Zebegnyői PekáryCsaládnevét néha tévesen Pekáriként említik. Ferenc (1859 – Budapest, 1925. február 16.Halálesete bejegyezve Budapest I. ker. polgári akv. 406/1925. folyószám alatt.) büntetőjogász, rendőrfőkapitány-helyettes,http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/minisztertanacsi-jegyzokonyvek-1867-1944/adatlap/59989 miniszteri tanácsos, a daktiloszkópia, és az erre épülő országos bűnügyi nyilvántartás magyarországi meghonosítója.

Életpályája Pekáry Antal és Duka Mária fia. Felesége, akivel 1887-ben Miglécen házasodott össze, Kiss Anna (megh. 1946)Halálesete bejegyezve Budapest VI. ker. polgári akv. 8/1947. folyószám alatt. volt. 1882-ben kezdte pályafutását a Thaisz-korszakban. Jogi tanulmányai befejeztével 1884-ben fogalmazó gyakornok lett, majd végigjárta a tiszti ranglétrát: volt díjnok, írnok, fogalmazó, 1892-től főkapitány titkár, 1896-tól kerületi kapitány. 1904-ben rendőrtanácsossá, 1906-ban a bűnügyi osztály vezetőjévé és főkapitány-helyettesé nevezték ki, majd budapesti főkapitány lett. 1912-ben rendelték szolgálattételre a minisztériumba, ahol az újonnan létrehozott rendőri ügyosztály vezetője lett,Magyarország az első világháborúban – Lexikon A–Zs 565. oldal (belügyi) miniszteri osztálytanácsos, miniszteri tanácsos volt. 1913–1916 között a XIII. Államrendészeti Főosztály főnöke, majd 1917-ben a X. Törvényelőkészítő Főosztály vezetője volt. Harmincöt évi szolgálat után 1917-ben vonult nyugállományba. Számos kitüntetés tulajdonosa volt.Nekrológja:

Munkássága igazán dr. Boda Dezső főkapitány mellett bontakozott ki. A rendőri intézmények terén bevezetett reformjaik a budapesti Állam (királyi csendőrség) rendőrséget európai szintre emelték. 1912-ben bevezetett vidéki (csendőrség) rendőrség államosítása kapcsán a miniszteri tanácsosi cím adományozása mellett még megkapta a miniszteri osztálytanácsosi címet. Egyidejűleg megbízták a Belügyminisztérium XIII. Államrendészeti Főosztályának szervezésével és vezetésével.

Szerepe a daktiloszkópia bevezetésében A kontinensenEurópában, Nagy-Britanniát nem számítva. elsőként Magyarországon vezették be a daktiloszkópia alkalmazását. Az új azonosítási módszer elterjedésében nagy szerepe volt. 1901-ben Angliában járt és tanulmányozta az ottani rendőri szervezetet. Ekkor ismerte meg a Galton—Henry-módszert, s mikor hazatért, a daktiloszkópia használatáról javaslatot terjesztett elő, melyet el is fogadtak, és ennek alapján 1902-ben megszervezték Budapesten is a bűnügyi nyilvántartást.

Bár kezdetben nem nagy lelkesedés fogadta az új technikát, a dánoki négyes rablógyilkosság tettesének felderítése meggyőzte a kétkedőket is a módszer hasznosságáról. A daktiloszkópia használata Európa-szerte már az első világháború előtt elterjedt.A daktiloszkópia története. erzsebetrosta.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 20.)

További kiemelkedő eredményei Ő állította fel a dunai kapitányságot. Megreformálta a tolonc- és cselédügyeket, javaslatára hozták létre a toloncházi jogvédő irodát. Tanulmányt jelentetett meg a dologházakról, melyben kifejtette, hogy az önhibájukon kívül gondoskodásra szorulók csoportját mindenképpen ki kell vezetni a rendészeti tevékenység köréből, mivel őket nem lehet büntetőjogilag felelősségre vonni. A jó fizikai állapotúak és a kétes egzisztenciák számára olyan, munkakötelezettséggel együtt járó dologházi elhelyezést javasolt, ahol, ha valódi gazdasági értékkel bíró munkát nem is, de valamilyen rendszeres produktív tevékenységet elláthatnak a befogadottak. A javíthatatlan, visszaeső elkövetők számára pedig a szigorított dologházat tartotta célravezetőnek.

