenedés szindróma a természettől való egyre nagyobb elidegenedést jelenti. A természettől eltávolodva az emberek egyre kevésbé érzik át a természet jelenségeit és ritmusát, ami főként a gyerekek és fiatalok fejlődését érinti, de hat a felnőttekre és a társadalomra is.
Richard Louv 2005-ben Last Child in the Woods című könyvével hívta fel a figyelmet a problémára.Marilyn Gardner, "For more children, less time for outdoor play: Busy schedules, less open space, more safety fears, and lure of the Web keep kids inside", Christian Science Monitor, June 29, 2006 A jelenséget sem az ICD-10,http://priory.com/psych/ICD.htm sem a DSM-5http://www.dsm5.org/ProposedRevisions/Pages/InfancyChildhoodAdolescence.aspx nem ismeri el mentális zavarként. 2009-ben az evidenciát lefordították és ellenőrizték. Richard Louv szerint ez nem is egy orvosi diagnózis, hanem azt jelzi, hogy mekkora probléma, hogy az ember eltávolodott a természettől.
Louv szerint a jelenség okai között szerepel a gyerekek féltése, a természetes közeghez való korlátozott hozzáférés, és a képernyő csalogatása. A kutatások szerint összefügg azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a nemzeti parkok látogatottsága csökken, és a gyerekek egyre többet foglalkoznak az elektronikus médiával.
Kritikusai szerint az elnevezés csak elfedi a valódi problémákat, hogy a gyerekek miért töltenek kevesebb időt a szabad levegőn és a természetben.Elizabeth Dickinson: The Misdiagnosis: Rethinking "Nature-deficit Disorder" 2013 DOI:10.1080/17524032.2013.802704
Példák A legismertebb példa az a Bajorországban rendezett rajzverseny, amin 40 ezer gyerek vett részt, és közülük 30% lila tehenet rajzolt.Andrea Kreutz, Bambi-Syndrom, Die Zeit, Ausgabe 15. Mai 2007, (abgerufen 29. Dezember 2012) A szociológusok további vizsgálatokkal arra a következtetésre jutottak, hogy a gyerekek és a fiatalok a természetet idealizálva látják. Fát ültetni jó, fát kivágni rossz, a vadász pedig gyilkos.Rainer Brämer, Das Bambi-Syndrom (PDF-Datei; 62 kB) , Marburg, 1998 (abgerufen 29. Dezember 2012)
Ezt az eredményt a kutatók Bambi-szindrómának is nevezték.
Egy másik példa, hogy 1997-ben a gyerekek 7%-a, 2003-ban 11%-a azt hitte, hogy a kacsák sárgák.Rainer Brämer, Naturentfremdung? (PDF-Datei; 125 kB) , 2008 (abgerufen 29. Dezember 2012)
Kutatása Richard Louv tíz évet töltött azzal, hogy beutazta az Amerikai Egyesült Államokat, és vidéken és városban is megkérdezte a gyerekeket és a felnőtteket a természettel kapcsolatos tapasztalataikról. Szerinte a szenzációhajhász média és a túlféltő szülők bezavarták a gyerekeket az erdőkből és a mezőkről, míg a félelem kultúrája előnyben részesíti a szabályozott sportot a képzeletgazdag játékkal szemben.
Ezeket a trendeket felismerve felmerült az a vélemény, hogy az ember ösztönösen vonzódik a természethez, és a döntéshozók lépéseket tettek annak érdekében, hogy a gyerekek több időt töltsenek a szabadban. Megszervezték a szabadtéri nevelést, az erdei óvodákat és iskolákat. Ez egybeesett azzal a mozgalommal, ami szerint kevéssé kötött napirendet kell létrehozni a gyerekek számára, hogy kötetlen körülmények között, felszabadultan játszhassanak és pihenhessenek.
