Az Almási-zsomboly Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Az Aggteleki Nemzeti Park területén található. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. A zsomboly 1939-ig hazánk legmélyebb barlangja volt. Bódvaszilas fokozottan védett nyolc barlangja közül az egyik.
Leírás
Az Alsó-hegy fennsíkján, a Szabó-pallagon lévő vadászháztól északkeletre, az államhatártól körülbelül három méterre, a 41.9-es sorszámú határkőnél nyílik. A föld alatt átnyúlik Szlovákia területére. A bejárata természetes, 1,5×2,5 méteres és egy töbör oldalának a felső peremén található. Triász időszaki wettersteini mészkőben alakult ki. Hasadék mentén keletkezett a lépcsőzetes aknarendszer. A vízszintes kiterjedése 42 méter.
A falain oldáscsatornák, az alsó szakaszában mésztufagátak, amelyekben a víz 50 centiméteres mélységű is lehet és bennük szegfűkalcitok és apadási szinlők vannak. Különböző cseppkő megjelenési formák, cseppkőzászlók, cseppkőlefolyások, heliktitek és borsókövek figyelhetők meg a falakon, az alján néha tó van. Hidrológiailag összefügg a Szlovákiában fakadó Tapolca-forrással. Az Andród-kerti-forrásban is észrevették a megjelölt vizet a környéken lakók, de ezt nem bizonyítják ellenőrző minták. A barlang látogatásához az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye és kötéltechnikai eszközök használata kell.
Bódvaszilas fokozottan védett 8 barlangja közül az egyik, a másik 7 a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly, a Széki-zsomboly és a Vecsembükki-zsomboly.
A zsomboly a nevét a szádalmási településhatár miatt kapta, amely régen a barlangnál húzódott. Előfordul a barlang az irodalmában 05 (Kósa 1992), Almási-lyuk (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Almási lyuk (Nyerges 2003), Almási Shaft (Kordos 1977), Almási zsomboly (Kessler 1931), Almássy-zsomboly (Magyar Turista Élet 1934), Almásy zsomboly (Polgárdy 1941), Almás-zsomboly (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Almás zsomboly (Bertalan 1976), S-6 (Kósa 1992), Sz/1 (Bertalan 1976) és SZ/1 (Kósa 1964) neveken és jelölésekkel is.
Kutatástörténet
Az Almási-zsomboly első írott említése 1851-ben történt. 1911-ben Scholtz Pál Kornél járt először a zsombolyban, a terület barlangjait kutató expedíció során, aki ekkor leírta megfigyeléseit. Ekkor a barlang mélysége 43 m volt. 1927-ben Beliczay András, Frank István, Kessler Hubert és Kiss Gyula 103 m mélységig ereszkedtek le a zsombolyban. Kessler Hubert ebben az évben elkészítette a barlang hosszmetszet térképét. 1929-ben Eugenio Boegannak jelent meg egy olasz nyelvű írása a zsombolyról. Ebbe a publikációba bekerült az Almási-zsomboly hosszmetszet térképe és alaprajz térképe. A két térképet Frank István rajzolta.
A Magyar Turista Élet 1934. augusztus 28-i számában publikálva lett, hogy Kessler Hubert és a társai jelenleg a vecsembükki zsombolyokban kutatnak. Az Almássy-zsomboly 103 m mély és ezért csonka Magyarország legmélyebb barlangja. A 103 m mélyen található mélypontról 14 m-t tudtak lejjebb menni és megállapították, hogy a zsomboly még ennél is mélyebb, de felszerelésük hiányossága miatt egyelőre félbeszakadt a feltárás ezen a részen. A Magyar Turista Élet 1934. szeptember 22-i számában napvilágot látott, hogy Kessler Huberték az aggteleki kutatásokon kívül jártak az Almási-zsombolyban, amely Magyarország legmélyebb, 103 m mély barlangja.
1934-ben 113 m mélységig vált ismertté és Kessler Huberték megállapították, hogy 113 m-nél mélyebb. A kutatást a következő évben akarták folytatni az akkorinál jobb felszereléssel. A zsombolyban az Aggteleki-barlang cseppköveinél nagyobb cseppköveket találtak. Magyarország legmélyebb, 113 m mély barlangja volt 1939-ig, a Kis-kőháti-zsomboly mélyebb részének feltárásáig. Az újramérések alapján kiderült, hogy az Almási-zsomboly nem volt 113 m mély.
A Magyar Turista Élet 1935. június 15-i számában az olvasható, hogy a Budapesti Egyetemi Turista-Egyesület Barlangkutató Szakosztályának Kessler Hubert által vezetett néhány tagja megint járt a 103 m mély zsombolyban és újra megállapították, hogy további eredményt a barlangban csak tökéletesebb felszereléssel, leginkább hosszabb dróthágcsókkal lehet elérni. Az 1936-ban kiadott, Barlangok mélyén című könyvben Kessler Huberték expedíciója részletesen ismertetve van és a kiadványban látható a zsomboly hosszmetszet térképe és három fényképe. Az 1941-ben megjelent Magyar turista lexikonban meg van említve, hogy a 103 m mély Almásy zsomboly Magyarország legmélyebb zsombolya. Az 1942-ben napvilágot látott, Barlangok mélyén című könyv második kiadásában az jelent meg a barlangról és kutatásáról, valamint azok az illusztrációk lettek publikálva, amelyek az első kiadásban.
