bélyegkép|jobbra|Illusztráció az 1863-as kiadásból Az Öt hét léghajón (Cinq semaines en ballon. Voyages de découvertes in Afrique par trois anglais. Rédigé sur les notes du docteur Fergusson – Öt hét léghajón. Három angol felfedező útja Afrikában. Dr. Fergusson feljegyzései nyomán.) Jules Verne 1862-ben írt kalandregénye.
Jules Verne 1862 őszén találkozott Pierre-Jules Hetzel (1814–1886) kiadóval, Verne két kéziratát nyújtotta be neki. Hetzel elutasította az Anglia és Skócia felé tartó akadályokkal teli út tervezetét, amelyet 1859-1860 őszén és telén született. Az 1862-ben írt második Voyage en l'air kéziratban Hetzel néhány változtatást kért.
Végül 1863. január 31-én jelent meg megváltozott Cinq semaines en ballon. Voyages de découvertes in Afrique par trois anglais. Rédigé sur les notes du docteur Fergusson címmel. Az első illusztrált kiadás 1865. december 5-én jelent meg.
1862. október 23-án Verne és Hetzel között létrejött az első szerződés, amely Vernének 500 frankot garantált első regényéért, amennyiben 2000 példányban sikerül azt értékesíteni. 3 000 példányt adtak el csak 1863-ban, ezt szinte évente újabb ezer példányos kiadás követte. Az Öt hét léghajón regényt a Hetzel és fia kiadó 82 alkalommal nyomja újra (összesen 83 kiadás), ennél csak a Nyolcvan nap alatt a Föld körül regényt adták ki többször, 151 alkalommal, mielőtt a Hachette megvette volna a Hetzel és fiát.
A könyv sikerét jelezte, hogy egy éven belül 11 nyelvre lefordították. Magyarul könyv alakban először 1874-ben adta ki a Franklin Társulat. Érdekesség, hogy hazai újságközlése ill. talán inkább híradás róla már előbb is létezett, ti. a Regélő (ún. regényfolyóirat) 1868-ban egy úgynevezett kivonat formájában közölt egy írást "Légutazás Afrikán át" címmel, mégpedig "Kivonat Jules Verne-nek „Cinq Semaines en Ballon“ című elbeszéléséből" megjegyzéssel, ami tkp. a mű tartalmi rövidítése ill. részleteinek közlése volt.
A 34 éves Verne élete ettől fogva gyökeresen megváltozott, egész életmódja szabadabb lett. Elhagyta pénzügyi állását, és ezután kizárólag az írásnak élt.
A regény keletkezése Verne az Öt hét léghajón előtt négy novellát írt. Az első a Dráma a levegőben (1851), amely szintén hőlégballon kalandról szól, ez hozta össze Felix Nadarral, a kor egyik hősével. Barátságukat végigkísérte a repülés irányításának kérdése, számos ötletet eszeltek ki a megoldására. A Martin Paz (1852), a Zakariás mester (1854) és a Telelés Grönlandban (1855) műveken jól megfigyelhető, miként alakul, fejlődik, csiszolódik a vernei stílus.
Felix Nadar maga is hitt abban, hogy igazi repülőgépeket lehet építeni, támogatta a levegőnél nehezebb elméletet. Nadar finanszírozta a Le Géant (Az óriás) léggömb építését, amely alig hat hét alatt készült el. Ezzel kereskedelmileg használható városnéző járatokat akart szervezni. Verne lelkesen támogatta a tervet, újságcikkekkel,Ilyen a Musée des familles 1863. decemberi számának 92-93 oldalán a Le Géant üdvözlő írása. személyes fellépéssel segítette azt. Miközben Nadar cselekedett ötleteinek megvalósítása érdekében, megjelent Verne első regénye, az Öt hét léghajón. A kiadás évében, 1863. október 4-én Nadar Le Géant léggömbje megtehette első útját.
Nadar inspirációja mellett Verne olvasott Speke és Grant, akkor még függőben lévő, a Nílus forrásainak felkutatására készülő útjáról. Az expedíciós útról az újságok tudósítottak, a Speke név harminchat alkalommal szerepel a regényben.
A regény teljes kéziratát sem Verne hagyatékában, sem Hetzel iratai között sem találták meg, csupán két töredék ismeretes.
