Štikovo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.

Fekvése Knintől légvonalban 17, közúton 29 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 14, közúton 15 km-re északkeletre, Dalmácia középső részén, a Svilaja-hegység és a Kozjak-hegység között fekszik.

Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a történelem előtti időktől fogva folyamatosan éltek emberek. Ezt igazolja az itt megtalált két erődített település és számos halomsír. Az ókori életről az utak és az ókori emberi jelenlét maradványai adnak bizonyságot. A középkori leletek közül a legjelentősebb V. Konstantin bizánci császár aranypénze a 8. századból. A falu felett a Kozjak déli oldalán vár romjai találhatók, melyet a korabeli velencei források is megemlítenek 1626-ban "Sticovo loco murato ma disabitato" alakban. Drnis.hr:O Drnišu – Lokaliteti i nalazišta Területét 1522-ben foglalta el a török. 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 496, 1910-ben 741 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején súlyos károk érték a települést. 1941. december 19-én Momčilo Đujić vezetésével mintegy 1300-1400 csetnik fegyveres támadta meg a települést, melyet mindössze 22 fegyveres védett. Mikor másnapra az ellenállást legyűrték 11 horvát lakost mészároltak le. 1991-ben lakóinak 90 százaléka szerb, 8 százaléka horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben mindössze 45 lakosa volt.

Lakosság Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 496 509 496 626 739 741 740 830 741 763 749 673 498 360 82 45

250px|bélyegkép|jobbra|A Szent Lukács pravoszláv templom Nevezetességei Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3394. Egyhajós, nyugat-keleti tájolású, hosszúkás épület félköríves apszissal. A hajót nyeregtető, az apszist pedig félkupola borítja kőlap burkolattal. A homlokzaton egy egyszerű, téglalap alakú főportál található, amelyet kőkeretttel láttak el. A templom eredetileg középkori, román stílusú épület, amelyet a török utáni időszakban alakítottak át késő barokk stílusban. A közelmúltbeli átalakítások eredeti hangulatát megváltoztatták. A templom körül temető található. Középkori vár maradványai a Kozjak-hegy déli oldalán.

Jegyzetek

További információk Drniš község hivatalos oldala Knin turisztikai irodájának honlapja A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja

Kategória:Šibenik-Knin megye települései