Kornyej Ivanovics Csukovszkij (oroszul: Корней Иванович Чуковский, eredeti nevén Nyikolaj Vasziljevics Kornyejcsukov, oroszul: Николай Васильевич Корнейчуков ; Szentpétervár, 1882. március 19.a dátum a régi orosz naptár szerint értendő, a születés napja a nyugati naptár szerint március 31. – Moszkva, 1969. október 28.) orosz író, a gyermekirodalom egyik klasszikusa. Fia, Nyikolaj Kornyejevics Csukovszkij szintén író lett, műfordítóként egy sor klasszikus magyar szerző műveit ültette át orosz nyelvre.
Gyermekkora Csukovszkij Szentpéterváron született, házasságon kívül, Nyikolaj Vasziljevics Kornyejcsukov néven. Apja, Emmanuil Szolomonovics Levenszon, gazdag zsidó család fia volt; anyja, Jekatyerina Oszipovna Kornyejcsukova ukrán cseléd volt Levenszonék otthonában. Szülei három évi együttélés után különváltak, és ezután édesanyjával és Marija nővérével Odesszában és Nyikolajevben gyerekeskedett nagy szegénységben. A gimnázium ötödik osztályában kizárták az iskolából „alacsony származása” miatt. Ezután magántanulóként végezte el iskoláit. Egy nyelvkönyv segítségével angolul is megtanult, bár tanár híján kiejtése nagyon rossz volt. Szoros barátságot kötött Borisz Zsitkovval, (aki később szintén meseíróvá vált). Magántanulóként tanult.
Munkássága 1901-től az Ogyesszkije Novosztyi című újságnál dolgozott. Ekkor vette fel a Kornyej Csukovszkij írói nevet, amelyen később ismert lett. Az újság 1903-ban egy évre Angliába küldte tudósítónak; itt találkozott Winston Churchill-lel és a későbbi V. György királlyal is.
Visszatérése után odesszai, kijevi és szentpétervári lapoknak tudósított, majd 1906-ban Szentpétervárra költözött.
Az első világháború alatt haditudósítóként Angliában, Franciaországban és Belgiumban dolgozott. Később, 1917-ben Gorkij megbízta egy gyerekkiadvány főszerkesztésével, majd – Gorkij biztatására – kezdte írni meseműveit.
Elkezdte figyelni a gyermeknyelvet, amit aztán egész életében művelt. Kitűnő könyvekben hozta nyilvánosságra kutatásainak eredményeit.
Az Oxfordi Egyetemtől tiszteletbeli doktori címet nyert. 1927–1985 között műveiből mintegy 20-25 animációs film készült. thumb|Majakovszkij karikatúrája 1915-ből
Művei A gyerekbiblia Az 1960-as években Csukovszkij elhatározta egy gyerekbiblia létrehozását. Írókat, irodalmárokat hozott össze a munka érdekében. A szovjet hivatalos antiklerikalizmus igencsak megnehezítette a munkát. Az Isten és a zsidó szavak eleve tiltva voltak. Az Istent ezért Jahve varázslónak nevezte el. A könyv Bábel tornya és más ősi legendák (Вавилонская башня и другие древние легенды) címmel jelent meg 1968-ban, korlátozott példányszámban.
Magyarul Csukovszkyː Jajdefáj doktor. Mese az állatok barátjáról; ford. ifj. Kertész Árpád; Béta, Bp., 1947 (Доктор Айболит – a Doctor Dolittle nyomán) A telefon; ford. Lányi Sarolta; Független Ny, Bp., 1948 Tótágas; ford. Tóth Eszter; Franklin, Bp., 1949 Jújdefáj doktor bácsi; ford. Kapuvári Béla; Athenaeum Ny., Bp., 1949 (Athenaeum) Jajdefáj doktor; ford. Jancsik Pál; Ifjúsági, Bukarest, 1964 Az ezüstcímer. Regény (Серебряный герб); ford. Gellért György; Móra, Bp., 1964 (Delfin könyvek) Két évszázad tanúja. Esszék, pályaképek, visszaemlékezések; vál. Köves Erzsébet, ford. Doboss Gyula et al.; Európa, Bp., 1973 Telefon; ford. Veress Miklós; Móra, Bp., 1977 Járni tanul a szó. Portré a gyermekről (От двух до пяти); ford. Réz András; TK, Bp., 1979 (A Tömegkommunikációs Kutatóközpont szakkönyvtára) A kiscsibe története (Цыплёнок); ford. Solt Lajos; Móra, Bp., 1985 Doktor Hű de Fáy. Hugh Lofting nyomán; ford. Apostol András, versford. Rigó Béla; Móra, Bp., 1985
Jegyzetek
Források
Kategória:Orosz költők Kategória:Orosz írók Kategória:Orosz ifjúsági szerzők Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Szovjet írók Kategória:Szovjet költők Kategória:Nevet változtatott orosz személyek Kategória:Orosz, szovjet haditudósítók Kategória:Haditudósítók az első világháborúban Kategória:Szentpéterváriak Kategória:Díszdoktorok