Az I. kerület, vagy hivatalos nevén Budavár (németül: Burgbezirk) a magyar főváros, Budapest egyik történelmi kerülete, amely a Duna jobb partján, Budán fekszik. Északon a II. kerület, nyugaton a XII. kerület, délen a XI. kerület, míg keleten a Duna által az V. kerület határolja.
A kerületnek jelenleg 5 városrésze van: a Budai Várnegyed, a Gellérthegy egy része, a Krisztinaváros egy része, a Tabán, és a Víziváros egy része. Jelentősebb terei közt szerepel többek között a Batthyány tér, a Bécsi kapu tér, a Clark Ádám tér, a Szentháromság tér és a Széll Kálmán tér. Jelentősebb parkjai többek között van a Vérmező, az Európa liget, a Horváth-kert, a Lánchíd Park és a Filozófusok kertje. Főbb közlekedési csomópontjai a Déli pályaudvar és a Batthyány tér.
A kerület 1873. november 17-én jött létre Budapest megalapításakor. 1930-ban az I. kerületet három részre osztották, 1934-ben előbb a XI. kerület alakult meg, majd 1940-ben a XII. kerület is. A kerület mai határait 1950-ben alakították ki.
Területe 3,41 km², lakosainak száma a 2023-as becslés alapján fő, illetve népsűrűsége 7065 fő/km², ezzel a fővárosi kerületek közül a negyedik legkisebb területű kerülete, második legkisebb népességével rendelkező kerülete és a hatodik legsűrűbben lakott kerülete. Emellett a terület része a Duna-part látképe és a Budai várnegyed nevű világörökségi helyszínnek.
Földrajz A kerületet keleten a Duna határolja, amely elválasztja azt a V. kerülettől. Délen a Gellért-hegy határolja, amelynek csúcsa már kissé a kerületen kívül, a XI. kerületben található. Nyugaton a Hegyvidék (XII. kerület), északon pedig a főváros II. kerülete szomszédos vele.
A 3,41 km²-es területével és közel 24 000 lakosával messze ez a legkisebb kerület a budai oldalon. Az egész Budapest területén csak a város szélén fekvő Soroksár (XXIII. kerület) rendelkezik kevesebb lakossal.
Az I. kerület öt városrészre oszlik: Várnegyed, Gellérthegy, Krisztinaváros, Tabán és Víziváros. Központjában, a Várhegyen található a történelmi jelentőségű budai várnegyed, a magyar történelem egyik legfontosabb helyszíne. A budavári palota mellett számos turisztikai látványosság található a területen, többek között a Mátyás-templom, a Halászbástya és a Várkert Bazár.
Ugyanitt található a magyar köztársasági elnök hivatali székhelye, a Sándor-palota, valamint a magyar miniszterelnök hivatali székhelye, a Karmelita kolostor. Emellett három nagykövetség is működik itt. 2001-ben a Várnegyednek 2518 lakosa volt.
A Várhegytől nyugatra található Krisztinaváros, amely a XII. kerületbe is átnyúlik. Közel 12 000 lakosával az I. kerület népességének körülbelül felét adja. Itt található a Budapest-Déli pályaudvar, amely a főváros harmadik legnagyobb pályaudvara.
Az I. kerület északi részén, a Duna partján fekszik Víziváros, körülbelül 9000 lakossal. Itt található többek között a Széchenyi Lánchíd illetve a Várkert Bazár is. A két kisebb városrész, a Tabán és a Gellérthegy, az I. kerület déli részén helyezkedik el.
Történelem Budapest első kerülete a középkori Budát foglalja magába. Itt építette fel IV. Béla a várát az 1240-es években. A budai várat Nagy Lajos kezdte építeni és Zsigmond fejezte be, aki itt rendezte be királyi székhelyét. Hunyadi Mátyás idején élte fénykorát a középkori Buda, hatalmas reneszánsz építkezések indultak, a vár is jelentősen kibővült.
A középkor végén Buda népessége körülbelül 13.500 főt számlált, így a Magyar Királyság legnépesebb városa volt.
1541-ben az Oszmán Birodalom csellel elfoglalta Budát (törökül: Budin), ami a birodalom magyar tartományának székhelye lett. 1686-ban a Szent Liga csapatai visszafoglalták a várost, majd a Habsburg Birodalom részévé vált a város (németül: Ofen).
