Sia Kate Isobelle Furler (IPA: ; Adelaide, Ausztrália, 1975. december 18. –) ausztrál énekes és dalszerző. Adelaide-ben született és nőtt fel, karrierjét az 1990-es évek közepén a Crisp nevű acid jazz zenekar énekesnőjeként kezdte. Amikor a Crisp 1997-ben feloszlott, Ausztráliában megjelentette debütáló stúdióalbumát, az OnlySee-t. Ezután Londonba költözött, ahol a Zero 7 brit formáció háttérénekeseként dolgozott. Sia 2001-ben adta ki második stúdióalbumát Healing Is Difficult címmel, majd 2004-ben a harmadikat Colour the Small One címmel.

Sia 2005-ben New Yorkba költözött, és az Egyesült Államokban turnézott. Negyedik és ötödik stúdióalbuma, a Some People Have Real Problems és a We Are Born 2008-ban, illetve 2010-ben jelent meg, és mindkettő arany minősítést kapott az Ausztrál Hanglemezipari Szövetségtől, és nagyobb figyelmet keltettek, mint korábbi albumai. Sia nem érezte jól magát növekvő hírneve miatt, ezért szünetet tartott az előadói karrierjében, és más művészeknek kezdett dalokat írni. Olyan sikeres felvételek fűződnek a nevéhez, mint a Titanium (David Guetta), a Diamonds (Rihanna) és a Wild Ones (Flo Rida).

2014-ben Sia áttörést ért el szólóelőadóként, amikor hatodik stúdióalbuma, az 1000 Forms of Fear az első helyen debütált az amerikai Billboard 200-as listán. Megjelent róla a Chandelier című kislemeze, amely világszerte bekerült a slágerlisták Top 10-es mezőnyébe. Maddie Ziegler az énekesnő állandó társává vált, videóklipekben és élő előadásokban is egyaránt fellépett Sia mellett táncosként. Az album megjelenése óta Sia általában parókát visel, amely eltakarja az arcát, hogy megóvja magánszféráját. 2016-ban This Is Acting címen kiadta hetedik stúdióalbumát, melynek Cheap Thrills című dalával megszerezte szólóelőadóként először az amerikai Billboard Hot 100 első helyét. Ugyanabban az évben indította el Nostalgic for the Present című turnéját; a táncosok között szerepelt Ziegler is. Nyolcadik stúdióalbuma, az Everyday Is Christmas 2017-ben jelent meg, majd 2018-ban három bónusz számmal újra kiadták. 2018-ban az LSD formáció alatt együttműködött Labrinth-szal és Diplóval és 2019 áprilisában megjelentették a supergroupról elnevezett debütáló stúdióalbumukat. Sia számos filmhez írt dalokat, és ő rendezte a Music című játékfilmet is, amely 2021 elején jelent meg a Music - Songs from and Inspired by the Motion Picture című albummal együtt. Tizedik albuma, a Reasonable Woman 2024 májusában jelent meg.

Sia az állatok jogainak elkötelezett szószólója. Elismerései között szerepel számos ARIA Music-díj, kilenc Grammy-jelölés és egy MTV Video Music Awards-díj.

Gyermekkora és iskolái Sia Kate Isobelle Furler 1975. december 18-án született a dél-ausztráliai Adelaide-ben. Édesapja, Phil Colson zenész, édesanyja, Loene Furler pedig tanár. Az énekesnő Kevin Colson színész unokahúga. Elmondása szerint gyerekként Aretha Franklin, Stevie Wonder és Sting előadói stílusát utánozta, akiket korai hatásaiként említ. Az Adelaide High School tanulója volt.

Pályafutása Az 1990-es évek közepén Sia a Crisp nevű helyi acid jazz zenekar énekesnőjeként kezdte karrierjét. Sia együtt dolgozott a zenekarral, és közreműködött a Word and the Deal (1996) című albumon és a Delirium (1997) című középlemezen.Word and the Deal and Delirium:

1997-ben a zenekar feloszlását követően, Sia OnlySee címmel december 23-án kiadta debütáló stúdióalbumát a Flavoured Recordsnál Ausztráliában. Az albumból körülbelül 1200 példányt adtak el. Későbbi albumaitól eltérően az OnlySee-t teljes nevén, „Sia Furler” néven forgalmazta. Producere Jesse Flavell volt."Onlysee (sound recording) / Sia Furler" , Flavoured Records, 1997, Trove.nla.gov.au, accessed 8 January 2018

1997–2006: Zero 7, Healing Is Difficult és Colour the Small One

Miután a Crisp 1997-ben feloszlott, Sia Londonba költözött, ahol a brit Jamiroquai együttes háttérénekeseként szerepelt. Az angol downtempo együttes, a Zero 7 első három stúdióalbumán is énekelt, és turnézott a csapattal. A Zero 7 2001-es Simple Things című albumán Sia két számban is közreműködött, köztük a Destiny című kislemezen, amely a brit kislemezlistán a 30. helyig jutott. 2004-ben vokálozott a Zero 7 Somersault és Speed Dial No. 2 című dalain (a When It Falls albumról). 2006-ban Sia ismét együttműködött a Zero 7-tel a harmadik, The Garden című albumukon.

