A mindennapi szóhasználatban általában, mint közhasznú-, közcélú-, közérdekű tevékenység szerepel.
A közérdek a társadalom egészének a közös érdeke, mely optimális esetben az egyének vagy a csoportok együttérzésen és esélyegyenlőségen alapuló önkéntes megegyezése a társadalom működési szabályairól, valamint az életfeltételek fenntartásával felmerülő gondok megoldásáról. A közérdek akár egyéneiben, akár a társadalom különböző közösségeiben megfogalmazva, a köz ügyéhez a legközelebb áll, de valami tagolatlan, körvonalazatlan, sok szubjektív elemtől és pillanatnyi behatástól érintett értékelés. A társadalom által hangoztatott közérdek eleve magánérdekképzetek összegeződéseiből születik meg. A hatalom szájában pedig mindig önkényes célkitűzést jelent, mely magában egyaránt lehet áldás, ötlet, erőszak vagy átok. A hatalom által képviselt közérdek úgyszólván szükségszerűen harcba kerül magánérdekekkel, a hivatal által képviselt közérdek rendszerint egyeztető részletmunkával jut kiegyenlítődésre a magánérdek különböző megjelenéseivel. Mivel a közérdekű tevékenységek támogatása elismerten állami vagy nemzetközi feladat, ezért gyakran megfigyelhető olyan törekvés, hogy eredetileg nem közérdekűnek tartott tevékenységet közérdekűnek ismertessenek el.
A társadalom működésével kapcsolatos érdekek Az alapvető személyi jogok védelmezése és korlátozása Egyéni felelősség betartása Ez emberi méltóságot tiszteletben tartása és védelmezése Az állami hatóságok jóhiszemű magatartása az ügyfeleivel és védelem önkényeskedésükkel szemben Az élethez való jog és a személyes szabadság joga A gyermekek és a fiatalok védelme A személy segítségnyújtáshoz való joga Az esélyegyenlőséghez való jog A magánélethez való jog Szabad nyelvhasználat A szabadság jogok kibővítése (megtartása) és politikai jogok biztosítása Vallási és lelkiismereti szabadságjog A véleménynyilvánítás és a tájékoztatás szabadsága A kutatás és az oktatás szabadsága A művészi kifejezés szabadsága Lakóhely megválasztásának a szabadsága A gazdasági szabadság A tulajdonjog szavatolása Egyenlő és méltányos bánásmód a bírósági és közigazgatási eljárásokban A törvény előtti egyenlőség A bíróságokhoz való hozzáférés biztosítása A bírósági eljáráshoz való jog Büntethetőség szabadságvesztéssel
A polgárok részvételi jogai Állampolgárság Az állampolgárság megszerzésének a joga Külföldön való tartózkodás joga Választójog Népszavazás és népi kezdeményezés joga Panaszjog biztosítása Polgári engedetlenséghez való jog Információhoz való jog közügyekben és közpénzügyekben Kiutasítás elleni védelem és védelem a kiadatástól és a deportálástól
A közösségi jogok védelmezése és korlátozása A családalapítás joga A társadalmi közösségek szabad anyanyelvhasználata A közös felelősség betartása Nemzeti közösségek jogai A gyülekezési jog Az egyesülés szabadsága Társadalmi szervezetek, érdekszövetségek, szakmai szövetségek létrehozásának szabadsága A gyengébb társadalmi közösségek segítése (szubszidiaritás) Sajtó és média szabadsága A gazdaság szabályozása és felügyelete A közbiztonság működtetése Törvényes büntetőeljárás biztosítása Élelmiszerbiztonság szavatolása Hátrányt csökkentő intézkedések alkalmazása A közösségek önrendelkezési vagy önigazgatás joga A különböző szintű önkormányzatok közjogi feladatai A demokrácia működtetésének joga A jogállamiság és az igazságszolgáltatás alapelveinek biztosítása, fejlesztése A közellátás közösségi feladatainak a biztosítása Az emberi kultúra támogatása, vagyis megőrzése, fejlesztése és közkinccsé tétele Közoktatás támogatása Tudományos kutatás támogatása Művészeti alkotótevékenység támogatása Közszolgálati tájékoztatás támogatása Ingyenes anyanyelvi alapfokú oktatás biztosítása az észszerűség keretei között A béke fenntartása a társadalomban a háborúk, polgárháborúk, zavargások megelőzése. Az állam biztonsága Hadsereg Közérdek az általános életfeltételek fenntartása bolygónkon, tehát a teljes éghajlattal, a bioszféra állapotával, globális problémákkal kapcsolatos kérdések megoldása, kezelése. Környezet- és természetvédelem Hosszú távon a természeti erőforrások megőrzés Megvesztegetés elleni intézkedések fejlesztése Az alapvető jogok védelmezése Az alapvető jogok korlátozása az észszerűség keretei között
A szociális célok megvalósítása Hozzáférés a szociális biztonsághoz Hozzáférés a szükséges egészségügyi ellátáshoz közegészségügy A családok támogatása és védelme Munkavállalással tisztességes megélhetését kell biztosítani Méltányos lakhatási feltételek biztosítása a családoknak A gyermekek és fiatalok, valamint a munkaképes korú lakosság képességeiknek megfelelő az oktatásban és képzésben részesülhet A gyermekeket és a fiatalokat arra kell ösztönzik, hogy magukat fejlesszék, hogy önállóvá váljanak és a társadalmilag felelős személyekké, és támogatni a társadalmi, kulturális, és politikai integrációjukat. Cél védeni a gazdasági következményektől az öregeket, rokkantakat, betegeket, balesetet elszenvedőket, munkanélkülieket, anyaságot vállalókat árvákat és özvegyeket. Cél a szolidaritás a közteherviselésben és a közjavakból való részesülésben Cél az általános életminőség és életszínvonal javítása Törekedni e társadalmi célok pénzügyi forrásinak a bebiztosítására.
Gyakorlatban A XIX. században kialakuló modern társadalomtudományok kulcsfogalma, amellyel a teológia és az erkölcsfilozófia fennhatósága alól megszabadította a társadalom folyamatait és cselekedeteit. Az érdek szó példátlan pályafutást futott be az elmúlt százötven évben. Sikerének oka, hogy „az érdekelmélet összeforrasztotta a politikai gondolkodást a politikai harccal” (Geertz 1994b: 30), és kézenfekvő magyarázatot kínált minden társadalmi-politikai jelenségre. A közérdek, vagy egyszerűen csak az érdek, egy kettéosztott valóság – emitt a lét, amott a tudat – magyarázó és megállapító fogalma. Ellenpárja az ideológia, amely ugyan képes az érdeket kifejezni, befolyásolni, vagy éppen eltakarni, de mindenképpen másodlagos jelentőségű valóságot jelöl. Minden az érdekről szól a politikai gyakorlatban és tudományban, hiszen csak ennek ismeretében lehet irányítani az embereket és a társadalmat. Sok bírálat éri egyoldalúsága és közönségessége miatt, azonban hadállásai szilárdak. Érvényességét az a következetes gyakorlat tartja fenn, hogy a valódi érdek mindig elfogulatlan és cáfolhatatlan.
Külső hivatkozások Bibó István: Válogatott tanulmányok
Kategória:Közélet Kategória:Politika