Az újvilági keselyűfélék vagy pulykakeselyű-félék (Cathartidae) a madarak (Aves) osztályába és az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe tartozó család.

Rendszertani besorolásuk Az újvilági keselyűfélék nem alkotnak monofiletikus kládot az óvilági keselyűformákkal (Aegypiinae), minden hasonlóság a két madárcsoport között a konvergens evolúció műve.Phillips (2000) Az újvilági keselyűfélék családja, a rokon, de mára már fosszilis Teratornithidae családdal együtt alkotják az újonnan létrehozott újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjét. Ez a rend pedig rokonságban áll a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) népes rendjével.

Ebbe a családba 5 recens madárnem és 7 élő faj tartozik. Egy nemen kívül - melyben három élő faj van -, az összes többibe csak egy-egy élő faj tartozik, kivételt képez a Vultur madárnem, melybe tényleg csak az andoki kondor van. A többi 1-1 élő fajjal rendelkező nemekbe fosszilis fajok is tartoznak.Myers (2008)

Leghamarabb az idetartozó fajokat, az újvilági keselyűfélék név alatt a sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe sorolták be.Sibley and Ahlquist (1991) Később, a 20. század vége felé egyes ornitológusok a karotípust,de Boer (1975) az alaktantLigon (1967) és a viselkedést véve számbaKönig (1982) data. a gólyaalakúak (Ciconiiformes) rendjébe helyezték át a családot. Ekkortájt az újvilági keselyűfélék ugyanazon a taxonszinten voltak, mint a gólyafélék (Ciconiidae) és a gémfélék (Ardeidae) - ez utóbbi családot is azóta kivonták a gólyaalakúak közül. 1990-ben Sibley és Monroe annyira közeli rokonságba állították a gólyaféléket és az újvilági keselyűféléket, hogy az utóbbit az előbbinek az alcsaládjaként próbálták kezelni.Griffiths (1994)Fain & Houde (2004) Ezt viszont többen is visszautasították, és a korai DNS-vizsgálatok elvégzésével fény derült az újvilági keselyűfélék igazi rendszertani besorolására.Avise (1994) Létrejött az önálló újvilági keselyűalakúak rendje, mely valójában nem áll közeli rokonságban a gólyafélékkel és a gémfélékkel;Brown (2009)Cracraft et al. (2004)Gibb et al. (2007) de ugyanez a korai vizsgálatok a vágómadár-alakúaktól is elszakították az új rend madarait.Ericson et al. (2006)

Azonban a legújabb, úgynevezett több-lokuszos DNS-vizsgálatok, melyek a madárcsoportok közt evolúciós rokonsági kapcsolatait hivatottak feltárni,Hackett et al. (2008) bebizonyították, hogy az újvilági keselyűalakúak tényleg közeli rokonságban állnak a vágómadár-alakúakkal és eléggé távol a sólyomalakúaktól, illetve a gólyaalakúaktól - egyébként az egymásra hasonló és ugyanolyan életmódot folytató vágómadár-alakúak és sólyomalakúak sem állnak közeli rokonságban egymással; a hasonlóság itt is a konvergens evolúció eredménye. Hogy az újvilági keselyűalakúak külön rendet alkotnak, vagy besorolhatók-e a vágómadár-alakúak közé, még nincsen pontosan meghatározva, de valószínűbb, hogy a kettő testvércsoportokat alkotnak. A vágómadár-alakúak rendje jóval népesebb és változatosabb. E két madárrend az újonnan létrehozott Afroaves nevű madárklád bazális, azaz alapi csoportját alkotják.

