Az őraljaboldogfalvi református templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Hunyad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében a HD-II-m-A-03445 sorszámon szerepel.
Története
Története és építészeti jellemzői A falut 1331-ben említik először „villa Sancte Marie” néven. A templom a falu szélén, a Kendeffy család régi kastélyának közelében áll. Faragatlan terméskőből és faragott sarokkövekből épült. A hajót keskeny, félköríves ablakok világítják meg, déli oldalán pedig egy román stílusú kapu található. Keleti irányban a szentély bordás keresztboltozata virágdíszes konzolokra támaszkodik. Az ötszintes torony földszintjén gazdagon díszített román kapu látható, míg a felső szintek ablakai szintén román stílusúak.
A templom stílusa a 13. század második felére jellemző erdélyi átmeneti építészetet képviseli. A szentély megoldásai a ciszterci rend által elterjesztett „burgundi gótika” hatását tükrözik, ami alapján az építést 1280 környékére datálják.
A belső díszítés és a freskók Bár jelenleg református templom, a belső falakon jelentős középkori festésmaradványok maradtak meg. A 19. században Storno Ferenc (1869) és Steindl Imre (1873) tárta fel az első rétegeket, amelyeket korábban, a reformáció idején több mint három évszázadon át mészréteg fedett.
A festés több szakaszban készült:
Legkorábbi réteg: Tíz felszentelési kereszt a falakon (közvetlenül az építés után). 1311-es réteg: A hajó keleti részén található latin felirat szerint ekkor szentelték fel a templomot a Boldogságos Szűz tiszteletére („Hista ecclesia est dedicata pro honore beate genitricis anno Domini MCCCVNDECIMO”). Ez az egyik legrégebbi fennmaradt falfestmény-együttes a mai Románia területén. Stílusa bizánci-balkáni elemeket vegyít román, gótikus és korai reneszánsz hatásokkal (vélhetően dalmát mester munkája). 15. századi réteg: A szentély és a karzat alatti képek, amelyek már a Kendeffy (Cândea) család megrendelésére készültek bizánci stílusban.
A hitvallási vita: Kik az alapítók? A templom eredete körül történészi vita zajlik. Két fő elmélet létezik:
Katolikus alapítás: Eszerint a templomot a Hátszeg (Hațeg) környékén letelepült magyar katolikus telepesek építették a 13. század végén. Ezt támasztják alá a román-gótikus építészeti jegyek, a latin nyelvű feliratok és a pápai tizedjegyzékek (1315, 1332). Ortodox alapítás: Más vélemények szerint a templom kezdettől fogva ortodox volt, amit a 14. századi bizánci stílusú freskókra és a szentélyben található cirill betűs nyomokra alapoznak.
A reformáció után 1447-ben Hunyadi János a falut a Malomvizi Kendeffy (Cândea de Râu de Mori) családnak adományozta. A család későbbi katolikussá válásával, majd a 16. század közepén (kb. 1555) történt reformációjával a templom is felekezetet váltott. 1559-ben már református lelkésze volt a falunak. A román ajkú lakosság egy ideig még használhatta a templomot, de 1613 után a templom kizárólag a református közösségé lett, a képeket pedig lemeszelték.
Ma a templom műemlék, és bár a közösség lélekszáma megfogyatkozott, alkalmanként ma is tartanak benne istentiszteletet.
Leírása
Építészet A templom terméskőből és faragott sarokkövekből épült. Főbb részei:
Hajó: Téglalap alaprajzú (16,36 x 10,22 m), síkfödémes tér. Torony: A nyugati homlokzaton emelkedik, ötszintes, földszintjén díszes, bélletes román kapuval. A felső szinteken ikerablakok (bifóriumok) láthatók. Szentély: Keleti fekvésű, téglalap alaprajzú, kora gótikus keresztboltozattal fedett.
Jegyzetek
Források
Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996 Adrian Andrei Rusu: Ctitori și biserici din Țara Hațegului până la 1700. Satu Mare, 1997 Vasile Drăguț: Pictura murală din Transilvania. București, 1970 Kozák József: Az őraljaboldogfalvi református templom. In: Művészettörténeti Értesítő, 1992
Kategória:Hunyad megye műemlékei Kategória:Románia református templomai