Buda városát 1849-ben, a szabadságharc idején is megostromolták. Buda, Pest és Óbuda 1873-ban egyesült, ekkor jött létre a kerület, majd többször alakították határait, végleges alakját az 1950-es években nyerte el.
Napjainkban építkezések zajlanak a kerületben, a Budapest ostromakor lebombázott épületeket építik újjá, melynek részeként a tervek szerint többek közt a Budavári palotát, a Pénzügyminisztérium épületét, a Vöröskereszt Székházat, a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palotát is vissza fogják alakítani a háború előtti állapotára.
Népesség
Az I. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 1,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 473 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 6946 ember volt. Az I. kerület népesség korösszetétele: 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 25% volt. 2022-ben a férfiaknál 77,5, a nőknél 81,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 5926 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 23,1%-a, mintegy 5467 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, ukrán és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától az I. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a kerület népessége megtorpant és stagnálni kezdett. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 26,4%-át veszítette el. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, és egészen 1970-ig nőtt a lakosság száma. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben fő. A 70-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak az I. kerületben, mint 1870-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló I. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.
Iskolai végzettség
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 8890 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 8485 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 4244 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 2397 fővel, végül a szakmunkások 860 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBGSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmy8ikKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQMRRwAaTyaOcXWhNWFgGYN-YWAFl3FoRW9gDlCdQKKLvygA=
A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 7141 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 2275 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1161 fővel, végül a szakmunkások 993 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBGSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJly8ikKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQMRRwAaTyaOcXWhNWFgGYN-YWAFl3FoRW9gDlCdQKKLvygA=
A 2022-es népszámlálási adatok alapján, az I. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 5926 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 1654 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 1619 fővel, végül a szakmunkások 927 fővel.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBGSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AxFHABpPJpZha7lufmAZgSV-YAWHY2hdYWAOUJ1bop8_KA===
Etnikai összetétel
Jelentős nemzetiségi csoportokhttps://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBGSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJkzW1oKi1ExcAhIySuro2PiaRvSA5AA5NFVcNAANBIAhNG4sAAkONY2sVd2adc3uRT3TtgusAGEr4_31Pmvea8J7kBPcDGuOAGlrjg0Nc2M8HptOICAeCsGDPvsZoRrnoKIVUfkgA=https://telex.hu/belfold/2023/11/02/budapest-kulfoldi-lakosok-szama-ksh-nepszamlalas Nemzetiség Népesség (2022) Német 585 Ukrán 249 Román 124 Kínai 98 Lengyel 87
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága fő volt, ebből fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 6,7%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 1304 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 418 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (415 fő), szlovák (79 fő) és a cigány (53 fő) volt. A cigányok aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb, akár három négyszerese is lehet.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBGSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJmy8ikKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5C6FC6-SAA=
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága fő volt, ebből fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 13,4%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 2427 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 819 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (678 fő), orosz (98 fő) és a román (85 fő) volt. 10 év alatt a legjelentősebben a németek és a románok száma nőtt.https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGTIBGSgBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJly8ikKqIOx8IlJyKkiap1j4mkb0gOQAOTRVXDQADQSAITRuLAAJDnXNrDW9mg2t7kV9s7ZLrABha5OD9T4b3hvCB5BT3AwbjgBpG44NA3NgvR5bThAwEQrDgr4HWaEG56GgAMT4nyR5C6FC6-SAA=
A 2022-es népszámlálás adatok szerint a kerület lakossága fő volt, ebből fő magyarnak vallotta magát. A kerület lakosságának a 23,1%-a vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Magyar állampolgársággal rendelkező nemzetiségiek száma 3901 fő, míg a magyar állampolgársággal nem rendelkezők száma 1566 fő volt. Az első három legnagyobb nemzetiségi csoport a kerületben a német (585 fő), ukrán (249 fő) és a román (124 fő) volt. 11 év alatt a legjelentősebben az ukránok és a kínaiak száma nőtt.
Nemzetiségi eloszlás Időszak 2001 93,07% 1,60% 0,09% 0,12% - 0,17% 2011 82,86% 2,81% 0,06% 0,35% - 0,24% 2022 81,72% 2,47% 1,05% 0,52% 0,41% 0,37%
Vallási összetétel