Rendszerezés A családba az alábbi 5 élő madárnem tartozik:

Cathartes Illiger, 1811 – 3 faj; típusnem Coragyps LeMaout, 1853 - 1 élő faj és 1 fosszilis faj Gymnogyps Lesson, 1842 – 1 élő faj és 4 fosszilis fajSuárez (2003) Sarcoramphus Duméril, 1805 – 1 élő faj és 2 fosszilis faj Vultur Linnaeus, 1758 – 1 faj andoki kondor (Vultur gryphus) Linnaeus, 1758

Fosszilis fajok Több fosszilis maradvány idetartozása vitatott, vagy bazális képviselői e csoportnak.Mayr (2006) Nincs egyértelmű bizonyíték arra, miszerint a neogén földtörténet időszak - amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor -, idején Európa területén is léteztek. Annyi biztos, hogy a mai 7 élő fajjal szemben, a pliocén-pleisztocén kori újvilági keselyűfélék családja jóval népesebb volt. Fajszámban, méretben és életmódban majdnem ugyanolyan változatosak voltak, mint rokonaik az óvilági keselyűformák.

Az alábbi lista a fosszilis fajokat foglalja magába; kivételt képeznek azok, melyek a fenti recens nemekbe tartoznak:

Diatropornis („európai kondor”) késő eocén/kora oligocén –? középső oligocén; FranciaországEmslie (1988) Phasmagyps eocén; Colorado. Cathartidae gen. et sp. indet. (késő oligocén; Mongólia) Brasilogyps késő oligocén – kora miocén; Brazília Hadrogyps („amerikai törpe kondor”) középső miocén; Délnyugat-Észak-Amerika Cathartidae gen. et sp. indet. késő miocén/kora pliocén; Lee Creek Mine, USA Pliogyps („miocéni kondor”) késő miocén – késő pliocén; Dél-Észak-Amerika Perugyps („perui kondor”) Pisco késő miocén/késő pliocén; Peru dél-középső része Dryornis („argentínai kondor”) kora-késő? pliocén; Argentína; talán a modern Vultur nembe tartozik Cathartidae gen. et sp. indet. (középső pliocén; ArgentínaStucchi (2005) Aizenogyps („dél-amerikai kondor”) késő pliocén; Délkelet-Észak-Amerika Breagyps („hosszúlábú kondor”)" késő pleisztocén; Délnyugat-Észak-Amerika Geronogyps késő pleisztocén; Argentína and Peru Wingegyps („amazonasi kondor”) késő pleisztocén; BrazíliaAlvarenga (2004). Cathartidae gen. et sp. indet. (Kuba)Suarez (2004)

Képek az élő fajokról

Jegyzetek

Fordítás

Források Allaby, Michael (1992). The Concise Oxford Dictionary of Zoology. Oxford: Oxford University Press , p. 348 Alvarenga, H. M F. & S. L. Olson. (2004). "A new genus of tiny condor from the Pleistocene of Brazil (Aves: Vulturidae). " Proceedings of the Biological Society of Washington 117(1) 1 9 American Ornithologists' Union (2009) Check-list of North American Birds, Tinamiformes to Falconiformes 7th Edition. AOU. Hozzáférés ideje: 6 October 2009 American Ornithologists' Union (2010) Check-list of North American Birds, Tinamiformes to Falconiformes 7th Edition. AOU. Hozzáférés ideje: 3 August 2010 Avise, J. C.; Nelson, W. S. & Sibley, C. G. (1994) "DNA sequence support for a close phylogenetic relationship between some storks and New World vultures" PNAS|Proc. Natl. Acad. Sci. USA 91(11): 5173–5177. (PDF). Erratum, PNAS 92(7); 3076 (1995). BirdLife International (2004). 2001 Categories & Criteria (version 3.1) . International Union for Conservation of Nature and Natural Resources. Hozzáférés ideje: 9 September 2007.

p. 238 Brown J. W. & D. P. Mindell (2009) "Diurnal birds of prey (Falconiformes)" pp. 436–439 in Hedges S. B. and S. Kumar, Eds. (2009) The Timetree of Life Oxford University Press.