1959-ben Kósa Attila, Kovács Kálmán és Rónai Miklós (a Vörös Meteor TE Barlangkutató Csoport tagjai) mérték fel a barlangot, majd Frojimovics Gábor és Kósa Attila a felmérés alapján megrajzolták az Almási zsomboly D–É irányú hosszmetszet térképét, Ny–K irányú hosszmetszet térképét, 4 keresztmetszet térképét és alaprajz térképét. Az alaprajz térképen fel van tüntetve az É-i irány. A két hosszmetszet térképen megfigyelhető a 4 keresztmetszet elhelyezkedése a barlangban. A 7 térképen 1:400 méretarányban van bemutatva a barlang. 1962. december 31-én Magyarország 6. legmélyebb barlangja volt a 93 m mély barlang. (A 7. Nagykőmázsa-völgyi-víznyelőbarlang is 93 m mély.) 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Szabó-pallagon lévő vadászházhoz viszonyítva pontosan bemérték az Almási-zsomboly bejáratának helyét. A bemérés szerint a vadászháztól 21° 50' irányban, 575 m-re van a barlangbejárat. Kósa Attilának az 1964-ben publikált, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában többször meg van említve. A dolgozatban lévő térképen látható a barlang földrajzi elhelyezkedése.
Az 1966. évi Karszt és Barlang 2. félévi számában megjelent összeállítás szerint az Almási-zsomboly a legmélyebb zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részén és egyik, 43 m mély aknája a 6. legmélyebb egybefüggő barlangakna az Alsó-hegy magyarországi részén, másik, 33 m mély aknája pedig a 8. legmélyebb. 1970 végén a 93 m mély Almási-zsomboly Magyarország 10. legmélyebb barlangja. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a barlang fénykép-dokumentációját. 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, bódvaszilasi Almási-zsomboly.
A Bertalan Károly által írt és 1976-ban befejezett kéziratban, a 65. számú cédulán szó van arról, hogy az Almási zsomboly (Almás zsomboly, Sz/1) Bódvaszilason, az Alsó-hegyen helyezkedik el. Bódvaszilastól É-ra 3,9 km-re, a Szabó-pallagon lévő vadászháztól ÉÉK-re (21° 50') 575 m-re, az államhatár vonalától 3,5 m-re, 520 m tszf. magasságban található a barlang. A kb. 40 m hosszú és 93 m mély aknabarlang alján egy 30 m hosszú terem, fenekén mésztufa van. A kézirat barlangra vonatkozó része egy publikáció alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő Alsó-hegyen és Bódvaszilason elhelyezkedő barlang Almási-zsomboly néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 19 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal.
Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Bódvaszilason található barlang Almási-zsomboly néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy az Aggteleki-karszton fekvő, 93 m mély Almási Shaft 1975. december 31-én Magyarország 18. legmélyebb barlangja. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 93 m mély Almási-zsomboly az ország 22. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 24. legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben 93 m mély Almási-zsomboly. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.
Az 1977-ben megjelent, Lénárt László által összeállított kiadványban meg van említve, hogy a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport valamikor bejárta az Almási-zsombolyt. 1978 őszén a Vass Imre Barlangkutató Csoport tagjai kis mennyiségű üledékmintát gyűjtöttek a barlang kitöltéséből, melyet őslénytani szempontból Rácz József vizsgált meg. A minta növényi magot, csigát és gerinces maradványt tartalmazott. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában publikálva lett, hogy a kiemelt jelentőségű Almási-zsomboly az 5400-as barlangkataszteri területen (Gömör–Tornai-karszt és Cserehát hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5450/2. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.
bélyegkép|262px|Az Almási-zsomboly bejárata
1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang genetikája és ásványtani értékei miatt lett. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy az Aggteleki-karsztvidéken található Almási-zsomboly fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt.
Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva. Az országos barlanglistában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Almási-zsomboly néven Almás zsomboly és SZ/1 névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Almási-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 30. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/2 barlangkataszteri számú, 93 m függőleges kiterjedésű Almási-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 93 m mély.
1989 novemberében szerkesztették meg a barlang alaprajz térképét, vetített hossz-szelvény (200°–20°) térképét, valamint 6 keresztszelvény térképét Borka Pál és Rose György. A barlangot Borka Pál, Fodor Sándor és Rose György mérték fel a térképek elkészítéséhez, amelyek 1:200 méretarányban mutatják be a barlangot. A vetített hossz-szelvény térképen látható a 6 keresztszelvény elhelyezkedése a barlangban. A térképlapon fel van tüntetve az É-i irány. A Karszt és Barlang 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (The caves of Hungary) kapcsolódva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint az Aggteleki-karszton fekvő, 93 m mély Almási-zsomboly (Almási Shaft) 1988-ban Magyarország 30. legmélyebb barlangja. (A barlang 1977-ben is 93 m mély volt.)