Szegedi Mihály, Szegedy (Máramarossziget, 1833 – Budapest, 1887. április 7.)Bp.-terézvárosi r.k. plébánia halotti anyakönyve, 260/1887. folyószám. színigazgató.

Pályafutása

Eredetileg kéményseprő-mesterséget folytatott egy erdélyi kisvárosban, s mielőtt színigazgató lett, táncmesteri foglalkozást is űzött.Vendégszerepléseimből. Irta: Feleky Miklós. Magyar Szemle, 1891. augusztus 2. / 31. szám, 365. old. Amikor megjelent a városban egy vándortársulat, beleszeretett a primadonnába és megkérte a kezét. A hölgy igent mondott, erre Szegedi eladta házát és földjét, majd megpróbálkozott a színigazgatással.Garay Béla: A kulisszák világából. Magyar Szó, 1980. július 23. / 201. szám, Szivárvány. A Magyar Szó melléklete. 1980. július 23. / 118. szám. 1866 elején Sárospatakon lépett fel először mint színész, azonban működése során nem ért el sikereket.

1869-ben megalapította önálló társulatát, amellyel vidéken turnézott pl. a Tolonc (Tóth E.); Szép Helena (Offenbach); Parlagi Jancsi (Théaulon de Lambert); Egy katona története (D’Ennery-Common) című darabokkal. Minden vagyonát színigazgatói munkájára fordította, később a színészegyesület segélyezte. Nem tudott sem irni, sem olvasni. Ebbéli tudatlanságát úgy palástolta el, hogy megkért egy színészt, hogy olvassa el a neki küldött levelet vagy sürgönyt, mert ő otthon hagyta az okulárét.Színházi Élet - 1923/5. szám. 63. old. Emiatt sokat élcelődtek is vele, erről tanúskodik a következő anekdota is: "[...] analfabéta volt az istenadta, se írni se olvasni nem tudott. Ezt a színészek is jól tudták és egyszer, amikor az „igazgató úr" a színház előtti kispadon újságot olvasott — persze fordítva tartotta a lapot — megkérdezte egy színésze: mit olvas, dirikém? Mi újság a nagyvilágban? — Van újság, nézd csak fiam, megint valami vasúti szerencsétlenség történt. Kisiklott a mozdony, itt van ni, a kerekei égnek állnak. Én mondom neked, sokkal biztosabb az ekhós szekérrel utazni, mint ezeken a fránya masinákon."

Utolsó évében Kecskeméten megőrült, dühöngési rohamokban szenvedett, melyek környezetére veszélyessé váltak. Ennélfogva felesége és egy rendőrbiztos Kecskemétről felvitték a fővárosba, a Rókus-kórház megfigyelő osztályára.Fővárosi Lapok, 1887. január 19. / 18. szám, 125. old. Feleky Miklósra, a szinészegyesület alelnökének jutott a feladat, hogy az angyalföldi tébolydában helyezze el Szegedit. Időnként még itt is ki-kitört belőle az elementáris humor. A tébolyház igazgatóját súgónak akarta szerződtetni, de csak úgy, ha bebizonyítja neki, hogy tud írni és olvasni. Végül 1887 áprilisában elborult elmével hunyt el az intézményben agyhűdés következtében.

Neje Péterfi Eliz (másként Péterffy Eliza, született Suba Erzsébet) színésznő volt, aki 1841-ben született Marosvásárhelyen, s meghalt 1905. november 19-én, Budapesten, a Rókus kórházban 52 éves korában.Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 3660/1905. folyószám.

Működési adatai 1869–70: Nyíregyháza 1870: Kisvárda, Mátészalka, Zilah, Nyíregyháza, Torda 1871: Dés, Zilah, Tokaj 1871–72: Rozsnyó 1872: Losonc, Szolnok, Nyitra 1873: Rimaszombat, Nyitra, Baja, Eger, Ungvár 1874: Sátoraljaújhely, Eger, Gyula 1874–75: Ungvár 1875: Sátoraljaújhely, Munkács 1875–76: Szatmár 1876: Zilah, Tasnád 1877: Sárospatak 1878: Homonna, Nagymihály, Kisvárda 1878–79: Sátoraljaújhely 1879: Nagymihály, Nagyszalonta, Belényes 1880: Újszentanna, Békéscsaba, Nagyszentmiklós 1880–81: Lugos 1881: Lippa, Temesvár, Versec 1883: Lugos, Félegyháza, Cegléd 1883–84: Cegléd 1884: Karcag, Szolnok, Csongrád

Jegyzetek

Források

Magyar Színművészeti Lexikon IV. kötet, 194. oldal

Kategória:Színigazgatók Kategória:Máramarosszigetiek Kategória:1833-ban született személyek Kategória:1887-ben elhunyt személyek