280px|bélyegkép|Menekültek a magyar határon 2015-ben. Az európai migrációs válság, más néven európai menekültválság különböző fegyveres konfliktusok, a politikai és vallási üldöztetés, vagy gazdasági ellehetetlenülés miatt menekülők vándorlása következtében alakult ki. Az egyre növekvő számú menekült főként a Közel-Keletről, Afrikából, a Balkánról és Közép-Ázsiából igyekszik az Európai Unió területére jutni a Földközi-tengeren és a Balkánon kialakult menekültútvonalakon keresztül. A menekültek többsége Szíriából, Afganisztánból és Eritreából indul útra. A kifejezést először 2015 áprilisában használták, amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el, ezzel több mint 1200 ember halálát okozva.

bélyegkép|jobbra|280px|Ír haditengerészeti egység menti a migránsokkal teli bárkát a Triton művelet keretében

A hajótörések hátterében a Közel-Kelet és Észak-Afrika konfliktusai álltak, továbbá az, hogy több európai kormány visszautasította a hozzájárulást az olasz vezetésű földközi-tengeri Poszeidón művelethez. Ennek utóda a 2014 novemberétől megkezdett Triton művelet.Kimaradunk az EU-s határvédelmi akcióból – 28 tag közül egyedüliként, hvg.hu 2015. április 23-án az Európai Unió kormányai megháromszorozták a Földközi-tenger partvidékének ellenőrzésére fordítható pénzt, ezzel a Triton költségvetése elérte az elődjére fordított pénzösszeget. Az Amnesty International kritizálta az Európai Uniót, hogy nem terjeszti ki a Triton hatókörét a korábban ellenőrzött terület egészére. Néhány héttel később az Európai Unió új műveletet indított EU Navfor Med néven, Róma központtal és az olasz Enrico Credendino admirális vezetésével.EU agrees on Naval intervention

Az Eurostat szerint az Európai Unió tagállamaihoz 2014-ben 626 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ami megközelíti az 1992-es 672 ezret. 2014-ben közel 360 ezer kérelemről hoztak döntést, ebből 160 ezret fogadtak el első körben, további 23 ezret pedig fellebbezés után. 45% volt az elsőre elfogadott kérelmek aránya, a fellebbezőknek már csak a 18% lett elfogadva. A menedékkérelmek kétharmadát négy tagállamhoz: Németországhoz, Franciaországhoz, Svédországhoz és Olaszországhoz nyújtották be. Lakosságukhoz viszonyítva arányaiban a legtöbb menedékkérelmet Svédország, Magyarország és Ausztria kapta.

Háttérinformációk Bevándorlás az Európai Unióba 380px|bélyegkép|jobbra|Bevándorlási adatokBarna nyíl: bevándorlási útvonalakPiros oszlop: migránsok létszáma országonkéntNarancs árnyalat: menedékkérők lakossághoz viszonyított aránya 380px|bélyegkép

2014-ben az Európai Unió lakosságának 7%-a, 33 millió ember született az Európai Unió akkori területén kívül. Ez az arány az Amerikai Egyesült Államokban 13%, Kanadában 20%, Ausztráliában 27%. 2010 és 2013 között a menekültek és a menedékjogot kérvényezők mellett átlagosan évi 1,4 millióan vándoroltak be az Európai Unióba, kis mértékben csökkenő tendencia mellett.

Egy 2013-as ENSZ-jelentés szerint az egy országra jutó bevándorlók alapján Németországban élt a világon a harmadik legtöbb migráns. Eszerint Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban a lakosság több mint egytizede, Olaszországban közel egytizede volt bevándorló, míg Svédországban a lakosság közel 16%-a.Az ENSZ 2013-as becslése (összes) 2012-ből való hivatalos statisztikák szerint a Németországban tartózkodó külföldi állampolgárok, vendégmunkások, bevándorlók és menekültek a teljes lakosság 20%-át tették ki.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint az Európai Unió tagállamai közül a következők fogadták be a legtöbb menekültet 2014 végéig: Franciaország (252 264), Németország (216 973), Svédország (142 207) és az Egyesült Királyság (117 161).

2014 előtt a Frontex adatai alapján az Európai Unió külső határain a legtöbb illegális határátlépést 2011-ben követték el, szám szerint 141 051 alkalommal.

