right|300 px|thumb|Az Óvárosi tér a Týn-templommal A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része. A városrész a Hradzsinnal és a Kisoldallal szemben, a Moldva kanyarulatában fekszik. Területe 1,29 km², a 2001-es népszámláláskor lakója volt.
Története
A 10. század elején a Moldva gázlóinak közelében apró települések alakultak ki, az átkelőhelyek egyike a mai Károly híd helyén volt. A 11. században az utak mellett bajor kereskedők telepedtek le, Týnben létrejött a cseh fejedelmi, majd királyi udvar, az apró települések gyorsan összenőttek, I. Vencel idején Eberhard királyi kincstárnok megalapította a Szent Gál-negyedet (Svatohavelská čtvrt). Ide bajorokat telepített be, és szabályos utcahálózata jelentősen különbözött a város addigi, halmaz jellegű részeitől. A Szent Gál-plébániatemplom körül kialakult településnek a király városi jogokat adott, és az új várost királyi városbíró igazgatta. A várost kelet felől ívben határoló védmű (városfal és árok) két vége a folyóra támaszkodott, és egységbe kapcsolta az új városrészt a régebbi, elszórt falvakkal.
A román kori épületek két-három méterrel a mai utcák szintje alatt álltak, ezért a Moldva gyakran elöntötte őket. A területet a 13. század végén elkezdték feltölteni, az utcák egyre magasabbra kerültek, így a román kori épületek földszintjei apránként a gótikus házak pincéivé alakultak. A bástyafalak mentén ekkor már mély védőárok húzódott; ennek vonala a mai belső körút.
Határait 1784-ben húzták meg. Ma Prága I. kerületének részeként a cseh főváros egyik leghangulatosabb, legtöbb látnivalót kínáló negyede.
Nevezetességei
A városrész századokon át és ma is fennálló fontos szerepe a negyed építészetében is visszaköszön, a 13. századtól a 20. századig majd minden kor képviselteti magát. A városrész 1971 óta műemléki terület.
Óváros tér
A negyed központja az Óváros tér, amelynek alakját 1230 körül határozta meg I. Vencel cseh király. A teret gótikus, reneszánsz és barokk épületek veszik körül.
Itt található a Óvárosi városháza a világhírű Orlojjal, itt áll Tycho Brahe nyughelye, a Týn-templom, a Szent Miklós-templom és a rokokó stílusú Goltz-Kinsky-palota, amelyben korábban gimnázium működött. Ide járt többek között Franz Kafka is.
Az Óváros zegzugos, udvarokkal, átjárókkal tarkított utcarengetegében van a Betlehem-kápolna, ahol Husz János tanított és prédikált, valamint a szecessziós, Smetanáról elnevezett koncertteremnek helyt adó Vigadó (Obecni Dům).
A városrész keleti végén álló Lőportoronytól (Prašná Brána) indult egykor a koronázási menet, hogy aztán az Óvároson és az azt a Moldva túlparti negyedekkel összekötő Károly hídon áthaladva érje el a Kisoldalt, majd a Hradzsint.
Az építészeti és történelmi emlékeken túl az Óváros hangulata a színházaknak, pantomimosoknak, éttermeknek, élénk éjszakai életének köszönhetően is egyedülálló látnivaló.
A köztéri szobrok közül a legjelentősebb Husz János emlékműve.
Týn-udvar
thumb|right|300px|A Granovský-ház chiaroscuro díszítése
Az Óváros térhez keletről csatlakozik a Týn-templom és a Szent Jakab-bazilika, illetve a kis Týn-utca és a Malá Štupartská utca között elterülő Týn-udvar (német nevén: Ungelt).
Kis tér
A Kis tér (Malé náměstí) neoreneszánsz építészeti érdekességei közül a leglátványosabb a Rott-ház és a tér közepén álló kovácsoltvas kút. Szép a Richter-ház klasszicista kapuja.
