Torkos András (Győr, 1669. – Győr, 1737. június 17.) evangélikus lelkész, Biblia-fordító, Torkos Justus János apja, Torkos János orvos nagyapja.
Élete
Győrött született és bizonyára alsóbb iskoláit is ott végezte; ezek befejeztével külföldre ment és 1692. április 16-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Itt 1695-ben már magisteri címet szerzett és az egyetemen előadásokat tartott. 1698-ban tért vissza hazájába és előbb tanár, 1707-ben pedig lelkész lett Győrött. Buzgó híve volt a pietizmusnak.
Legfőbb munkája az evangélikus számára készült, eredeti görög nyelvből fordított Újszövetség-fordítása. Az evangélikusoknak akkoriban nem volt saját Bibliájuk és helyette Károli Gáspár vizsolyi Bibliáját használták. Annak ellenére, hogy a Torkos-féle Újszövetség, amely hűen tükrözi a görög eredetit és közérthető, szép magyarsággal íródott, nem terjedt el. Az evangélikusok továbbra is leginkább a református Károli Bibliát használták. Torkos Újszövetsége hatással volt Küzmics István vend (muravidéki szlovén) nyelvű fordítására, a Nouvi Zákonra is. Annak a munkának az előszavát Torkos András fia Torkos József írta, Küzmics pedig lefordította.
Munkái
Dissertatio Theologica De Meditationibus Passionalibus Paradisiacis ... Wittenbergae, 1693 Solertis Studiosi Lineamenta ... Uo. 1695 Dissertationem De conscientia Antecedente Recta Et Erronea, Eruditae & placidae censorum disquisitioni committunt Praeses ... et Respondens Gotthelff Schütze. Uo. 1697 Obligationem Legis Civillis In Conscientia sub Praesidio ... defendet Joh. Georgius Schimentzius. Uo. 1698 Disputatio De Cognitione Sui Morali Quam Sub Praesidio ... defendet Godofredus Beiszler. Uo. 1698 Engesztelő Aldozat, az az, Ött részbül álló Szent Lélekkel tellyes áhétatos és buzgó Imádságok ... Halle, 1709 (későbbi kiadásai: Lipcse, 1736, 1764, Pozsony, 1786, Pozsony és Kassa, 1787, rézmetszetekkel) Kátéchismus (Győri), az az D. Luther Marton Kis Kátéchismussa Más szép kegyes kérdésekkel egyetemben Most uyontan Magyarrá fordíttatott, a Győri Luthe: Oskolában tanuló Ifjúságnak Kedvéért ... Halle, 1709 (névtelenül, újabb kiadásai: hely n., 1729, 1750, 1770, ezeken kívül több változatlan kiadás) A cédrusfának siralmas esete. Telekesi Török István zászlós úrnak ... Karátson hava 26. 1722. meghalván ... 1723. Sz. György hava 6 ... eltemettetett ... a vadosfai templom előtt ... előhozott ... (Lipcse, 1723, Miskey Ádám beszédével) Mi Urunk Jesus Krisztus Uj Testamentoma. Görög nyelvből magyarra ford. Wittenberg, 1736 (elöljáró beszédet írt hozzá fia T. József, újabb kiadása Pozsony, 1803)
Üdvözlő verseket írt a Nikletzius Sámuel értekezése mellé (1692), valamint Seelmann Keresztély Mártonhoz (1693) és Simonis Pálhoz (1697.). Énekeket is szerzett.
Források
További információk Evangélikus arcképcsarnok. Szerk. Tóth-Szöllős Mihály. Bp., Evangélikus Sajtóosztály, 2002 Győri Életrajzi Lexikon. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Győr Városi Könyvtár, 1999 Győri életrajzi lexikon. 2., átdolg. kiadás. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, 2003 Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
Kategória:Magyar evangélikus lelkészek Kategória:Győriek Kategória:1669-ben született személyek Kategória:1737-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar Biblia-fordítók