Simon József Sándor (Fancsika, 1853. március 11. – Budapest, 1915. december 4.) bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, filozófiai író, műfordító.

Életpályája Simon József és Nemes Zsuzsanna fiaként született. Középiskolai tanulmányait Szatmáron, az egyetemet Budapesten végezte, ahol a klasszika–filológia mellett esztétikával és bölcselettel is foglalkozott. 1878-ban szerezte meg a tanári képesítést, 1879-ben a doktori oklevelet. 1878-ban Besztercebányára ment helyettes-tanárnak, ahol a latin és német nyelvet tanította, 1879. november 22-én a zombori főgimnáziumhoz nevezték ki rendes tanárnak. 1890–93-ban Szolnokon működött, 1893-tól Losonc, majd a budapesti VI. kerületi állami főgimnázium tanára volt.

Cikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1879. Plato gondolatai a szépről, 1881. Gerevics Gusztáv: Plautus Trinummusa, ism.); a zombori állami főgymnasium Értesítőjében (1884. A szép mint agyideg-tevékenység); az Egyetértésben (1884. 314. sz. Még egy pár szó a magyar philosophiához); írt még a Magyar Nyelvőrbe, a Magyar Philosophiai Szemlébe, az Athenaeumba és a Közoktatásba.

Felesége Csicsmanczai Sebes Emília volt.

Munkái Platon gondolatai a szépről. Aesthetikatörténeti értekezés. Besztercebánya, 1879 A szép mint agyideg-tevékenység. Hegel metaphysikai aesthetikájának alapjai a panaesthesis philosophiai álláspontjáról. Budapest, 1884 A szép mint agyidegtevékenység cz. dolgozat ügyében. Válaszul y-ő-nek és Böhm Károly úrnak a «Magyar Paedagogiai Szemle» 1884. évi szeptemberi füzetében megjelent birálatára. Budapest, 1884. (Különnyomat a Közoktatásból.) Platon Theaitetosa (görögöl és magyarul), bevezetéssel és jegyzetekkel. Budapest, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.) Az egységes és reális természetphilosophia alapvonalai. I. A lét filozofiája. Budapest, 1895. Schmitt Jenő-e, vagy én? Adalékok az ú. n. Schmitt-féle filozófia alapgondolatainak megvilágításához. Budapest, 1896. Hogy filozofálnak és kritizálnak a m. tudom. Akadémiában?! A filozófiai szakosztálynak megvilágítja s Alexander Bernátnak és Böhm Károlynak emlékül ajánlja. Budapest, 1897 A Kant utáni ismeret-elméletek alapgondolatainak kritikája. Az egységes és reális ismerettan alapgondolatának megállapítása. Budapest, 1897 Platon Euthyphronja, Sokrates védőbeszéde, Kritonja és Phaidonja. Fordítva, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva. Budapest, 1899 Szemelvények Platonból. Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátva. Budapest, 1900. (Jeles Írók Iskolai Tára LXIII.) Platon Állama, fordítva, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva. Budapest, 1904. (Ism. Vasárnapi Ujság 24. sz.) A speculativ természettudomány alapgondolatai, mint az egységes érzetfilozófia rendszere. Budapest, 1904. Platon Sophistája, Fordította és jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1908

Jegyzetek

Források

További információk Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003. A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.

Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar műfordítók Kategória:1853-ban született személyek Kategória:1915-ben elhunyt személyek