Nakamura Hikaru () (Hirakata, Oszaka prefektúra, 1987. december 9. –) Japánban született amerikai sakkozó, nagymester, világbajnokjelölt (2016), az Amerikai Egyesült Államok ötszörös bajnoka, csapatban sakkolimpiai arany-, ezüst- és kétszeres bronzérmes, valamint világbajnoki ezüstérmes, sakkszakíró.

A FIDE 2017. áprilisi világranglistáján 2793 Élő-ponttal a klasszikus időbeosztású versenyzésben a 6. helyen állt. Eddigi legmagasabb pontszáma 2816 volt 2015. októberben, amellyel Magnus Carlsen mögött a 2. helyen állt, és egyben ez az eddigi legjobb világranglista-helyezése is. Ezzel a pontszámával 2017. áprilisban egyike annak a tíz sakkozónak, aki átlépte a 2800-as ponthatárt. A rapid- és a villámsakk világranglista 2014. májusi bevezetésekor ő állt mindkét ranglista élén. A rapidsakk világranglistát 2015. szeptemberben is ő vezette 2850 ponttal. A villámsakk világranglistán 2015. novemberben 2884 ponttal az első helyen állt.

Élete és sakkpályafutása Korai évei Apja, Nakamura Suicsi japán, anyja, Carolyn Weeramantry amerikai. Kétéves korában költöztek az Egyesült Államokba. Ötéves korában nagybátyjától, New York korábbi bajnokától, a FIDE-mester és sakkszerző Sunil Weeramantrytól tanult meg sakkozni.

10 éves korában az Amerikai Egyesült Államok valaha élt legfiatalabb sakkmestere lett. (Ezt a rekordját 2008-ban Nicholas Nip megdöntötte, aki 9 éves és 11 hónapos korában nyerte el az amerikai sakkmesteri címet.) 1999-ben elnyerte a Laura Aspis-díjat, amelyet évente a legjobb 13 év alatti versenyzőnek adományozzák Amerikában. 2001-ben az USA junior sakkbajnoka, és ugyanebben az évben lett nemzetközi mester. 2003-ban, 15 éves és 79 napos korában szerezte meg a nemzetközi nagymester címet, amivel megdöntötte Bobby Fischer rekordját, és az Amerikai Egyesült Államok valaha élt legfiatalabb nagymestere lett. (Később ketten – 2010-ben Ray Robson, 2014-ben Samuel Sevian – is megelőzték ebben a sorban.) 2004-ben New York állam bajnoka lett.

Út a világ élvonalába Először a 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokságra kvalifikálta magát, ahol a negyedik körig jutott, és a későbbi döntős, 3. kiemelt Michael Adamstől szenvedett vereséget.

A 2004. november–decemberben rendezett 2005-ös bajnokságon 17 évesen lett először az Amerikai Egyesült Államok bajnoka, ezt a címet 2009-ben, 2012-ben (egy ponttal Gata Kamsky előtt, és a legszebb játszmáért kitűzött 2. díjat is ő kapta a Ray Robson ellen elért győzelméért) és 2015-ben is megszerezte.

2005-ben kvalifikálta magát a Hanti-Manszijszkban rendezett sakkvilágkupára, de az első körben vereséget szenvedett az indiai Suriya Gangulytól, és nem jutott tovább. 2007. januárban a 2. helyen végzett Gibraltárban a GibTelecom Masters versenyen. A következő évben ugyanezen a versenyen már megosztott első helyezést ért el, és a rájátszásban megszerezte az első helyet. 2007. októberben megnyerte a barcelonai nagymesterversenyt, valamint a korzikai rapidsakkversenyt.

2008-ban megnyerte a Finet Chess960 Opent Mainzban, majd novemberben a Cap d’Agde-ban rendezett rapidversenyt, ahol az elődöntőben Anatolij Karpovot, a döntőben Vaszil Ivancsukot győzte le.

