A Föld és az ember teremtése a Bibliában, Mózes első könyvében (más néven Genezis vagy Teremtés könyve) olvasható az első és második fejezetben. Ezzel a történettel kezdődik a Biblia, amely kimondja, hogy Isten a Teremtő és a természeti világ, továbbá az élőlények az ő alkotásai.
A teremtés története prófétikus, amikor az ismeretlen próféta nem a jövőt, hanem a múltat idézi meg. A bibliai szöveg kommentárja ezen a lapon elsősorban a kreacionista nézőpont alapján készült.
A teremtés hét napja
1. napVilágosság és sötétség – Fény és sötétség elválasztása2. napÉgbolt és a vizek elválasztása (alsó és felső vizek szétválasztása)3. napA szárazföld és a növények megteremtése4. napAz égitestek megteremtése – Nap, Hold és csillagok (a fény hordozói)5. napA vízi és égi állatok teremtése6. napA szárazföldi állatok és az ember megteremtése7. napIsten megszenteli a 7. napot és megpihen
A bibliai szöveg és kommentárja
Kommentár: Amikor a Szentírás kijelenti, hogy "kezdetben", pontosan nem határolja be az időt. "Kezdetben" csak egy Lény létezett: Isten. A Biblia alapján a világ nem isteni, hanem egy felette álló egyetlen személyes Isten akaratából létezik.
Kommentár: A kietlenség és pusztaság (héber: tohu vabohu), a sötétség tulajdonképpen a semmi, a káosz szemléltetése. Isten Lelkére, a Lélekre használt héber szó (רוּחַ) (kiejtve: rúah), jelentése: lélegzet, lehelet.Biblia, kommentár, Magyar Bibliatársulat, 1996 Isten élő és életet teremtő lehelete mozgott a mindenség felett, amellyel megvalósította a teremtéssel kapcsolatos szándékát. A zsidóság elutasítja a Szentháromság-tant, de a keresztény teológia fő irányzata szerint ez a Lélek abszolút szabad, szuverén és "személyes", tehát semmi esetre sem valamiféle személytelen erő működése.
(Lásd még a hinduizmusban: Brahman. Az ókori hindu Aitaréja upanisád arról ír, hogy az idők kezdetén a Lélek (Brahman) egyedül honolt, majd létrehozta önmagából a világot. Továbbá, hogy Ő a világegyetem rendjének és a természet erejének fenntartója.)
Első nap
Kommentár: A sötétség és világosság szétválasztása valószínűleg azt jelenti, hogy e napszakok váltakozásának szabályszerűsége azelőtt hiányzott.
Második nap
Kommentár: A Földet eddig víz lepte el. A második napon a légkör (héber: רָקִיעַ râki'â → égbolt) lett megteremtve, hogy a páraburok (felső vizek) ne érjen össze a tengerrel (alsó vizek), hanem közte tiszta levegő legyen. A légkör a Föld védőrétege, amely többek között a becsapódó meteorok és a nap bizonyos sugarai ellen is véd.
A levegő és a víz – a fényhez hasonlóan – az élet legnélkülözhetetlenebb feltételei. A levegő olyan láthatatlan anyag, amelytől ha pár percre megfosztanának minket, elpusztulnánk. A víz szintén meghatározó bázisa az élet minden formájának. Vizet ezért nem csak az óceánokban és tengerekben találunk, hanem mindenütt. A Mars széles síkságaihoz, a Hold kősivatagaihoz vagy a Merkúr krátereihez képest még a Föld mai sivatagai is nedves szivacsnak számítanak.
méter magasságban mindig mínusz 45-50 °C körüli a hőmérséklet. Ilyen szélsőséges hideg életbevágóan fontos az 5 és 20 km közötti légrétegekben. Ebben a magasságban a vízgőz jégkristályokká fagy, melyek először megnövekednek, majd a nehézségi erő hatására lesüllyednek. Ez a mechanizmus mintegy blokádszerűen megakadályozza a vízgőz elpárolgását a világűrbe. A Föld több ezer év alatt sem szárad ki.Werner Gitt: Jelek a mindenségből, 1997
Harmadik nap
Kommentár: A Földet eddig még víz borította – ahogy olvastuk – és most jelentek meg a szárazföldek.
A szövegből nem derül ki, hányféle növényt teremtett Isten, az viszont egyértelmű, hogy kezdettől fogva számos, különféle növény létezett. Mindenesetre egyetlen fajt sem ismerünk, amelyik az írott történelem korában fejlődött ki, viszont ez idő alatt nagy számban haltak ki. A Szentírás világosan közli, hogy nem egy közös ősből evolválódott minden növény – ami az evolucionista biológia alapvető feltétele, hogy a növények is közös őstől erednek –, hanem különféle növények lettek egyszerre megteremtve.