Jan Palach tér
A Jan Palach teret (náměstí Jana Palacha) a Mánes híd végében alakították ki az Alše rakpartból (korábban Smetana rakpart). A bársonyos forradalom előtt Vörös Hadsereg térnek (náměstí Krasnoarmějců) hívták. Déli oldalán a Prágai Művészeti Akadémia áll, az északin a Rudolfinum, a keletin pedig a Károly Egyetem Bölcsészettudományi karának Filozófiai intézete. A parkosított téren több emlékművet, illetve emléktáblát helyeztek el.
Keresztesek tere
A Keresztesek tere (Křižovnické náměstí) Prága Óvárosában a Károly híd és a Klementinum között van a Királyi úton; Európa egyik legszebb kisterének tartják.
Celetná utca
Az alapvetően nyugat–kelet irányú Celetná utca a Gyümölcspiac (Gyümölcspiac utca, Ovocný trh) végét köti össze a Lőportoronnyal. A Vyšehradból a várba vezető királyi út része volt. Legnevezetesebb épületei: Arany Angyal ház, Cseh Sas ház, Fekete Madonna ház.
Károly utca
A kanyargós Károly utca (Karlova ulice) a Kis teret köti össze a Křižovnický térrel (Křižovnické náměstí). Művészettörténetileg legjelentősebb értéke az Arany kúthoz (U zlaté studny) címzett házé).
Kapr utca
Az alapvetően északnyugat–délkelet irányú Kapr utca (Kaprová ulice) a Jan Palach teret köti össze a Franz Kafka térrel; ekként a Mánes híd (Mánesův most) jobbparti folytatásának tekinthető. A 28 méterrel a felszín alatt húzódó Staroměstská metróállomás két bejárata fut ki erre az utcára.
Keresztesek utcája
A Keresztesek utcája a Moldvához közeli, a folyóval többé-kevésbé párhuzamos utca. Északi vége a Jan Palach tér; azon túl folytatása a November 17. utca.
November 17. utca
A November 17. utca a Jan Palach teret köti össze a régi zsidó temetővel (Židovský hřbitov). Ebből adódóan déli szakasza az Óvárosban, az északi Josefovban van.
Templomok
Szent Jakab-bazilika minorita kolostor (a Szent Jakab-bazilika mellett) Týn előtti Szűz Mária-templom Szent Miklós-templom Szent Gál-templom Szent Egyed-templom Falhoz épült Szent Márton-templom Betlehem-kápolna Szent József-templom Szent Szalvátor-templom Szent Ágnes-kolostor (a régebbi útikönyvekben „Boldog Ágnes-klastrom” néven)
Kulturális intézmények
Rendezvények háza (Reprezentációs ház) Náprštek-múzeum Smetana-múzeum Nemesi színház U Hilbernů kiállító palota Rudolfinum (A Cseh Filharmonikusok székháza) Klementinum (A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára) Karolinum — a Károly Egyetem főépülete
Nevezetes épületek, építmények
Lőportorony Óvárosi városháza Új városháza Két Arany Medve ház Clam-Gallas-palota Goltz–Kinský-palota Kunštat urainak palotája Jiří Wolker-színház Sixtus-ház Hrzán-palota Millesimo-palota Šrámek-ház (Menhartovský-ház) Buquoy-palota Vörös Sas ház Zöld Béka ház Schönpflug-ház Arany Angyal-ház Fekete Istenanya Háza Velfovič-ház Pacht-palota Arany Fa ház Čech híd Mánes híd Károly híd
Lakossága
A városrész népességének változása:
Jegyzetek
Források
Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest 1981.) Vladimir Soukup et al: Prága (Útitárs könyvek. Panemex, Grafo, Budapest, 2006.) Jindřich Pokorný et al.: Prága. Idegenvezető. (Sportovní a turistické nakladatelstcí) Praha, 1957. p. 25–26. Prága barangoló útikönyv. Lingea, Berlitz, 2016. p. 56. Szombathy Viktor: Prága Negyedik, javított kiadás. (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Budapest) p. 74–75. PragueGuide.fm: Látnivalók.
További információk
Prága történelmi belvárosa az UNESCO világörökség honlapján Az Óvárosról az Irány Prágán
Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Csehország világörökségi helyszínei Kategória:Prága városrészei