Brandenburgi Albert (Cölln, ma Berlin része, 1491. június 28. Mainz, 1545. szeptember 24.) 1514-től választófejedelem, Mainz érseke és a birodalom főkancellárja (Archicancellarius per Germaniam), 1518-tól bíboros. III. Vilmos türingiai tartománygróf és Habsburg Anna magyar hercegnő unokájaként Albert magyar király és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné dédunokája, valamint Zsigmond magyar király és Cillei Borbála ükunokája.
Élete 1516–17-ben Albert búcsúcédulák segítségével próbálta összegyűjteni a szükséges források ráeső részét a római Szent Péter-bazilika felépítéséhez, illetve saját adósságai kifizetéséhez.Tomlin, G. i. m. 66-67. oldal 1517. október 31-én Albertnak levelet írt Luther Márton, amelyben tiltakozott a búcsúcédulák árusítása ellen.Tomlin, G. i. m. 71. oldal A levélhez csatolta a búcsúcédulák erejét és hatékonyságát kétségbe vonó vitairatát, amely később a 95 tétel néven vált ismertté.
1518 folyamán – csakúgy, mint a domonkos szerzetesrend – feljelentette Luther Mártont X. Leó pápánál, aki azonban – az Ágoston-rendiek és a domonkosok civódásának tartva – nem akart komolyan foglalkozni az üggyel.Birkás-Sztrókay Edit: Luther Márton. In.: Rubicon. XXVIII. évf., 314. (2017/12.) sz., 613. oldal, ISSN 0865-6347
1514 és 1541 között Halleban élt.
Irodalom
Jegyzetek
Kategória:1490-ben született személyek Kategória:1545-ben elhunyt személyek Kategória:Magdeburgi érsekek Kategória:Mainzi érsekek Kategória:Bíborosok