bélyegkép|500px|A Via Egnatia
A Via Egnatia (ógörög Egnatia Hodosz / Ἐγνατία Ὁδός) az ókori Római Birodalom egyik jelentős, mintegy 1100 kilométer hosszú kereskedelmi és hadi útja volt, amely az Adriai-tenger keleti partvidékét kötötte össze nyugat–keleti irányban Byzantiummal. Nyomvonala Illyricum és Macedonia, valamint a későbbi Thracia provinciákat szelte át. Építése a független Illír Királyság Róma általi leverését követően, i. e. 148 és 117 között indult meg a birodalom prokonzulja, Gnaeus Egnatius irányításával, aki az út névadójává is vált (Via Egnatia a. m. ’Egnatius-út’). A terv az volt, hogy a birodalmi fővárosból a brundisiumi partvidékig (ma Brindisi, Olaszország) vezető, addigra már teljes hosszában kiépült Via Appia végpontján – esetleg Hydruntumban (ma Otranto) – kihajózók a Balkán-félszigeten hasonló minőségben kiépített úton közelíthessék meg a keleti országrészeket. A rómaiak a korban két jelentősebb kikötőt is használtak a tengerszoros túlpartján, így a Via Egnatiának két kiindulópontja volt: egyike Dyrrachiumnál, a másik pedig Apolloniánál. E két útszakasz Asparagium Dyrrachinorumnál egyesült, majd a Genusus (Shkumbin) folyó völgyét követve i. e. 120-ig a Hebrosz (Marica) folyó partján álló Cypseláig épült ki. Az út befejezése, a Byzantiumig vezető szakasz kiépítése Augustus római császár nevéhez fűződik.
A római útépítési hagyományoknak megfelelően a Via Egnatia közel 6 méter széles, mélyen alapozott, kőburkolatú út volt. Tartósságának tanúsága, hogy még a középkor évszázadaiban is használatban állt mint fontos kereskedelmi út, illetve a hódító hadak felvonulását megkönnyítő útvonal. Egyebek mellett a 11. századi normann, majd 14. századi oszmán-török betörések és hódítások sikeréhez is nagyban hozzájárult.
A mai Durrës és Ohrid között húzódó, SH4-es, SH7-es és SH3-as jelölésű albániai autóutak több szakasza az egykori Via Egnatiára, vagy azzal párhuzamosan épült. A több mint kétezer éves út egyes részei ma is láthatóak, így például Elbasan közelében a Shkumbin felett átívelő, eredetileg ötlyukú híd (topciasi híd), amelyet a későbbi évszázadokban is aktívan használtak, és bővítettek. Albániában további Via Egnatia-hidak és útszakaszok maradványai láthatóak ma is Xibraka és Qukës térségében.
A Via Egnatia települései jobbra|thumb|A Via Egnatia maradványai Kaválában Az alábbi táblázat a Via Egnatia által érintett jelentősebb korabeli településeket tünteti fel, nyugatról keleti irányba haladva. Korabeli település (latin név) Mai település Dyrrachium Durrës Apollonia Pojan Asparagium Dyrrachinorum Rrogozhina Clodiana Peqin Ad Quintum Bradashesh Scampis Elbasan Ad Dianam Babja Tres Tabernae Qukës Clavdanon Thana-hágó Lychnidus Ohrid Heraclea Lyncestis Bitola Florinum Flórina Edessa Édesza Pella Pella Thessalonica Szaloniki Pydna Korinósz Amphipolis Amfípolé Philippi Fílippi Neapolis Kavála Traianopolis Trajanúpoli Cypsela İpsala Aenus Enez Aprus Kermeyan Perinthus Marmara Ereğlisi Caenophrurium Sinekli Selymbria Silivri Melantias Yarımburgaz Rhegium Küçükçekmece Byzantium Isztambul
Jegyzetek
Források
Via Egnatia Kategória:Albániai régészeti lelőhelyek Kategória:Szaloniki