A Péter evangéliuma, vagy a Péter szerinti evangélium () egy újszövetségi apokrif irat.
Eredetileg koiné görög nyelven íródott. Ez egy nem kanonikus evangélium, a kereszténység késő ókori, karthágói és római szinódusai elutasították, mint apokrif írást, ami hozzájárult az újszövetségi kánon lezárásához.
A mű – melynek keletkezési idejét a 2. század végére teszik – ugyan ismert volt a korai egyházatyák előtt, de később elveszett.Gecse, i. m., 184. o. Létezését igazolja, hogy az 1886–1887-esBenyik, i. m., I. kötet, 112. oldal ásatásoknál jelentéktelen töredékei előkerültek.
A mű a szenvedéstörténetet meséli el Pilátus kézmosásától Jézus feltámadásáig. A temetést a zsidó formaságokra ügyelve, nagy részletességgel írja le. A feltámadás a Péter evangéliuma szerint Jézus ellenségei előtt történt óriási eseményként. A műből zsidóellenes vélekedések olvashatóak ki, a szerző feltehetően a görög világot kívánta meggyőzni igazáról.
Jegyzetek
Magyar nyelvű fordítás Töredékek a Péter evangéliumából I.–II. (ford. Vanyó László) IN: Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István Társulat, 1980, , 262–268. o.
Források
Kategória:Újszövetségi apokrif irodalom Kategória:Apokrif evangéliumok