Jelentős érdemei vannak a budapesti rendőrség államosítására vonatkozó törvényjavaslat előkészítésében, valamint a vidéki rendőrség államosításában, az erre vonatkozó előterjesztést ő készítette el. „A rendőrségre vonatkozó törvényjavaslat elkészítésével kapcsolatos tennivalók szakszerű ellátására, illetve irányítására dr. Pekáry Ferenc budapesti főkapitány helyettes 1912-ben miniszteri tanácsosi címmel osztálytanácsossá neveztetett ki a belügyminisztériumba és átvette az e célra szervezett főosztály vezetését. Széleskörű anyaggyűjtés után mindenekelőtt az 1913. évi március hó 11-én kelt 41.500.913 XIII. sz. belügyminiszteri rendelet kibocsátását kezdeményezte. E rendelet az 1912. évi LVIII. t. c. és az 1913. évi költségvetés alapján államsegélyeket engedélyez és utalványoz, melyeket elsősorban a városi rendőrségek legégetőbbnek mutatkozó szükségleteinek kielégítésére kell fordítani és pedig a rendőrlegénység illetményeinek javítására, rendszeres rendőri szakoktatási célokra, a polgári biztosi (detektív szolgálat létesítésének, illetve fejlesztésének a megkezdésére), végül közbiztonsági rendelkezési alap rendszeresítésére.”Idézet az 1923. évi Rendőrségi Almanachból.

Nevéhez számos gyermekjóléti intézmény fűződik.

Egyesületi tagságai Az Országos Protestáns Patronázs Egyesület, melynek célja az elzüllött gyermekek és fiatalkorúak megmentése volt, 1909. évi alakuló közgyűlésén a választmány tagjává választotta. 1910-ben a szeretetházi felügyelő bizottság tagjává választották, 1911-ben az egyesület alelnöke, 1914-ben a szeretetház intéző-bizottsága elnöke lett. 1911-ben a Gyermekvédő Liga igazgató-választmányi tagjává választották, és ebben a minőségében lett 1920-ban a belügyminiszter által kinevezett országos mozgóképvizsgáló bizottság tagja. 1912-ben a Jogvédő Egyesület választmányi tagja, 1913-ban a Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület magyar tagozatának alelnökévé választották.Révai Nagy Lexikona 14. kötet (Mons-Ottó), Nemzetközi Büntetőjogi Egyesület címszó, 396. oldal 1914-től a fiatalkorúak budapesti felügyelő hatósága tagja volt.

Díjai, elismerései Több hazai és külföldi kitüntetésben részesült: Vaskorona-rend III. osztályzata, orosz Vörös Sas-rend, spanyol III. Károly-rend középkeresztje, bolgár Polgári érdemrend (1908), Polgári hadi érdemkereszt II. fokozat, a román Korona Rendjének parancsnoki keresztje (1910).

Emlékezete Sírja a Kerepesi temetőben található.45-1-09 Síremlékét, amely Lányi Dezső szobrászművész alkotása, a Magyar Királyi Államrendőrség állíttatta számára. A műemléki védettséget élvező42/2013. BM rendelet 2. számú melléklet síremlék felirata: „Atyai barátjának és lánglelkű tanitómesterének hálás kegyelettel emelte a budapesti M. Kir. Állami Rendőrség tisztikara 1926. évben.”45. parcella . Budapesti Negyed, VII. évf. (1999) 3. sz. (Hozzáférés ideje: 2016. január 20.) A síremlék olyan rettenetes állapotban van, hogy azon a vezeték- és keresztneven kívül semmi más nem olvasható!

Publikációi

Pekáry Ferenc: A csavargásról. Büntetőjogi dolgozatok Wlassics Gyula születése hatvanadik évfordulójának ünnepére, Budapest, 1912.Hivatkozva: Oross Jolán: Fejezetek a koldulás jogi szabályozásának történetéből,valamint című tanulmányokban.

Megjegyzések

Jegyzetek

Források 45. parcella. Budapesti Negyed, VII. évf. (1999) 3. sz. (Hozzáférés ideje: 2016. január 20.) A daktiloszkópia története. erzsebetrosta.hu (Hozzáférés ideje: 2016. január 20.)

További információk Dr. Anti Csaba László: A modern állami rendőrség apostola, Dr. zebegnyői Pekáry Ferenc (1859-1925). Jubileumi emlékalbum a 125 éve alakult Budapesti Detektívtestület tiszteletére. Szemelvények az állami bűnüldözés történetéből. Írta és szerkesztette: Dr. Szomor Sándor. Budapest, 2011, Országos Rendőr-főkapitányság. Tisza Miksa: Magyarország rendőrségének története. 2. kiadás, Pécs, 1925. Ibolya Tibor: Dr. Gábor Béla a daktiloszkópia első magyar szakértője . (Hozzáférés ideje: 2016. január 20.) Ibolya Tibor: A daktiloszkópia és a dánosi rablógyilkosság. Budapest, 2012. (Hozzáférés ideje: 2016. január 20.) Földesi Krisztina: A daktiloszkópia funkcionális története. Hadmérnök, X. évf. (2015 szept.) 3. sz. (Hozzáférés ideje: 2016. január 20.)

Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1925-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar kriminológusok Kategória:Magyar rendőrök Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek