Soós István (Rábakecöl, 1864. december 16. – Langruth, Manitoba, Kanada, 1947. február 11.) karmelita perjel, plébános, lelki író.

Élete

Földműves szülők gyermeke, édesapja id. Soós István, édesanyja Pantzel Anna. Tanulmányait Győrött végezte mint magántanuló. 1882. október 12-én belépett a karmelita rendbe. Az egyévi noviciátust Grazban töltötte, a háromévi bölcseletet Linzben hallgatta, míg ismét Győrbe került teológiára.

1888. január 29-én miséspappá szenteltetvén a rend által akkoriban fenntartott gyermeknevelő prefektusa, öt évvel később pedig a győri rendház perjele lett. 1896-ban elkezdte megépíttetni a Kármelhegyi Boldogasszony karmelita templomot és ezzel együtt megalapította a budapesti zárdát és annak vezetését vette át; midőn 1903-ban keresztül vitte a magyar rendtartománynak az osztráktól való függetlenítését, annak kormányzását is átvette.

1904-ben a zombori zárda megalapítása végett két évig távol volt, de 1906. május 5-én a budapesti rendház ismét főnökévé választotta és a tartományi főnökség mellett ezt is kormányozta. 1914-ben rendi hivatalairól lemondott, és kiment Kanadába. Itt a magyar emigránsok lelkipásztori gondozásának szervezésén dolgozott. Mivel ekkoriban Kanadában nem voltak jelen karmeliták, a Saskatchewan tartománybeli Melville-ban lett plébános.

1911-ben jelent meg a Vulgata alapján készült Újszövetség-fordítása, amely erősen magán viseli az akkori hagyományos katolikus Biblia, azaz Káldi György fordításának stílusjegyeit. Munkája nem különösebben jelentős, nem múlta felül az akkoriban oly népszerű Tárkányi Béla-féle szöveget, ezért tartósabb sikert sem ért el. Viszont Soós sikertelenségét látva a Szent István Társulat bizottsága átfogó munkát indított egy teljesen újfajta és korszerű magyar nyelvű Szentírás elkészítésére, amely már eredményes lett.Székely Tibor: A magyar bibliafordítások történetéből 1500–1955. Országos Műszaki és Információs Központ és Könyvtár. 2003. 37. o.

1916 és 1921 között, amikor a kanadai Kaposvár és Stockholm települések plébánosai katonai szolgálat miatt távoztak, Soós átvette ezen egyházközségek vezetését is. Ő volt ekkoriban az egyetlen magyar pap Kanadában. A saskatchewani Kaposvárról, a Magyarok Nagyasszonya-templomból látta el a Simpsonba költözött bukovinai magyarokat, valamint 1916. januártól 1923-ig a szintén saskatchewani stockholmi (magyarul Sokhalom, Kaposvár leányegyháza) magyarokat mint az Árpád-házi Szent Erzsébet templom plébánosa.

1921-ben ment vissza Magyarországra, ahonnan Kanadából vitt magával több papot és apácát is. Stockholmban megalapította a karmelita kolostort. 1924 és 1929 között manitobai Winnipegben a Szent József Kórházban volt lelkész, majd 1929. május 20-tól 1937 januárjáig a Jézus Szíve Egyházközség megalapításától annak lelkésze.

1937 januárjától haláláig Langruthban lakott: itt, valamint a közeli Rivertonban is templomot építtetett, amelynek lelkésze is volt. Aranymiséjén mint Nyugat-Kanada nagy misszionáriusát ünnepelték meg.

Munkái

Karmelhegyi rózsabimbók. Oktató, imádságos és énekeskönyv. 3. átdolg. kiadás. Bpest, 1893 (4. kiadás. 1897, 6. k. 1903, Uo.) Liliomfüzér. Emlékül az első szent áldozásra. 4. bőv. k. Uo. 1896 (5. k. 18-24 ezer, Győr, 1899) Hóvirágok a kis Jézuskának. Győr, 1896 (2. k. Bpest, 1897, 3. k. Győr, 1898, 7. k. Bpest, 1904. 31-35 ezer, új kiad. Uo. 1907, tótul: Bpest, 1897) Dicsérjétek az Urat! Imádságos és énekeskönyv. Bpest, 1896 (2. kiad. 1898, 3. k. Győr, 1899, 4. k. Bpest, 1902) Páduai szent Antal. Imakönyv ... Győr 1898 (3. k. Bpest, 1899, 4. bőv. k. 30-40 ezer. Győr. 4. bőv. k. Bpest, 1900, 10. k. Győr, év n. 99-100 ezer, 17. k. Bpest, 1905, tótul, ford. Osvald Richard. Vágbesztercze és Bpest, 1898-1903, németül, Bpest, 1903 és 1905) Isten kertje, vagyis a szentek élete. 1. füzet. Szűz Mária élete, 2. füz. Szent József Krisztus nevelő atyja, 3. füz. Szent Anna, a bold. szűz Mária anyja, 4. füz. Szent Tamás élete, Bpest, 1900, 5. füz. Assisi szent Ferencz élete, 6. füz. Páli szent Vincze élete, 7. füz. Szent Alajos élete. Uo. 1902 Kempis Tamás, Krisztus követője. A szerző rövid életrajzával, ford. Uo. 1901 (2. kiad. Uo. 1905, ism. M. Állam 1901. 291. sz.) Szentséglátogatások könyve. Bpest, 1902 A rejtett gyémánt, vagy szent Elek. Dráma két felv. Wiseman után átírta. Uo. 1902 Szent Terézia tisztelete. Imakönyv. Uo. 1892 (3. bőv. kiad. Uo. 1900) Karmel virágai, vagyis a compiegnei 16 karmelita apácza vértanusága a franczia forradalomban. Uo. 1906 Áldozók könyve. Irta Scherr Thoss, szül. Struchwitz Olga grófnő (kinek unokája gróf Károlyi Lászlóné, szül. Apponyi Fanny grófné felkérésére magyarra átírta.) Uo. 1907 Újszövetségi Szentírás. A Vulgata nyomán ford. és jegyz. ellátta. Uo., 1911 Szentleckék és evangeliumok az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira. Soós bibliaford. szerint. Uo., 1912 (2. kiad. 1926) Elmélkedések és imádságok hadbavonult katonák számára. Pécs, 1914 Jézus Szíve minden vígasztalás forrása. Imádságos- és énekeskv. Bp., 1914 Jézusról nevezett Szent Teréz élete és a kül. kegyelmek, melyekben isten őt részesítette s melyeket ... ő maga leírt. Spanyolból ford. Szombathely, 1914 Krisztus anyja. Elmélkedések a Bold. Szűz Máriáról. Angolból ford. Uo., 1925 Mentsétek meg lelkeinket! Időszerű gondolatok a purgatóriumról. F. Dooly után. Bp., 1933 Kármelhegyi skapuláré-társulat vezérkv-e. Uo., é.n.

Szerkesztette: A karmelhegyi boldogasszony képes Naptár 1893-1896. négy évfolyamát Győrött.

Jegyzetek

Források

Magyar katolikus papok

További információk Dudás Róbert Gyula: Magyar katolikus papok Észak-Amerikában: az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában szolgálatot ellátott római és görög katolikus magyar, magyar származású, valamint magyarul beszélő lelkipásztorok történeti névtára 1825-2019 között, Budapest : METEM : Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2020., 513.old.

Kategória:Magyar karmelita szerzetesek Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1947-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Kanadában Kategória:Magyar Biblia-fordítók