Az Osztrák Szabadságpárt (németül: Freiheitliche Partei Österreichs, FPÖ) (más néven: Ausztria Szabadságpártja) egy populista,Anton Pelinka: Die FPÖ im internationalen Vergleich. Zwischen Rechtspopulismus, Deutschnationalismus und Österreich-Patriotismus. 2002 (PDF; 126 kB). nacionalista, euroszkeptikus, szélsőjobboldali osztrák párt, amelyet 1955-ben alapítottak. A 2024-es választások után a Nemzeti Tanács öt pártja közül a legnagyobb.

2024. nyarán a Fidesszel karöltve az EP-ban egy jobb-szélsőjobboldali szövetséget hozott létre Patrióták Európáért néven.

Története Előzmény A Szabadságpárt magát az 1848-as forradalmak idejéből eredő pángermanizmus és nemzeti liberalizmus ideológiai örökösének tekinti. A két világháború közti korszakban a nemzeti liberálisokat támadta az Osztrák Keresztényszociális Párt. A nemzeti liberális tábort a Nagy Német Néppárt gyűjtötte be. Az Anschluss után Ausztriában üldözték a keresztényszocialistákat és a szocialistákat is. A nemzeti liberálisokat később megvádolták, hogy kollaboráltak a nácikkal.

A párt elődje a Függetlenek Szövetsége (Verband der Unabhängigen, VdU) 1949-ben alakult meg, alternatívát nyújtva az SPÖ-vel és az ÖVP-vel szemben.

FPÖ kezdete Az Osztrák Szabadságpárt 1955-ben jött létre, akkoriban ellenzékként működött, első vezetőjük Anton Reinthaller lett, aki SS-BrigadeführerVezérőrnagynak megfelelő tábornoki rang az SS-ben. volt. Reinthaller tagja volt az NSDAP-nak, amikor az Anschlussot végrehajtották. A párt vezetője 1958-1978 között Friedrich Peter lett, akinek ideje alatt az 1960-as évektől a párt, hogy nagyobb esélye legyen a nagy koalícióban való részvételre egyre jobban eltávolodott a szélsőjobboldali, nacionalista szellemiségétől és liberálisabb lett. Ez a párt szélsőjobboldali szárnyában felháborodást váltott ki, ami miatt 1967-ben kilépve a pártból megalapították a Nemzeti Demokrata Párt-ot (NDP).

1970-ben a párt támogatta az SPÖ vezette kisebbségi kormányt. 1975-ben Simon Wiesenthal - aki akkoriban a bécsi zsidók irattárának volt vezetője, nyilvánosságra hozta, hogy Friedrich Peter SS-főhadnagyként szolgálatot teljesített egy tömegmészárlásnál.

Jörg Haider korszaka A párt elnöke 1986-ban Jörg Haider lett, aki a párt nacionalista szárnyának támogatásával lett vezető. Ezt követően Vranitzky felbontotta a párttal kötött koalíciót. Az 1986-os választáson a párt 9%-ot ért el. A párt az 1990-es választásokon 16%-ot ért el. Jelentős számban pártoltak át az Osztrák Néppárttól.

Választások Választási eredmények Nemzeti Tanács Választás éve Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Státusz 1956 283 749 6,5 Ellenzék 1959 336 110 7,7 Ellenzék 1962 313 895 7,0 Ellenzék 1966 242 570 5,4 Ellenzék 1970 253 425 5,5 SPÖ kisebbségi kormányának támogatója 1971 248 473 5,5 Ellenzék 1975 249 444 5,4 Ellenzék 1979 286 743 6,1 Ellenzék 1983 241 789 5,0 Kormánypárt, SPÖ kisebb koalíciós partnere 1986 472 205 9,7 Ellenzék 1990 782 648 16,6 Ellenzék 1994 1 042 332 22,5 Ellenzék 1995 1 060 175 21,9 Ellenzék 1999 1 244 087 26,9 Kormánypárt 2002 491 328 10,0 Kormánypárt 2006 519 598 11,0 Ellenzék 2008 857 028 17,5 Ellenzék 2013 962 313 20,5 Ellenzék 2017 1 316 442 26,0 Kormánypárt, ÖVP kisebb koalíciós partnere2019772 66616,2 Ellenzék20241 408 51428,8 Ellenzék

Tartományi parlamenti választások Tartomány Választási év Szavazatok száma % Megszerzett helyek száma Kormánypárt/Ellenzék?Alsó-Ausztria2023217 51124,2 Kormánykoalíció az ÖVP-velBécs2025138 76120,4 EllenzékBurgenland202545 11023,1 EllenzékFelső-Ausztria2021159 69219,8 Kormánykoalíció az ÖVP-velKarintia202374 32924,5 EllenzékSalzburg202369 31025,7 Kormánykoalíció az ÖVP-velStájerország2024230 28234,8 Kormánykoalíció az ÖVP-velTirol202264 68318,8 EllenzékVorarlberg202451 63928,0 Kormánykoalíció az ÖVP-vel

2015-ös bécsi önkormányzati választás A 2015-ös októberi bécsi választáson a második helyen végzett az Osztrák Szociáldemokrata Párt mögött.

2016-os osztrák elnökválasztás A 2016-os áprilisi osztrák elnökválasztáson Norbert Hofert indították. A második fordulóban, május 23-án Alexander Alexander Van der Bellen az Osztrák Zöld Párt jelöltje nyerte a választást 50,3 százalékkal, Hofer 49,7 százalékot kapott. Az alkotmánybíróság szabálytalanságok miatt elrendelte az elnökválasztás második fordulójának megismétlését. A megismételt választáson ismét elveszítette a párt jelöltje 46,2 százalékot kapott, ezzel Alexander Van der Bellen lett Ausztria első zöldpárti elnöke.http://24.hu/kulfold/2016/12/06/hivatalos-az-osztrak-elnokvalasztas-eredmenye/ Norbert Hofer később bejelentette, hogy indulni fog a következő osztrák elnökválasztáson.

Választói A pártnak számos választói vannak a közép- és felső osztályban, de jelen vannak a gyári munkások és Bécs külső kerületeinek lakosai. A párt számos volt szociáldemokrata szavazót tudhat magának. A bevándorlók között a párt az ausztriai szerbek körében népszerűek. Kartintiában a párt Jörg Haider idején az orvosok, ügyvédek, vállalkozók, földművesek, szabadúszók, gyógyszerészek voltak szabadságpártiak.

Az FPÖ elnökei Anton Reinthaller (1955–1958) Friderich Peter (1958–1978) Alexander Götz (1978–1979) Norbert Steger (1979–1986) Jörg Haider (1986–2000) Susanne Riess-Passer (2000–2002) Mathias Reichold (2002) Herbert Haupt (2002–2004) Ursula Haubner (2004–2005) Heinz-Christian Strache (2005–2019) Norbert Hofer (2019–2021) Herbert Kickl (2021 óta)

Jegyzetek

Kategória:Ausztria pártjai Kategória:Euroszkeptikus pártok Kategória:Berendezkedésellenes pártok Kategória:Radikális pártok Kategória:Nacionalista pártok Kategória:Szélsőjobboldal Kategória:1955-ben alapított szervezetek