A Vallø kastély (dánul: Vallø Slot) egy dániai udvarház, melyet az írott források 1256-ban említenek először. A Sjælland szigeti Stevns községhez tartozó Køge-től mintegy 7 kilométerre délen található. A vizesárokkal körülvett kastélyhoz park és tavak is tartoznak.

Története bélyegkép|balra|Vallø 1755-ben bélyegkép|Újjáépítés közben (1895) A korábban Walløk néven jegyzett udvarházról már 1256-ból vannak adatok, amikor Ingegerd af Regenstein, Skjalm Hvide vezér unokája a roskildei Assisi Szent Klára-kolostornak adományozta a birtokot. 1318-ban Waleue néven jegyzik, ami a Wali régi dán személynévből és a -lev helynévképzőből ered.

Az évszázadok során számos alkalommal tulajdonost cserélt a birtok, így többek között I. Keresztély, János, II. Keresztély dán királyok, Kirsten Munk,IV. Keresztély dán király felesége Ellen MarsvinIV. Keresztély dán király anyósa és Christian Siegfried von Plessen udvari marsall is rendelkezett a terület felett.

1554–1651 között a birtokot egy keleti és egy nyugati részre osztották, amelyeket különböző személyek birtokoltak.

Ma is látható formáját részben a 16. században nyerte el, amikor 1580–1586 között Mette Rosenkrantz megépíttette a főépületet, majd 1610–1640 között azt kibővítették.

1708-ban IV. Frigyes dán király szerezte meg a birtokot, majd feleségének, Anne Sophie Reventlow-nak adományozta azt. 1721-ben Johan Cornelius Krieger, majd 1735–1738 között Laurids de Thurah tervei alapján építették át a létesítményt. 1731-ben VI. Keresztély feleségének, Brandenburg-Kulmbachi Zsófia Magdolnának adta, aki 1737-ben itt megalapította a nemesi származású hajadonok alapítványát (Det Adelige Stift Vallø for ugifte døtre). 1765-ben Georg David Anthon építész bővíttette ki, 1863–1866 között pedig Theodor Zeltner építész renoválta.

1893-ban az épület leégett. A kastélyban tartózkodók közül senki sem sérült meg, azonban a berendezés egy része, közte mintegy 20 000 könyv odaveszett. 1894-1904 között Hans Jørgen Holm tervei alapján, a korábban felhasznált mészkő helyett égetett téglából építették újjá. Mivel a külső falak többsége épen maradt, az épület külseje a korábbi századok során elnyert formában maradt fenn. A kastélybelsőt átrendezték: a korábban létező kápolna, bálterem, zene- és királyi szobák helyett kilenc lakrészt alakítottak ki az ott élő nőknek, illetve egy tornácot és egy kertszobát is berendeztek. A mészkőből készült kapukeretek és a homlokzatot díszítő mészkődomborművek egy része ugyancsak átvészelte a tűzesetet, így azokat újra beépítették a falakba. A munkálatok lezárultával, 1904 nyarán újra megnyitotta kapuit a létesítmény, és kilenc lakó költözhetett be az épületbe.

Napjainkban a Vallø Alapítvány (Vallø Stift) birtokolja az épületet és a hozzá tartozó 4109 hektár területet, melynek nagy részét erdők alkotják. A mezőgazdaság és a fakitermelés mellett a turizmus biztosít további bevételeket. Kiadó szobák, vendégfogadó, vadászati- és horgászati lehetőség, illetve egy közeli kemping várja az érdeklődőket.

A kastély továbbra is otthont biztosít a dán nemesség köreiből származó hajadonoknak, életkortól függetlenül.

Kastélypark A turisták által nem látogatható kastélyhoz egy 15 hektáros nyilvános park is tartozik, amelyet angol stílusban alakítottak ki 1830-ban, azonban az 1720-as évekbeli franciakert egyes részei is megmaradtak. A zöldövezetben többek között kis- és nagylevelű hársfák, tulipánfák, nyárfák, tölgyek, bükkfák, tiszafák, közönséges- és szerb lucfenyők, páfrányfenyők, szárnyasdiófák, vadgesztenyefák, kaliforniai gyantásciprusok, magas- és virágos kőrisfák, galambfák, platánfák, duglászfenyők, csertölgyek és cserszömörcék is találhatóak. 1960 és 1968 között egy kiterjedt virágos park is működött a területen, melyet évente mintegy egymillió tulipán és más hagymás virág díszített. A kastély és a park mellett futó Vallø-kastély utca mentén néhány régi ház található. Itt működik a vendégfogadó is, amely 1784-ben királyi privilégiumokat kapott. A birtokhoz más épületek is tartoznak, melyek a környéken szétszórva különböző funkcióval bírnak.

A kastélyparkból gondozott ösvényeken lehet eljutni a közeli vadasparkba, illetve a tölgyerdőbe, ahol érintetlen természet várja a kirándulókat. Az erdős részek állatai között baglyok, seregélyek és csuszkafélék is találhatóak.

Érdekességek 1964-ben a német–francia koprodukcióban készült Zimmer 13 krimi egyik külső forgatási helyszíne volt a kastély. A film Edgar Wallace, A 13-as szoba című műve alapján készült, és az épület „Marney-kastély” néven szerepel benne. 1976-ban a kastély és környéke volt az Olsen-banda vígjátéksorozat 8. filmjének központi helyszíne. Az Olsen-banda bosszúja című filmben „Borreholm-kastély” néven említették az épületet. A kastélyt fenntartó alapítvány védnöke II. Margit dán királynő.

Galéria

Jegyzetek

Források A kastély története (valloe-stift.dk) Vallø-kastély (Den Store Danske)

További információk

A kastélyt működtető alapítvány honlapja Ismertető füzet a kastélyról és a parkról (valloe-stift.dk) A kemping honlapja

Kapcsolódó szócikkek Dánia történelme Az Olsen-banda bosszúja

Kategória:Dánia kastélyai, palotái Kategória:Reneszánsz kastélyok, paloták