Verne a regényéről a McClure magazinnak - Szeretném, ha elmondaná nekem, hogyan írta ezt a regényt, miért írta és hogyan készül fel rá! Mit tudott a léggömbözésről, volt tapasztalata? - Valójában – válaszolta M. Verne –, az "Öt hét léghajón" nem a léggömbözésről szóló történet, hanem Afrikáról szóló történet. Mindig nagyon érdekelt a földrajz és az utazás, szerettem volna romantikus leírást adni Afrikáról. Nem volt más mód arra, hogy Afrikán keresztül vigyem utazóimat, csak a léggömbön, ezért a léggömb. Abban az időben még nem emelkedtem fel. Valójában életemben csak egyszer utaztam léggömbön. Ez Amiensben volt, jóval a regényem megjelenése után. Csak "háromnegyed óra volt egy ballonban", mert hibás indulás történt. Godard, a pilóta, amikor megcsókolta kisfiát, a léggömb felröppent, magunkkal kellett vinnünk a fiút, a ballon annyira súlyos volt, hogy nem repült messze. Longeauig haladtunk, az a csomópont, amelyet mellett elhaladt. Mondhatom, hogy a regény írása idején, ahogy most sem, nem bíztam abban, hogy valaha is irányíthatom a léggömböket, kivéve egy abszolút mozdulatlan légkörben, mint például ebben a szobában. Hogyan lehet ballont készíteni a hat, hét vagy nyolc méter/másodperccel futó áramok ellen? Ez csak egy álom, bár azt hiszem, hogy ha a kérdést valaha is meg kell oldani, akkor egy olyan gépet használunk, amely nehezebb lesz, mint a levegő, követve a madár elvét, amely képes repülni, bár nehezebb, mint a levegő, amelyet megmozdít.” Saját összegzése életéről és munkájáról - alcímmel.
Verne a regényéről a Strand Magazinnak Gyakran megkérdezték tőlem, honnan a gondolat, hogy jobb elnevezés híján, tudományos romantikus stílusban írjak. Nos, én mindig is szenvedélyesen tanulmányoztam a földrajz tudományát, ugyanúgy, ahogy néhány ember a történelmet, a történelem kutatásnak örül. Nagyon azt hiszem, hogy a térképeim iránti szeretetem és a nagyszerű felfedezők vezettek a földrajzi történetek hosszú sorozatom első komponálásához. Az első, „Öt hét léghajón“ című könyvem írásakor Afrikát választottam a cselekmény helyszínéül, azzal az egyszerű okkal, hogy ezen a kontinens kevésbé volt ismert, mint bármely más; és kitaláltam, hogy a világ felületének ezen részének felfedezésének legötletesebb módja egy ballonból lehetséges. Nagyon élveztem a történet írását, sőt, még hozzátehetem, a szükséges kutatásokat is; mert akkor, mint most, mindig is megpróbáltam a legvadabb regényemet a lehető legreálisabbá és valósághűbbé tenni. A történet befejezése után elküldtem a kéziratot a híres párizsi kiadónak, M. Hetzelnek. Elolvasta a történetet, érdekelte és tett egy ajánlatot, amelyet elfogadtam. Mondhatom neked, hogy ez a kiváló ember és fia nagyon jó barátaimmá váltak és maradtak, és a cég közzéteszi a hetvenedik regényem. - Akkor nem éltél át egyetlen olyan szorongó pillanatot sem, miközben hírnévre vágyott? – kérdeztem. Az első könyve azonnal népszerűvé vált, itthon és külföldön egyaránt? Igen – felelte szerényen. Az „Öt hét léghajón“ a mai napig a legolvasottabb regényeim közé tartozik, ne feledje, hogy a könyv megjelenésekor harmincöt éves voltam, és körülbelül nyolc éve házas.
Inspiráló álhír Edgar Allan Poe 1844. április 13-án a New York Sun napilapban megjelent cikke arról számolt be, hogy Monck Mason léghajóval Franciaországból indulva három nap alatt átszelte az Atlanti-óceánt. A részletesen kidolgozott történetet több lap is átvette, ám pár hét után kiderült, hogy a hír hamis. Ám a hamis átkelésről szóló cikkek eljutottak Vernéhez is, akit erősen inspirált a Dráma a levegőben (1851) novella megírására, majd később az Öt hét léghajón írásában.
Történet Dr. Samuel Fergusson, egy kalandos kedvű tudós megalkotott egy hőlégballont, és ezzel néhány társával együtt felszállt a magasba. Sorsukat a szelekre bízták, óriási területeket barangoltak így be. Eljutottak Afrikába, amely akkoriban még nem volt teljesen ismert az európaiak előtt. A vakmerő felfedezők utazásuk során a kontinens titkait keresték. A repülés földrajzi ismeretterjesztéssé és izgalmas kalanddá vált.
Fejezetek Első fejezet. Egy lelkesen megtapsolt beszéd vége. – Doktor Fergusson Sámuel bemutatása. – «Excelsior!» – Egy öntudatos fatalista. – Ebéd a «Traveller-klub»-ban. – Számtalan alkalmi felköszöntés.
Második fejezet. A «Daily Telegraph» egy cikke. – Tudósok tollharca. – Petermann támogatja barátját, dr. Fergussont. – A tudós Kohner válasza. – Fogadások. – A doktor több rendbeli ajánlatot kap.
Harmadik fejezet. A doktor barátja. – Barátságuk története. – Kennedy Dick Londonban. – Egy váratlan, nem megnyugtató indítvány. – Kevés vigasztalást ígérő közmondás. – Néhány szó az afrikai vértanúk lajstromáról. – A léghajó előnyei. – Dr. Fergusson titka.