További kutatások szerint egészségügyi szempontból is fontos a természetes környezet és a mozgás.Pretty, J., Angus, C., Bain, M., Barton, J., Gladwell, V., Hine, R., et al. (2009) . Pretty, J., Angus, C., Bain, M., Barton, J., Gladwell, V., Hine, R., et al. (2009).Nature, childhood, health and life pathways: University of Essex.Kuo, F. E. (2010). Parks and other green environments: essential components of a healthy human habitat: National Recreation and Park Association. A mentális egészség és jólét is a természetes környezethez kapcsolódik.Townsend, M., & Weerasuriya, R. (2010). Beyond blue to green: The benefits of contact with nature for mental health and well-being. Melbourne, Australia. A természetben való tartózkodás vigasztalhat, és a többi negatív érzelmet is csökkentheti.Bowler, D. E., Buyung-Ali, L. M., Knight, T. M., & Pullin, A. S. (2010). A systematic review of evidence for the added benefits to health of exposure to natural environments. BMC Public Health, 10(1), 456 Okai A szülők zárt helyen tartják gyerekeiket, hogy megvédjék őket a kint leselkedő veszélyektől. Richard Louv szerint annyira meg akarjuk védeni gyerekeinket, hogy ez problémává válik, és a gyerekek már nem tudják kiépíteni ösztönös kapcsolatukat a természettel. A média hozzájárul a külvilágtól való félelem növeléséhez. Így a gyerekek lemaradnak a természet felfedezéséről. Louv szerint ez a természettől való elidegenedés vezető oka, mivel a szülők szerepe döntő a kisgyerekek nevelésében.Outside Agitators by Bill O'Driscoll, Pittsburgh City Paper
A természetes környezet visszaszorul az urbanizáció hatására. Sok park és természetvédelmi terület a helyi növények és állatok védelmének érdekében korlátozottan látogatható, és a látogatók nem térhetnek le a kijelölt útvonalakról. A nevelők és a természetvédők kiegészítik ezeket a tilalmakat: Mindent a szemnek, semmit a kéznek! Louv szerint ezek a védőintézkedések tovább csökkentik a gyerekek kapcsolatát a természettel.
A gyerekek egyre több időt töltenek bent. A technikai fejlődés miatt a gyerekek számára újabb szórakozási lehetőségek nyíltak meg, mint a tévé, a számítógép és a videojátékok, amelyek mind arra csábítják a gyereket, hogy maradjon bent a szobában. Egy átlagos amerikai gyerek heti 44 órát tölt az elektronikus médiával. Az egész napos iskola is ehhez hasonlóan hozzájárulhat a természettől való elidegenedéstől. Következményei A gyerekek kevésbé vannak tekintettel arra a természetes közegre, ami még megmaradt a számukra. Louv szerint ez nemcsak a gyerekek, hanem a Föld egészségét is rontani fogja.Last Child In The Woods Interview by Claus von Zastrow, Public School Insights A következő nemzedék várható élettartama csökkenhet a természettől való elidegenedés miatt. National Environmental Education Foundation
Gyakoribbá válhat a figyelemzavar, a szorongás és a depresszió. Louv szerint, ha csendben vagyunk kint a természetes környezetben, akkor a természet segíthet lenyugodni. Az Illinois Egyetem kutatása szerint a figyelemhiányos hiperaktivitás tünetei is szignifikánsan enyhülnek.Jim Barlow, " ", News Bureau Ezen alapul a figyelem helyreállításának elmélete, ami rövid távon az egyén képességeinek helyreállítására, hosszabb távon pedig a stressz és az ellenségesség leküzdéséhez nyújt segítséget.
A hiperaktivitás és a hangulatzavarok fejlődését tekintve a természettől való elidegenedés az alsós osztályokhoz kapcsolódik. Louv szerint a gyerekek jobban teljesítenek matematikából, természetrajzból, társadalomismeretből és nyelvekből, amelyek jó időben kiköltöznek az osztálytermekből, vagy más kísérleti nevelési módszereket használnak.Richard Louv, " ", Orion Magazine.
Szintén növekvő probléma a gyermekkori elhízás. Az Amerikai Egyesült Államokban 9 millió 6-19 éves túlsúlyos vagy elhízott. Az Orvostudományi Intézet szerint az elhízás az elmúlt 30 évben megduplázódott a tizenévesek és megtriplázódott a 6-11 évesek körében.
A Public School Insighttal végzett interjújában Louv további pozitív hatásokat tulajdonított a természettől való elidegenedés kezelésének: a figyelem javítását, a kreativitás növelését, a stressz csökkentését, a kognitív fejlődés támogatását, a rácsodálkozás képességét és a földdel való kapcsolat javulását.