2009-ben első helyet szerzett a Donostia-San Sebastian Chess Festivalon, megelőzve három exvilágbajnokot, Ruszlan Ponomarjovot, Anatolij Karpovot, Rusztam Kaszimdzsanovot, a 2009-es ifjúsági világbajnok francia Maxime Vachier-Lagrave-ot, Peter Szvidlert és másokat.

A 2010-es Mihail Tal-emlékversenyen, amely 2757-es Élő-pont átlagával akkor a sakktörténet harmadik legerősebb versenye volt, a negyedik helyen végzett.

A világ 10 legjobb versenyzője között 2011. januárban került a világranglista 10. helyére 2751 ponttal. Ebben az évben az exvilágbajnok Garri Kaszparov volt az edzője. Januárban egyedüli elsőséget szerzett Wijk aan Zee-ben a hagyományos Tata Steel versenyen. Ezzel az eredménnyel kvalifikálta magát a Grand Slam Masters szeptemberi döntőjébe, amelyen Magnus Carlsen és Vaszil Ivancsuk mögött a 3. helyen végzett. Az év következő Grand Slam versenyén a 2760 átlag-Élő-pontszámú, XXI. kategóriás romániai Bazna King’s versenyen ugyancsak a 3. helyet szerezte meg Magnus Carlsen és Szergej Karjakin mögött.

2012-ben Reggio Emiliában Anish Giri mögött Alekszandr Morozevics és Fabiano Caruana társaságában holtversenyben a 2. helyen végzett. A bieli sakkfesztiválon Anish Girivel holtversenyes 3. helyet ért el Magnus Carlsen és Vang Hao mögött. Októberben 2855-ös teljesítményértékkel megnyerte a Hoogoven sakkversenyt Hollandiában. Decemberben 3. helyezést ért el a London Chess Classic versenyen Magnus Carlsen és Vlagyimir Kramnyik mögött.

2013-ban a FIDE Grand Prix versenyen Zugban Veszelin Topalov mögött a 2. helyen végzett. A Norway Chess szupertornán is osztott 2. helyezést ért el holtversneyben Magnus Carlsennel Szergej Karjakin mögött. Carlsen mögött a második helyen végzett a Sinquefield kupán Saint Louisban. A párizsi FIDE Grand Prix-n Étienne Bacrottal holtversenyben a 3. helyet szerezte meg, az élen holtversenyben végző Fabiano Caruana és Borisz Gelfand mögött. Az évet a London Chess Classic rapidversenyének megnyerésével zárta, ahol a döntőben Borisz Gelfand ellen győzött 1,5–0,5 arányban.

2014-ben a világranglista 3. helyére került Magnus Carlsen és Levon Aronján mögött. 2015. januárban megnyerte a Gibraltar Chess Festivalt, februárban a Zurich Chess Challenge-et, amelyen a döntőben sötéttel győzött armageddonjátszmában Visuvanádan Ánand ellen. 2015. júniusban Élő-pontszáma 2802, amellyel átlépte a 2800-as határt. Júliusban érte el eddigi legmagasabb, 2814-es pontszámát. A négy versenyből álló 2014–15-ös FIDE Grand Prix-n összességében Fabiano Caruana mögött a második helyet szerezte meg, így kvalifikációt szerzett a 2016-os sakkvilágbajnokság világbajnokjelöltek versenyére. Júniusban Veszelin Topalov mögött holtversenyben Visuvanádan Ánanddal 2900-as teljesítményértéket elérve a 2–3. helyen végzett a 2015-ös Grand Chess Tour versenysorozat első versenyén. A 2015-ös sakkvilágkupán a negyeddöntőig jutott, ahol vereséget szenvedett az ukrán Pavel Eljanovtól.

A világbajnokjelöltek versenyén 2016. márciusban Moszkvában a 4–7., végeredményben a hetedik helyen végzett.

Eredményei csapatban 2006–2018 között hét alkalommal szerepelt az Amerikai Egyesült Államok válogatottjában a sakkolimpián, amelyek közül a csapat 2016-ban aranyérmet, a 2018-as sakkolimpián ezüstérmet, két alkalommal (2006-ban és 2008-ban) bronzérmet szerzett.