A teremtés azért "jó", mert Istennek a műve, megfelelt annak a célnak, amire Isten rendelte. Tökéletesen jött létre.
A kreacionisták szerint a teremtés után az egész Föld paradicsom volt, nem voltak sivatagok,mult-korː Zöldellő szavanna volt a Szahara helyénBBCː Arabia was once a lush paradise vagy hideg sarkvidéki éghajlat. A földgolyó legnagyobb részén trópusi klíma uralkodott, amely egészen a magas szélességi körökig ért; a szárazföldek pedig gyönyörű zöldek voltak, még a sarkkörökön is – ahogy ezt a mai tudomány is felfedezi a Föld korai korszakáról.origoː Eocen-időszak - fosszilia-sarkvidék indexː Nővenyevő dinoszaruszok éltek az Antarktiszon
Negyedik nap
Kommentár: A teremtés eddigi leírása alapján a természet és a világ rendjét, törvényeit Isten jelölte ki.
A Nap, a Hold, a csillagok a környező korabeli pogány népek számára istenségek. A Héber Biblia alapján ezek az égitestek csak az ember számára világító testek és időmeghatározásra szolgáló eszközök. Tiszteletüket és imádásukat bálványimádásként tiltja meg.5. Móz. 17, 2-5 A teremtéstörténet leírásának mítoszellenes szándéka is van: a világ, az égitestek, az állatok, a teremtmények nem méltók kultikus tiszteletre. Isten alkotásai, azé az Istené, aki nem része a világnak (panteizmus), hanem felette áll.
A földi élet energia- és fényforrása a napfény. Ez az élet fennmaradásának egyik alapfeltétele. Ezért teremt Isten világosságot mindjárt az első napon. Ott a világosságnak fordított héber szó: אוֹר átírva: ōr, amely általánosságban fényt, világosságot jelent. Aztán ezt a fényt a 4. napon helyettesíti a Nap fényével. Itt az eredeti héberben már egy másik szó fordul elő: מָאוֹר átírva: mā'ōr, amely világítótestre vagy fényforrásra utal.
Sok, a teremtéstörténetben hívő ember számára a negyedik nap eseményeit illetően kétféle magyarázat adódik. Az egyik, hogy Isten a negyedik napon teremtette a napot, és a világosságot korábban Isten jelenléte biztosította.Hasonlóan az üdvözülteknek ígért új Földhöz, ahol nem lesz nap, mert Isten dicsősége világítja meg a Földet. (Jelenések 21. rész) A másik magyarázat, hogy a nap már létezett, de a sűrű vízpára, vagy más valami eltakarta és a 4. napig nem volt látható, vagy nem működött teljes erejével.
Az élet működésének fontos folyamata a fotoszintézis, amely a napfény energiáját átalakítja kémiai energiává. Minden, a testünkben vagy az állatok testében lejátszódó energetikai folyamat esetén a növények fotoszintézise áll az energialánc elején. A fotoszintézis fölöttébb zseniális folyamat, melyet idáig egyetlen vegyész vagy rendszertechnikus sem tudott leutánozni. Minden kis fűcsomóban jelen van, Istennek ez a találmánya mégis rejtve marad számunkra.
Sok kételkedő állítja és tanítja, hogy az égitestek, a csillagok és a bolygók csak úgy a semmiből létrejöttek, anélkül, hogy Isten valamit is cselekedett volna. Robert Jastrow amerikai asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartotta magát, így írt: „A világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, de nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.”Message from Professor Robert Jastrow Itt nincs hely arra, hogy tudományos érveket felsoroljunk (lásd: ősrobbanás és kritikája).A tudósok közül szinte senki nem kételkedik abban, hogy a Világegyetem tágul. Ha viszont tágul, akkor holnap nagyobb lesz, mint ma, és ma nagyobb, mint tegnap volt, és így tovább. Az emberi agy felfogása szerint ami tágul, az egyre kiterjedtebb az idő múlásával, és egyre kisebb helyet foglal el, amint visszafelé tekintünk az időskálán. Világmindenségünk esetében a kozmológusok szerint ez azt jelenti, hogyha gondolatban visszamegyünk mintegy 14 milliárd évet, akkor elérkezünk ahhoz az állapothoz, amikor a Világegyetem kiterjedése zérus volt, majd spontán "megszületett", és nyomban tágulni kezdett. Ezt a "megszületést" nevezik Ős-robbanásnak.
