Freiburg/Elbe település Németországban, azon belül Alsó-Szászország tartományban.
Freiburg/Elbe (németül Fryborg) város Alsó-Szászországban, Stade járásban, Nordkehdingen közös önkormányzatához tartozik.
Fekvése Az Elba délnyugati partján, körülbelül a 682. folyamkilométernél fekszik, és nagyon messze északra van Stade járáson belül. Légvonalban 27 kilométerre van Stade-tól és 40 kilométerre Cuxhaven-től. A legközelebbi nagyobb város Glückstadt az Elba másik oldalán, Schleswig-Holsteinben található, és a Glückstadt-Wischhafen Elba kompjárattal érhető el.
Szomszédos települései: az Elba mentén Freiburg (a folyó által elválasztva) a Schleswig-Holsteini Brokdorf és Wewelsfleth településekkel határos. Alsó-Szászország felől délkeletre Wischhafen, délre Oederquart és nyugatra Krummendeich Freiburg szomszédos települései.
Története Freiburg, eredetileg egy szigetszerű táj volt az Alsó-Elbán, a Kehdinger Landban fekszik. Az idősebb Plinius leírása szerint a folyó partján élő emberek főleg halászatból éltek, hálóikat nádból és mocsári sásból készítették.
A freiburgi várat az ottani faluval együtt először 1154-ben említették, amikor I. Hartwig brémai érsek Stade, Bremervörde és Harburg falvakkal együtt kijavíttatta, hogy megvédjék magukat Oroszlán Henrik ellen. Feltételezhető, hogy Stade megye 1144 előtt építtette a várat. Az érsek és Oroszlán Henrik között folyó viták miatt 1158-ban tovább bővítették. Az intézkedés nem járt sikerrel, mivel Oroszlán Henrik 1167-ben elfoglalta Freiburgot, és ezt követően a földdel tette egyenlővé. A vár helyét még nem sikerült biztosan meghatározni.
1271-ben Hildebold von Wunstorf brémai érsek városi jogokat adott Freiburgnak, amit a későbbi hercegek és püspökök többször megerősítettek. Egy 1474-ből származó dokumentum szerint Freiburg városi joga hasonló a szomszédos Stade városéhoz. A városnak rakodási és vásárjogai is voltak.
Freiburg 1180-tól 1648-ig a brémai érsekséghez tartozott. A harmincéves háborút követően az Elba-Weser háromszögben fekvő Bréma-Verden birodalmi területét a vesztfáliai békében Svédországnak ítélték. Az 1675 és 1676 közötti svéd-brandenburgi háború során a Római Birodalom és Dánia több államának szövetsége a bréma-verdeni hadjárat során elfoglalta Freiburgot, amely a háború 1679-es végéig szövetséges birtokában maradt. A Saint-Germain-i béke idején Freiburg 1679-ben visszakerült Svédországhoz, amely 1712-ig megtartotta. Egy rövid, 1715-ig tartó dán uralom után a terület 1719-ben a Hannoveri Választófejedelemséghez került.
A napóleoni korszakban Freiburg, akárcsak az egész Elba-Weser háromszög, változó katonai megszállás alatt állt (Franciaország és Poroszország), és 1810-ben rövid időre a Vesztfáliai Királysághoz csatolták, mielőtt a Département des Bouches de l'Elbe részeként a Francia Birodalomhoz csatolták volna. A felszabadító háborúk és az 1814-es bécsi kongresszus után az egykori választófejedelemség a Hannoveri Királysághoz került, amely 1823-ban Bréma-Verden tartományt a Landdrostei Stade-hoz csatolta. A hannoveri igazságügyi reform során, amelyet később egész Németországra átvittek, 1852-ben létrehozták a Freiburg/Elbe kerületi bíróságot, amely az ugyanekkor megalakult freiburgi hivatal kerületéért volt felelős.
A német háború idején Poroszország annektálta a Hannoveri Királyságot, és tartományt csinált belőle. Freiburg így 80 éven át porosz uralom alatt állt, beleértve a Német Birodalom 1871-es megalakulását is.
Az első középiskola, a Gehobene Schule (más néven Rektorschule) 1872-ben nyílt meg. 1885-ben Freiburg a porosz kerületi alkotmány értelmében a Stade közigazgatási körzet Kehdingen kerületéhez került. Freiburg a kehdingeni járás városa volt, amíg 1932-ben be nem olvasztották a stadei járásba (1939. január 1-jétől: stadei járás).
A második világháború után újra alakult Hannover állam, amelyhez Freiburg is tartozott. Nem sokkal később, 1946-ban Freiburg és Hannover tartomány Alsó-Szászország része lett. A háború utáni első éveket számos menekült és kitelepített személy érkezése jellemezte, akik az egykori német keleti területekről érkeztek Kehdingenbe.
Népesség A település népességének változása:
Jegyzetek
Források Landesamt für Statistik Niedersachsen, LSN-Online Regionaldatenbank, Tabelle A100001G: Fortschreibung des Bevölkerungsstandes, Stand 31. Dezember 2022 (Hilfe dazu). Eintrag von Stefan Eismann zu Freiburg a. d. Elbe in der wissenschaftlichen Datenbank „EBIDAT“ des Europäischen Burgeninstituts, abgerufen am 27. Juni 2021. Niedersächsisches Kommunalverfassungsgesetz (NKomVG) in der Fassung vom 17. Dezember 2010; § 46 – Zahl der Abgeordneten (Memento des Originals vom 10. Juni 2020 im Internet Archive) Info: Der Archivlink wurde automatisch eingesetzt und noch nicht geprüft. Bitte prüfe Original- und Archivlink gemäß Anleitung und entferne dann diesen Hinweis., abgerufen am 12. November 2014 Wahlen - Samtgemeinde Nordkehdingen. Abgerufen am 9. August 2022. Stader Jahrbuch 2012, S. 95–128; PDF online
További információk
Kapcsolódó szócikkek Alsó-Szászország települései
Kategória:Alsó-Szászország települései Kategória:Bottal létrehozott német település cikkek