A közvetlen napfénynek való kitettség növeli a fényérzékenységet és támogatja a rövidlátás kifejlődését. Ugyanis ilyen körülmények között kevesebb olyan jelzőanyag termelődik, aminek hatására a szem megnyúlik a növekedés szakaszában. Szervezetek A Children & Nature Network mozgalmat vezet, aminek feladata újra felépíteni a kapcsolatot a természettel a gyerekeket, családjukat és a közösségeket különféle programokkal, újító ötletekkel, bizonyítékokon alapuló erőforrásokkal és eszközökkel és széles körű együttműködéssel.
A No Child Left Inside Coalition igyekszik kicsalogatni a gyerekeket. Most saját törvényjavaslatukon dolgoznak, ami növelné a környezeti nevelést az iskolákban. A csoport szerint a természettől való elidegenedésen segíteni lehet azzal, hogy felkeltjük a gyerekek figyelmét a külvilág iránt, és bátorítani őket a természet felfedezésére.Nature Deficit Disorder, No Child Left Inside
Columbiában az OpEPA (Organización para la Educación y Protección Ambiental) már több, mint 10 éve foglalkozik az üggyel.http://www.opepa.org Célja az, hogy újra felépítse a gyerekek és a fiatalok kapcsolatát a természettel, és kifejlessze bennük a természet iránti felelősséget. Kritika Dr. Elizabeth Dickinson, a University of North Carolina at Chapel Hill munkatársa a North Carolina Educational State Forest system (NCESF), egy erdőt megőrző program esettanulmányába bekapcsolódva tanulmányozta a természettől való elidegenedést. Dickinson szerint Louv könyve a károsodott ember és a természet közötti kapcsolat helyreállítására való felhívás, és egyetért azzal, hogy gyógyító hatású a közvetlen kapcsolat kialakítása. Azonban vitatja, hogy a Louv által leírt módon megelőzhető lenne az elidegenedés a természettől, mert azt a felnőttek diszfunkcionális kulturális és pszichés praktikáinak tulajdonítja. Mélyebb kulturális vizsgálatok és alternatív módszerek híján a természettől való elidegenedés a helyzet félreismeréséből adódik, amit aztán helytelenül próbálnak kezelni.
Dickinson elemezte az NCESF által használt nyelvet és szövegeket, és összehasonlította Louv írásaival. Arra jutott, hogy mindkettő ismételgeti, hogy az ember eltávolodott a természettől, és az általuk ajánlott technikák lehet, hogy mégsem visznek közelebb a természethez.
Dickinson szerint az ember fokozatosan távolodott el a természettől, és nem hirtelen, az elmúlt évtizedekben. Úgy gondolja, hogy a felnőttek idealizálva tekintenek vissza gyermekkorukra, anélkül, hogy észrevennék a már nemzedékek óta egyre rosszabb kapcsolatot. Ahelyett, hogy a természetet külső tényezőnek tekintené, a belső természethez való visszautat és a természetben töltött megfelelő mennyiségű időt tekinti hatékony válasznak arra, amit mások természettől való elidegenedésnek neveznek. Emellett az érzelmi nevelésnek meg kell előznie a tudományos tanítást, és a nevekkel való felcímkézést.
Louv megállapította, hogy még a nyelv maga is elég trükkös, amin a természetről beszélünk, hiszen mi is a természet részei vagyunk, amit azonban a nyelv nem tükröz. Erről sokat írt, és szerinte sok betegségnek az az oka, hogy nem tekintjük magunkat a természet részének.
Jegyzetek
Források Richard Louv: Last Child in the Woods. Saving our Children from Nature-Deficit Disorder. Paperback, Atlantic Books, London 2009, . Ulrich Gebhard: Kind und Natur. Die Bedeutung der Natur für die psychische Entwicklung. VS Verlag für Sozialwissenschaften, Wiesbaden 2009, . Matt Cartmill: Das Bambi-Syndrom. Jagdleidenschaft und Misanthropie in der Kulturgeschichte (Originaltitel: A View to a death in the Morning, übersetzt von Hans-Ulrich Möhring) Rowohlt, Reinbek bei Hamburg 1995, . Rainer Brämer: Natur obskur. Wie Jugendliche heute Natur erfahren. Oekom, München 2006, . Fordítás
Kategória:Pszichológia