A szilágysomlyói római katolikus templom műemlékké nyilvánított épület Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése A város közepén levő dombon található. Az épület nem keletelt, hanem észak-déli irányú, mert a rendelkezésre álló hely ezt tette lehetővé.
Története A fennmaradt okiratok már 1251-ben, 1257-ben és 1351-52-ben is említik a szilágysomlyói templomot. Ennek épülete a mai templom mögött állt, és alapjaiból ítelve román stílusú lehetett.
A középkori templom helyére Báthory István erdélyi vajda építtetett új templomot 1532-ben, miután a 16. század elején a Báthory-család somlyai ága Szilágysomlyóra helyezte át birtokközpontját. Az építés dátumát a templomon levő feliratból (Hoc. Opus. Fecit. Magnificus. Stephanus. Batori. De. Somlyó. Vajvoda. Transilvan…) és dátumból következtették ki; mindazonáltal Lux Kálmán véleménye szerint a templom már korábban épülhetett, mivel Magyarországon a mohácsi csata után már nem építettek gótikus templomot, és a felirat az átépítés dátumára utal.
A templomban keresztelték meg Báthory István vajda fiát, a későbbi erdélyi fejedelmet.
Miután 1660-ban a törökök a várossal együtt felégették a templomot, 1666-ban Báthory Zsófia támogatásával állították helyre.
A 18. században barokk stílusban építették át, tornya 1780-ban épült.
1863-ban a templomot bővítették, feltehetőleg ekkor építették az oldalsó támpilléreket is. 1892-ben megmagasították a tornyot, 1894-ben felújították a templombelsőt.
A 20. században a templom belsejét az 1970-es évek elején, külsejét 1980 után újították fel. Orgonája 1984-ből származik. 2000-ben a templomkertben keresztutat állítottak fel. Az épülethez vezető lépcsősor mellett Báthory István fejedelem 2001-ben felállított mellszobra, Lőrinc Lehel alkotása áll.
Leírása A templom stílusa késő gótikus, gazdag reneszánsz díszítéssel. Noha a csúcsíves épületet több helyen átalakították, t toldásokkal átalakították, eredeti stílusa észrevehető. A szentély hálózatos boltozata és a főbejárat ajtóbéllete még késő gótikus, a hajó és 18. századi hatszintes tornya már barokk. Belső diadalívén a sárkányfogas Báthori-címer látható, két oldalán a “S. B. 1532.” felirattal.
Hálóboltozatos szentélye egy nyolcszög három oldalával záródik, itt található a főoltár, amely Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A felette levő emléklap szerint a Varjú család ajándéka. A szentségtartó fülkét és a sekrestye ajtaját korai reneszánsz faragványok díszítik. Mellékoltárai Nepomuki Szent Jánost, illetve Szent Józsefet ábrázolják. Az oltárképeket Millje Kálmán készítette 1874-ben.
Az altemplomban található a templomot építtető Báthory István és felesége, Telegdy Katalin sírja.
A templom országos jelentőségű műemlék; a romániai műemlékek jegyzékében az SJ-II-m-A-05128 sorszámon szerepel.
Jegyzetek
Kategória:Szilágy megye műemlékei Kategória:Románia katolikus templomai, kolostorai Kategória:16. századi vallási építmények Kategória:Katolikus Szűz Mária-templomok