Az altaji nyelvcsalád a természetes nyelvek egy nyelvcsaládja. Elterjedési területe Belső-Ázsia, Észak-Ázsia és Kelet-Európa.
Az altaji nyelvcsalád létezését a legtöbb összehasonlító nyelvész már régóta elutasítja, bár továbbra is támogatja egy kicsi, de stabil tudományos kisebbség.
Az 1960-as évektől az összehasonlító nyelvészek többsége megkérdőjelezi, hogy az altaji nyelvcsalád valóban nyelvcsalád, mivel szerintük lehetséges, hogy három fő ága nem közös őstől származik.Johanna Nichols, Linguistic Diversity in Space and Time (1992, Chicago), pg. 4.R.M.W. Dixon, The Rise and Fall of Languages (1997, Cambridge), pg. 32.In: ROBBEETS, Martine Irma: Is Japanese Related to Korean, Tungusic, Mongolic and Turkic? 2005. p. 18-19.Lyle Campbell & Mauricio J. Mixco, A Glossary of Historical Linguistics (2007, University of Utah Press), pg. 7.Asya Pereltsvaig, Languages of the World, An Introduction (2012, Cambridge), pp. 211-216. Ezen nyelvészek szerint helyesebb lenne három független, azaz török, mongol és mandzsu-tunguz nyelvcsaládról beszélni. Más nyelvészek viszont az altajinál nagyobb csoportok közös eredetét is bizonyítottnak látják: így pl. az 1960-as évekig széles körben elfogadott kategória volt az urál-altaji nyelvcsalád, ma ezt felváltotta a még tágabb eurázsiai makrocsalád, valamint a nosztratikus makrocsalád.Bomhard, Allan R. (2008). Reconstructing Proto-Nostratic: Comparative Phonology, Morphology, and Vocabulary, 2 volumes. Leiden: Brill. Carl J. Becker: A Modern Theory of Language Evolution - Page 320, Publisher iUniverse (2004), A makrocsaládok elméletének helyességét a közelmúltban statisztikai módszerekkel is sikerült alátámasztani.Pagel M., Atkinson Q.D., Calude A.S., Meadea A.: Ultraconserved words point to deep language ancestry across Eurasia. PNAS, 110, 21: 8471–8476, doi: 10.1073/pnas.1218726110Jäger G.: Support for linguistic macrofamilies from weighted sequence alignment. PNAS, 112, 41: 12752–12757, doi: 10.1073/pnas.1500331112
A családhoz tartozó nyelvek Török nyelvek (türk nyelvek) Ótörök nyelv (türk, orkhoni) Köztörök ág Délnyugati köztörök: oguz nyelvek (oghuz) azeri gagauz török (oszmán-török nyelv, törökországi török) türkmén Északnyugati köztörök: kipcsak nyelvek (kipchak, kypchak) baskír besenyő (vagy pecseneg, kihalt) karacsáj-balkár karaim karakalpak kazak kirgiz krími tatár kumik kun (kihalt) nogaj tatár Délkeleti köztörök: ujgur nyelvek (turki) csagatáj (kihalt) sárga ujgur szalár ujgur üzbég (özbeg) Északkeleti köztörök: szibériai török nyelvek altaji (ojrot) kumandin dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja) teleut dialektus (van, aki külön nyelvnek mondja) hakasz sór tuvai (tuba, tofa, tofalar) Jakut csoport (a szibériai csoporttól is északabbra) dolgán jakut haladzs Ogur nyelvek (oghur vagy Lir-török, r-török; csuvasos vagy csuvasos típusú nyelvek) bolgártörök (kihalt) csuvas kazár (kihalt; bár csak néhány személynévből ismert, egyes feltételezések szerint csuvasos nyelv lehetett) hun (kihalt; tulajdonnevek ismertek belőle latin és görög átiratban, feltételezik, hogy csuvasos nyelv volt) avar (kihalt) Mongol nyelvek Nyugati csoport kalmük ojrát mogol Keleti csoport burját daghur mongol kitaj (kihalt) monguor (tu) tung-hsziang Mandzsu-tunguz nyelvek Déli (mandzsu) csoport mandzsu dzsürcsi nanaj (gold) – Mandzsúria északi részén és az Amur mentén élnek néhány ezren, Kínában és Dél-Szibériában. orok – Szahalin szigetén élnek pár százan. orocs (udehe) – Az Usszuri folyó és a tenger közt élnek, valamint Szahalin szigetén, számuk eléri az ezret. ude Északi (tunguz) csoport even (lamut) evenki (tunguz) negidál ulcsa japán (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja) koreai (vitatott hovatartozású, a legtöbb forrás ide sorolja)
Kapcsolódó szócikkek Urál-altaji nyelvcsalád Jegyzetek
Kategória:Nyelvcsaládok