2010-ben és 2013-ban tagja volt az Amerikai Egyesült Államok válogatottjának a sakkcsapat világbajnokságon. Mindkét alkalommal az első táblán szerepelt, és 2010-ben ezüstérmet szereztek, 2013-ban a 4. helyen végzett a csapat. Egyéni eredménye 2010-ben tábláján a legjobb volt a mezőnyben, 2013-ban a második legjobb eredményt érte el.

Versenyeredményei Sakkvilágkupák Az ellenfeleknél zárójelben a kiemelés és az Élő-pontszám. Év Város Kiem.Élő-p. Eredmény Ellenfelek2005 Hanti-Manszijszk 28. 26621. kör Surya Shekhar Ganguly (101., 2562) 0–22013 Tromsø 6. 27754. kör Deysi Cori (123., 2434) 2–0Eltaj Safarli (59., 2660) 1½–½Baskaran Adhiban (102., 2567) 2–0Anton Korobov (22., 2720) ½–1½2015 Baku 2. 2814Negyeddöntő Richmond Phiri (127., 2291) 2–0Sam Shankland (63., 2655) 2½–1½Jan Nyepomnyascsij (34., 2705) 5–4Michael Adams (15., 2740) 1½–½Pavel Eljanov (26., 2723) ½–1½

Grand Prix eredményei Az egyes versenyeknél a szerzett Grand Prix-pontok lettek feltüntetve. Év 1. verseny 2. verseny.3. verseny 4. verseny ÖsszpontHelyezés2012–13 15 140601003006.2014–15 82 125-1403472.

Világbajnokjelöltek versenye Év Város Élő-p. EredményA + után a győzelmek, az = után a döntetlenek, a - után a vereségek számaHelyezés2016 Moszkva 2790+3 =8 -3 7.

Jelentősebb nemzetközi versenyei Év Város Verseny Átlag Élő-p.+ − = Eredmény Hely.2005 Biel Biel 2005 38. nemzetközi verseny 26382 3 5 4½/10 4-5.2009 San Sebastian San Sebastian 2009 nemzetközi verseny 26824 0 5 6½/9 1.Ruszlan Ponomarjov ellen a rájátszásban győzött. London London 2009 nemzetközi verseny 26960 1 6 6/21A győzelemért 3, a döntetlenért 1 pont járt. 7.2010 Moszkva 5. Tal-emlékverseny 27571 0 8 5/9 4–6. London London Chess Classic 2010 nemzetközi verseny 27252 1 4 10/21 4.2011 Wijk aan Zee Wijk aan Zee 2011, 73. nemzetközi verseny27406 1 6 9/13 1. Medgyes Medgyes 2011 – 5. nemzetközi verseny 27571 2 7 4½/10 3. Dortmund Dortmund 2011 – 39. nemzetközi verseny 27312 3 5 4½/10 52012 Moszkva 7. Tal-emlékverseny 27761 2 6 4/9 8–9. 2013 Stavanger Stavanger 2013 nemzetközi verseny 27664 2 3 5½/9 2–3. Saint Louis Saint Louis 2013 nemzetközi verseny 2797213 3½/6 2. 2016 Bilbao IX. Chess Masters Final 27771 0 9 12/10 2.A győzelem 3 pontot, a döntetlen 1 pontot ért.

Jegyzetek

Források Pályafutása a honlapján

További információk

Játszmái a 365chess.com-on Profilja az Amerikai Sakkszövetségnél Howard Goldowsky: Engaging pieces. Doawood & Brighton, Canton 2007. . S. 49–64 (Interjú Nakamurával és Weeramantryval) Videointerjú Nakamurávala az USA 2009-es bajnoksága megnyerése alkalmából

Kategória:Amerikai sakkozók Kategória:1987-ben született személyek Kategória:Sakkcsodagyerekek Kategória:Élő személyek Kategória:Sakkolimpiai bajnokok