Negyedik fejezet. Kutatások Afrikában. – Bart, Richardson, Overweg, Werne, Brun-Rollet, Peney, Andrea Debono, Miani, Guillaume Lejean, Bruce, Krapf és Rebman, Maizan, Roscher, Burton és Speke.
Ötödik fejezet. Kennedy álmai. – A többesszámok. – Dick példálózásai. – Séta Afrika térképén. – Ami a körző két hegye között van. – Jelenlegi expedíciók. – Speke és Grant. – Krapf, Decken, Heuglin.
Hatodik fejezet. Egy hallatlan kitűnő szolga. – Meglátja Jupiter holdjait. – Dick és Joe vitában. – Kétely és hit. – A mázsálás. – Joe, mint Wellington. – Joe kap egy koronát.
Hetedik fejezet. Mértani részletek. – A léggömb hordképességének kiszámítása. – A kettős léggömb. – A boríték. – A csónak. – A titokzatos készülék. – Az élelmiszerek. – A ráadás.
Nyolcadik fejezet. Joe fontos egyéniség. – A «Resolut» parancsnoka. – Kennedy fegyvertára. – A berakodás. – A búcsúlakoma. – Elutazás február 21-én. – A doktor tudományos ülései. – Duveyrier, Livingstone. – A légutazás részletei. – Kennedy elhallgat.
Kilencedik fejezet. Megkerülik a Jóremény-fokát. – Az árboc alatt. – Joe tanár kozmográfiai előadásai. – A léghajó kormányzása. – A kedvező légáramok fölkeresése. – 'Έυςηχα (Heurιka).
Tizedik fejezet. Régibb kísérletek. – A doktor öt szekrénye. – A durranó gázfúvó. – A fűtőkészülék. – A vele való bánás. – Biztos siker.
Tizenegyedik fejezet. Megérkezés Zanzibárba. – Az angol konzul. – A bennszülöttek ellenséges hangulata. – Kumbeni szigete. – Az esőcsinálók. – A léggömb megtöltése. – Elutazás április 18-án. – Utolsó Istenhozzád. – A Victoria.
Tizenkettedik fejezet. Átkelés a tengerszoroson. – A Mrima. – Dick terve és Joe indítványa. – A kávé-recept. – Uzaramo. – A szerencsétlenül járt Maizan. – A Duthum hegy. – A doktor térképei. – Egy éj a nopálfán.
Tizenharmadik fejezet. Az idő változik. – Kennedy láza. – A doktor orvossága. – Utazás a földön. – Az Imensé-öböl. – A Rubeho begye. – Hatezer láb magasban. – Egy napi pihenő.
Tizennegyedik fejezet. A gummifa-erdő. – A kék antilop. – Két lövés. – Váratlan támadás. – Egy éjjel a levegőben. – Mabunguru. – Zsihoe-la-Mkoa. – A vízkészlet. – Megérkezés Kazéba.
Tizenötödik fejezet. Kazé. – A zsibongó vásár. – A Victoria megjelenése. – Wangangák. – A hold fiai. – A doktor sétája. – A népség. – A királyi palota. – A szultán feleségei. – Királyi korhelység. – Joet imádják. – Hogy táncolnak a holdon? – Gyors változás. – Két hold az égen. – Az isteni dicsőség forgandósága.
Tizenhatodik fejezet. Zivatar előjelei. – A Holdország. – Afrika jövője. – Az utolsó ítélet gépje. – Az ország látképe naplementekor. – A növény- és állatvilág. – A zivatar. – A tűzzóna. – A csillagos ég.
Tizenhetedik fejezet. A Hold-hegyek. – Zöld óceán. – Kivetik a horgonyt. – Az elefánt mint vontató. – A vígan égő tűz. – A vastagbőrű halála. – Sütőkemence a szabadban. – Ebéd a zöldben. – Egy éj a földön.
Tizennyolcadik fejezet. Karaghwa. – Az Ukeréwe tava. – Egy éj a szigeten. – Az egyenlítő. – Átkelés a tavon. – A vízesések. – Az ország képe. – A Nílus forrásai. – Benga szigete. – Andrea Debono kezeírása. – Az angol címeres lobogó.
Tizenkilencedik fejezet. A Nílus. – A reszkető hegy. – Emlék a vidéknek. – Az arabok meséi. – A nyám-nyámok. – Joe értelmes gondolatai. – A Victoria laviroz. – Léghajózások. – Blanchard asszony.
Huszadik fejezet. A mennyei palack. – A fügepálmák. – A «mamouth trees». – A hadifa. – A szárnyas fogat. – Két néptörzs harcban. – Vérfürdő. – Isteni közbelépés.
Huszonegyedik fejezet. Különös zörej. – Éjjeli támadás. – Kennedy és Joe a fán. – Két lövés. – Segítség! segítség! – Francia válasz. – Megvirrad. – A hittérítő. – A szabadítás terve.