Tény, hogy az univerzum csillagai nemcsak úgy kószálnak az űrben, hanem rendbe, galaxisokba tömörülnek. Az univerzum pontosan azokkal a sajátságokkal rendelkezik, amelyek szükségesek az "élet" fennmaradásához. Háromféle magyarázatot adhatunk a világegyetemnek az effajta rendjére: természeti törvény, véletlen vagy intelligens tervezés. Németh Lajos meteorológus megfogalmazása szerint ’’ valami felsőbb erő irányítja ezt a túl szabályos univerzumot. Nem lehet véletlen, hogy ennyire szabályosan, összefüggően működik.’’ http://www.origo.hu/teve/20160205-interju-nemeth-lajos-meteorologussal-a-tv2-kepernyosevel.html
Az élet kialakulásához a világegyetemben – nagyon különleges – körülményeknek kell uralkodniuk. Ha az univerzum túl gyorsan tágulna, az anyag túl nagy sebességgel szóródna szét, nem állhatna össze galaxisokká, és egyúttal bolygók sem létezhetnének. Ha azonban ez a folyamat a kelleténél lassabban megy végbe, az összes anyag egyetlen óriási röggé tömörülne össze, és megint csak nem jöhetnének létre bolygók. Bármelyik eset állna fenn, az kizárná az élet lehetőségét. Az univerzum tágulási sebességének annyira pontosan meghatározott mértékűnek kell lennie, hogy ha csak olyan elképzelhetetlenül pici arányban, mint a hatványú (azaz 10-es szám még 54 db nullával) része is eltérne a jelenlegitől, az egész egyensúly felborulna. Annak esélye, hogy mindez fennálljon, kevesebb mint a lottó megnyerése ötször egymás után.Baldwin-Gibson-Thomas: A képzeleten túl, 27. old, 2014
A világegyetemről alkotott felfogásunk drámai módon megváltozott az elmúlt századokban. Mára felismertük, hogy sokkal nagyobb és összetettebb, mint azt korábban bárki képzelte volna.
Az első rendszeres csillagászati megfigyelések az ókori Babilonban, Egyiptomban, Kínában, Indiában és Közép-Amerikában történtek a Kr. e. 3. évezredben. Tájékozódásra, hely- és időmeghatározásra szolgáltak. Általuk az akkori csillagászok olyan tudásra tettek szert, amellyel meg tudták határozni az évszakok hosszát is, így naptárt készíthettek. A csillagászat segítette a társadalom fejlődését, és a hajók és a karavánok tájékozódását a távoli kereskedelemben. Már a korai kultúrák hatalmas objektumokat készítettek, amelyeket csillagászati célra alkalmaztak.
A mai tudomány és gondolkodásunk számára az univerzum kikutatása még nagyobb kihívást jelent. Milyen az univerzum struktúrája? Milyen a térbeli szerkezete? Hol húzódnak a mindenség határai – ha egyáltalán léteznek? A megválaszolatlan kérdéseket a végtelenségig folytathatnánk.
Mint minden tudományos kutatásra érvényes, a csillagászatra is vonatkozik, hogy a megismerésnek határai vannak, amelyeket a legnagyobb erőfeszítéssel sem tudunk átlépni.
Ötödik nap
Isten sokféle élő szervezetet teremtett az ötödik napon. Nincs említés olyan közös ősről, amitől származott volna minden faj (evolúció).
Több mint egy század telt el azóta, hogy Johann Gregor Mendel biológus felfedezte az élőlények jellegének állandóságával kapcsolatos, öröklési törvényeket. A 20. század elején a tudósok érdeklődése hamarosan új tudományággá, genetikává vagy örökléstanná fejlesztette ezeket a természeti törvényeket. Ma már számtalan tényét ismerjük az állat- és növényvilágban végbemenő öröklési folyamatoknak.
Kreacionista kommentár:
A teremtéstörténet azt írja, hogy Isten minden növényt és állatot "az ő neme szerint" teremtett meg. Hogy minden növény- és állatfaj az ő neme, fajtája szerint jelent meg a világon, az kétségtelen. Minden állatnak megvan a fejlődését irányító saját génegysége. Noha egyes fajok nagyon hasonlíthatnak egymáshoz, olyan tulajdonságaik is vannak, amelyek csak az illető fajra jellemzők. Egyszerű példával élve például a kutya soha nem nyávog, a macska soha nem ugat. Ugyanígy minden növény- és állatcsaládnak megvan a maga sajátossága. A gének bonyolult összetételű nukleinsavakat tartalmaznak. Ezek a nukleinsavak határozzák meg, hogy a faj milyen tulajdonságokat örökít át a következő nemzedékre.