Számos kényszerítő és vonzó tényező befolyásolja az európai országok felé a migrációt. A bevándorlók származási országának és célországának összefüggő gazdasági, környezeti, politikai és társadalmi összetevője vezérli.A migrációra és a migráns népességre vonatkozó statisztika, ec.europa.euAz állampolgárság megszerzése: a tagállamok 2016-ban csaknem 1 millió személynek adtak állampolgárságot, ec.europa.euAcquisition of citizenship by age group, sex and former citizenship Last update: 11-03-2019, appsso.eurostat.ec.europa.eu

A schengeni egyezmény és a dublini szabályozás

A schengeni szerződés 26 tagja között a belső határellenőrzést eltörölték, a külső határokat viszont az illető tagállamnak szigorúbban kell ellenőriznie és védenie.

Az Európai Unió 1999 óta dolgozik egy, a genfi konvencióval összhangban lévő közös európai menekültügyi szabályozás kialakításán. Ennek része a dublini rendelet (a 2013-ban elfogadott új rendelet 'Dublin III néven ismert), mely azt szabályozza, hogy az unióba érkező menedékkérők kérelmét melyik tagállamban kell elbírálni.

Globális menekültválság Az UNHCR adatai szerint 2014 végéig az otthonukból elűzöttek száma elérte az 59,5 milliót, ami a második világháború vége óta a legmagasabb, és 2011 óta 40%-os emelkedést mutat. Ezek közül a palesztin menekülteket nem számítva 14,4 millió menekült, ami 2,3 millióval több, mint 2013 végén (+23%), és 1,8 millió menedékkereső. 2014-ben a szír menekültek voltak a legtöbben (3,9 millió, 1,55 millióval több, mint az előző évben), megelőzve az afgánokat (2,6 millió), akik három évtizedig a legtöbb menekültet adták. Habár a legtöbb szír menekült a szomszéd országokban (Törökország, Libanon, Jordánia) kért menedéket, az Európában menedéket kérő szírek száma 2015 júliusában elérte a 348 540-et.

A válság kezdete 2007 és 2011 között nem volt jellemző, hogy a Közel-Keletről és Afrikából származó, dokumentumok nélküli migránsok tömegesen átkelhettek Törökországból Görögországba. 2012-ben az adósságválságban levő Görögországnak sikerült kerítésépítéssel a szárazföldön átkelők számát 95%-kal csökkentenie. A kerítés a határ közelében épült, és nem követi a Marica folyó vonalát. 2015-ben Bulgária felújította határvédelmét, hogy megelőzze a menekültáradat beözönlését Törökországból.*

Észak-Afrikában korábban stabil államnak tűnő országokban nagyot változott a helyzet, és a második líbiai polgárháború megkönnyítette a tengerre szállást, mert megszűntek a Líbia kikötőit ellenőrző központi hatóságok, és ez az embercsempész-hálózatok felvirágzásához vezetett. Emiatt a jobb megélhetés reményében korábban Líbiában letelepedett afrikaiak közül sokan útnak indultak Európa felé.

A 2013-as lampedúzai hajótörés több mint 360 migráns halálát okozta. Ezért az olasz kormány kezdeményezte a Mare Nostrum műveletet, ami egy nagyszabású akció volt a migránsokat szállító hajók felderítésére és kétéltű járművekkel történő mentésre. 2014-ben az olasz kormány abbahagyta a műveletet, mivel egyedül már nem bírta el a költségeket. A felderítés és a mentés vezetését a Frontex vette át, Triton művelet néven. Az olasz kormány kérte a többi uniós tagállam támogatását, de senki sem járult hozzá. Az Egyesült Királyság aggályát fejezte ki amiatt, hogy a mentési akciók bátorítani fogják a migránsokat erre a veszélyes útra, ami még több ember tragikus halálát fogja okozni. A Triton mindössze két mentőhelikopterrel, három hajóval és hétcsapatnyi személyzettel rendelkezik. Költségvetése havi 2,9 millió euró.

A vándorlási hullám okai Közel-Kelet 250px|bélyegkép|jobb|Iraki felkelők 2006-ban

A Közel-Keleten a válság okai összetettek: az iszlám civilizációs válságtól az első világháború utáni békekötéseken, az arab nacionalizmusok kudarcán és a vahhábizmuson át a globális klímaváltozásig terjednek.