2000-ben Sia lemezszerződést kötött a Sony Music Dance Pool nevű alkiadójával, és kiadta első kislemezét, a Taken for Granted-et, amely a brit kislemezlistán a 10. helyig jutott. 2001-ben jelent meg második szólóalbuma, a Healing Is Difficult, amely a retro jazz és a soul zenét ötvözi. Az album egy megemlékezés az énekesnő első, balesetben elhunyt szerelméről és a dalok a történtek feldolgozásáról szólnak. Sia nem volt megelégedve a lemez promóciójával, így menesztette menedzserét, elhagyta a Sony Musicot, és a Universal Music Group (UMG) leányvállalatához, a Go! Beathez szerződött. 2002-ben az APRA Awards-díjátadón Sia dalszövegíróként nyert díjat a brisbane-i Aneiki popduó (Jennifer Waite és Grant Wallis) mellett.

2004-ben Sia kiadta harmadik stúdióalbumát Colour the Small One címmel. Az album az akusztikus hangszerek és az elektronikus háttérzene keverékét alkalmazza anyagában. Az albumról négy kislemez jelent meg, köztük a Don’t Bring Me Down és a Breathe Me. Utóbbi felkerült az Egyesült Királyság, Dánia és Franciaország slágerlistájára.

Elégedetlenkedve a Colour the Small One gyenge marketingjével és azzal, hogy az album nem tudott kapcsolatot teremteni a mainstream közönséggel, Sia 2005-ben New Yorkba költözött. Ez idő alatt a Breathe Me megjelent a Sírhant művek című amerikai HBO tévésorozat zárójelenetében, ami hozzájárult Sia hírnevének növeléséhez az Egyesült Államokban. Ennek következtében Sia menedzsere, David Enthoven országos turnét szervezett, hogy fenntartsa népszerűségét.

2007–2010: Some People Have Real Problems és We Are Born

2007-ben Sia kiadott egy koncertalbumot Lady Croissant címmel, melyre többek között nyolc, a 2006-os New York-i Bowery Ballroombeli fellépésén rögzítésre került dal és egy stúdiófelvétel, a Pictures is felkerült. Egy évvel később barátságos viszonyban távozott a Zero 7-ből, helyét Eska Mtungwazi vette át a zenekar énekesnőjeként. Sia 2008. január 8-án adta ki negyedik stúdióalbumát, Some People Have Real Problems címmel. Az album a 41. helyen végzett Ausztráliában, és az Australian Recording Industry Association arany minősítést adott neki.Australian chart position and certification:

Az amerikai Billboard 200-as listán a 26. helyen szerepelt, és ez lett Sia első listás lemeze az Egyesült Államokban. A Some People Have Real Problems-ről négy kislemez jelent meg, köztük a The Girl You Lost to Cocaine. Hollandiában a 11., Spanyolországban pedig a 12. helyen végzett; az amerikai Hot Dance Club Songs listán a 8. helyig jutott. Az album egy másik kislemeze a Soon We’ll Be Found volt.

2009 májusában Sia kiadta a TV Is My Parent című DVD-t, amely egy élő koncertet tartalmaz a New York-i Hiro Ballroomban, négy videóklipet és kulisszák mögötti felvételeket. A 2009-es ARIA Music Awards díjátadón Sia a TV Is My Parent című DVD-ért A legjobb zenei DVD kategóriában nyert. Emellett a Some People Have Real Problems című albumáért A legjobb új előadói album kategóriában is jelölést kapott.

2009-ben Christina Aguilera amerikai énekesnő megkereste Sia-t, hogy írjon balladákat Aguilera hatodik stúdióalbumához. Végeredményként a Bionic négy olyan dalt tartalmaz, amelyek írásában Sia is részt vett. Később, 2010-ben Sia társszerzője volt a Bound to You című dalnak a Burlesque című film soundtrackjéhez, amelyben Aguilera és Cher játszottak. A dalt a 68. Golden Globe-gálán jelölték A legjobb eredeti dal kategóriában. 2011 májusában Sia megjelent a The Voice amerikai változatának első évadában, mint Aguilera tanácsadója, aki énektanárként és zsűritagként működött közre.