Cracraft, J., F. K. Barker, M. Braun, J. Harshman, G. J. Dyke, J. Feinstein, S. Stanley, A. Cibois, P. Schikler, P. Beresford, J. García-Moreno, M. D. Sorenson, T. Yuri, and D. P. Mindell. (2004) "Phylogenetic relationships among modern birds (Neornithes): toward an avian tree of life." pp. 468–489 in Assembling the tree of life (J. Cracraft and M. J. Donoghue, eds.). Oxford University Press, New York.

Farmer A, Francl, K (2008) Cathartes aura University of Michigan Animal Diversity Web. Hozzáférés ideje: 8 October 2009 Feduccia, J. Alan. (1999) The Origin and Evolution of Birds Yale University Press p. 300

p. 72

Howell, Steve N.G., and Sophie Webb (1995). A Guide to the Birds of Mexico and Northern Central America. New York: Oxford University Press , p. 174 Kemp, Alan, and Ian Newton (2003): New World Vultures. In Christopher Perrins, ed., The Firefly Encyclopedia of Birds. Firefly Books. . p. 146 Krabbe, Niels & Fjeldså, Jon. 1990: Birds of the High Andes. Apollo Press p. 88

Myers, P., R. Espinosa, C. S. Parr, T. Jones, G. S. Hammond, and T. A. Dewey. (2008) Family Cathartidae University of Michigan Animal Diversity Web Hozzáférés ideje: 5 October 2009 Phillips, Steven J, Comus, Patricia Wentworth (Arizona-Sonora Desert Museum) (2000) A natural history of the Sonoran Desert University of California Press p,377 Reed, Chester Albert (1914): The bird book: illustrating in natural colors more than seven hundred North American birds, also several hundred photographs of their nests and eggs. University of Wisconsin. p. 198 Remsen, J. V., Jr., C. D. Cadena, A. Jaramillo, M. Nores, J. F. Pacheco, M. B. Robbins, T. S. Schulenberg, F. G. Stiles, D. F. Stotz, and K. J. Zimmer. A classification of the bird species of South America. American Ornithologists' Union. Ryser Fred A. & A. Ryser, Fred Jr. 1985: Birds of the Great Basin: A Natural History. University of Nevada Press. p. 211 Charles Sibley|Sibley, Charles G. and Burt L. Monroe (1990) Distribution and Taxonomy of the Birds of the World. Yale University Press. Sibley, Charles G., and Jon Edward Ahlquist|Jon E. Ahlquist (1991) Phylogeny and Classification of Birds: A Study in Molecular Evolution. Yale University Press. Snyder, Noel F. R. & Snyder, Helen (2006). Raptors of North America: Natural History and Conservation. Voyageur Press. p. 40 Stone, Lynn M. (1992) Vultures Rourke Publishing Group p. 14 Stucchi, Marcelo; Emslie Steven D. (2005) "Un Nuevo Cóndor (Ciconiiformes, Vulturidae) del Mioceno Tardío-Plioceno Temprano de la Formación Pisco, Perú." The Condor 107:(1) 107 113

Suarez, William (2004) "The identity of the fossil raptor of the genus Amplibuteo (Aves: Accipitridae) from the Quaternary of Cuba" Caribbean Journal of Science 40: (1) 120 125 Terres, J. K. & National Audubon Society (1991). The Audubon Society Encyclopedia of North American Birds. Reprint of 1980 edition. p 957 Tozzer, Alfred Marston & Allen, Glover Morrill (1910). Animal Figures in the Maya Codices. Harvard University Plates 17 & 18

Zim, Herbert Spencer; Chandler Robbins|Robbins, Chandler S.; Bruun, Bertel (2001) Birds of North America: A Guide to Field Identification Golden Publishing.

További információk Revue Zoologique par La Société Cuvierienne 2: 194 BHL New World Vulture videos, photos and sounds on the Internet Bird Collection New World Vulture sounds on xeno-canto.org New World Vulture photos on beautyofbirds.com

Kategória:Madárcsaládok