A térség destabilizálódásában jelentős mérföldkő volt a 2003-ban kezdődött iraki háború. Az amerikai intervenció eltávolította az erős kezű szekuláris diktátort, Szaddám Huszeint, a háború következményeként azonban darabjaira hullott az első világháború után mesterségesen létrehozott állam, melynek helyét vallási, törzsi és etnikai alapú rivalizálás töltötte be. Hamarosan máig tartó polgárháború alakult ki, mely több százezer áldozatot követelt. Felborult a térségben a szunnita–síita erőegyensúly is: az Irán befolyása alá kerülő iraki állam radikális szunnita csoportjait Szaúd-Arábia kezdte el támogatni. Létrejött az Iraki al-Káida nevű terrorszervezet, és a polgárháború elől több millióan menekültek a szomszédos Szíriába. 2011-ben Irakban az amerikaiak befejezték szárazföldi hadműveleteiket, és kivonták egységeiket az országból.

250px|bélyegkép|jobb|Bangladesi menekültek egy tunéziai menekülttáborban

A 2010-ben Tunéziában kezdődött, arab tavasz néven ismert eseménysorozat során 2011 februárjában Líbiában is tüntetések kezdődtek, melyek ellen Moammer Kadhafi tábornok brutálisan lépett fel. A nyugati nagyhatalmak – elsősorban Franciaország és az Egyesült Királyság – légicsapásokkal próbáltak véget vetni a vérengzésnek. A szekuláris diktatúra összeomlása után azonban rövid útkeresés után Líbia is szétesett, és versengő milíciák csataterévé vált. 2015-re az Iszlám Állam is megszerezte egy 200 km-es partszakasz ellenőrzését a káoszba fulladt országban. A diktatúra összeomlása egyúttal az Afrika belsejéből Európába igyekvő migránsok előtt is megnyitotta az utat.

A tüntetéshullám 2011 elején érte el Szíriát is. Az országban a helyzet az Aszad-rezsim erőszakos fellépése nyomán rövidesen máig tartó polgárháborúvá eszkalálódott. A konfliktusban Irán és a Hezbollah a kormányerők, míg Szaúd-Arábia, Katar és Törökország a felkelők támogatására sietett; később Oroszország is Aszad, míg az Egyesült Államok a „mérsékelt” felkelők pártját fogta. A polgárháborúban ugyanakkor teret nyertek a szélsőségesek is. Szíriában egyszerre ütközik az orosz, az iráni, a síita és a szunnita álláspont.

A térség két legbefolyásosabb állama – a síita Irán és a szunnita Szaúd-Arábia – között folyó hatalmi vetélkedés mára számos térségbeli országban jelenik meg proxiháborúként Szíriától Irakon át Jemenig.

Afganisztán

Afganisztán 1978-ig szegény, de stabil országnak számított. Ekkor szovjetbarát erők forradalmat hajtottak végre, majd az ellenállással szembesülve katonai segítséget kértek. A szovjet intervenció kudarcot vallott, az Egyesült Államok által támogatott iszlamista felkelők azonban megerősödtek. A tálibok 1996-tól 2001-ig uralmuk alá hajtották az ország jelentős részét: itt született meg a modern iszlamista terror és az Al-Káida. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokra válaszul megkezdődött 2021-ig tartó afganisztáni háború. Azóta az országban ismét a tálibok vették át a hatalmat.

Afrika Eritreában a kormány elnyomó politikát folytat, az alapvető emberi jogokat sem tartják tiszteletben. A katonai szolgálat egy évig tart, de akár többször is meghosszabbíthatják több évre.

Nigéria északi részén működik a Boko Haram.

Dél-Szomáliát az iszlamista Al-Shabaab ellenőrzi.

Vándorlás Statisztikák Tengeren és szárazföldön érkezők2014-ben nemzetiség szerint 79 169 34 586 Szub-szaharai nemazonosított országok 26 341 22 132 22 069 10 575 9 323 8 730 8 715 7 676 Egyéb 54 216 Összesen 283 532 Az Európai Unióban beadott menedékkérelmek száma 1992-ben érte el a csúcsot 672 ezer fővel. Ezt követően 2001-ben volt egy újabb csúcs 424 ezer fővel, majd a menedékkérelmek száma 2006-ra fokozatosan 200 ezer alá süllyedt. Ezt követően ismét fokozatosan emelkedni kezdett, majd az emelkedés felgyorsult: 2013-ban 431 ezer, 2014-ben pedig már 626 ezer menedékkérelmet regisztráltak.