2010 júniusában Sia kiadta ötödik stúdióalbumát We Are Born címmel. A kiadvány az ARIA Albums Chart második helyén végzett, és az Ausztrál Hanglemezipari Szövetség arany minősítést adott neki. Az album megjelenését három kislemez előzte meg: az első kislemez, a You’ve Changed 2009 decemberében jelent meg, és a 31. helyen szerepelt az ausztrál kislemezlistán."You've Changed" single release and chart position:

Az ezt követő kislemez, a Clap Your Hands Ausztráliában a 17., Hollandiában a 10., Svájcban pedig a 27. helyen végzett.* A 2010-es ARIA Music Awards-on a We Are Born két kategóriában is győzött: Legjobb független kiadvány és Legjobb pop kiadvány. Eközben a 2011-es APRA Music Awards-on Sia a Clap Your Hands című daláért Az év dala jelöltjei között szerepelt. A We Are Born népszerűsítésére Sia 2010 április-májusában a We Meaning You turné keretein belül koncerteket adott Észak-Amerikában és Európában. Ezt követte a We Are Born turné, amely 2011 februárjában Ausztráliába, majd 2011 július-augusztusában Észak-Amerikába látogatott.We Are Born Tour:

2010–2013: Dalszerzői karrier és mainstream elismerés

A We Are Born sikere után Sia kényelmetlenül érezte magát növekvő hírneve miatt. Később a The New York Timesnak nyilatkozott: „Csak magánéletet akartam élni. Egyszer, amikor egy barátom éppen arról beszélt, hogy rákos, valaki odajött hozzám, és a beszélgetés közepén megkérdezte, hogy csinálhat-e velem egy közös fotót. Érted már? Ennyi elég, nem?”Knopper, Steve. "Sia Furler, the Socially Phobic Pop Star" , The New York Times, 18 April 2014, accessed 26 October 2016 Nem volt hajlandó promótálni a turnéit, a színpadon elfedte arcát, és egyre inkább függővé vált a drogoktól és az alkoholtól; öngyilkosságot fontolgatott. Sia elbocsátotta Enthovent, és felvette Jonathan Danielt, aki azt javasolta, hogy írjon dalokat más előadóknak.

Sia visszavonult az előadóművészi pályától, és dalszerzői karrierbe kezdett. Nem sokkal később megírta a Titanium című dalt Alicia Keys amerikai énekesnőnek, de később elküldte David Guettának, aki Sia eredeti demóvokálját is felvette a dalra, és 2011 decemberében kislemezként kiadta. A Titanium az Egyesült Államokban, Ausztráliában és számos európai régióban a Top 10-ben szerepelt a slágerlistákon.Chart positions for "Titanium":

Sia azonban így emlékezett vissza: „Nem is tudtam, hogy ez fog történni, és nagyon feldúlt voltam. Mivel épp akkor vonultam vissza, popdalszerző akartam lenni, nem előadó”.

2011 és 2013 között Sia számos előadónak, köztük Beyoncénak, Kylie Minogue-nak, Flo Fridának és Rihannának is írt dalokat. 2011 decemberében felvette Flo Rida-val közös dalát, a Wild Ones-t, amely a Billboard Hot 100-as listáján az ötödik helyig jutott, és 2012-es év tizedik legkelendőbb dala lett világszerte. 2012 márciusában Sia egy Greatest Hits-albumot adott ki Ausztráliában Best Of... címmel.

2013–2014: Áttörés a 1000 Forms of Fear albummal 2013 októberében Sia kiadta az Elastic Heart című dalt The Weeknd és Diplo közreműködésével Az éhezők viadala: Futótűz (2013) című amerikai film soundtrackjére. Sia volt Brooke Candy 2014 májusában megjelent debütáló EP-jének, az Opulence-nek executive producere, és három dalt írt a lemezre. 2014 júliusában Sia kiadta hatodik stúdióalbumát 1000 Forms of Fear címmel. Ismét Greg Kurstinnel dolgozott együtt.* Az album az első helyen debütált az amerikai Billboard 200-as listán, az első héten 52 000 eladott példányszámmal. 2015 októberére a RIAA arany minősítést adott neki, ami 500 000 albummal egyenértékű egységet jelent az Egyesült Államokban. A lemez Ausztráliában az első helyen végzett, és számos európai országban a Top 10-be került. A Brit Hanglemezgyártók Szövetsége ezüst minősítést adott neki, az Ausztrál Hanglemezipari Szövetség pedig aranyat."Chandelier" certifications:

2016 elejére az albumból világszerte 1 millió példányt adtak el.