A sakkcsapat Európa-bajnokság az európai nemzeti sakkválogatottak csapatversenye, amelyet az Európai Sakkszövetség (European Chess Union, ECU) szervez. A versenyt 1957 óta rendezik, kezdetben négyévenként, majd háromévente került rá sor, 1997 óta rendszeresen kétévente található a versenynaptárban. A nők számára 1992 óta rendezik meg a nyílt versennyel (amelyen a férfiak és a nők egyaránt a csapatok tagjai lehetnek) azonos helyszínen és időpontban.
A résztvevők körét a szélesebb értelemben vett európai országok alkotják, így indulásra jogosultak Oroszország, Izrael és a volt szovjet tagköztársaságok csapatai is.
A bajnokság története bélyegkép|jobbra|280px|Szabó László Mihail Botvinnik ellen az 1961-es Sakkcsapat Európa-bajnokságon A verseny gondolata az 1950-es években vetődött fel, annak biztosítására, hogy két sakkolimpia között összemérhessék erejüket a nemzeti sakkválogatottak. Az első csapat-Európa-bajnokság 1955–1956-ban 11 indulóval négy csoportban játszott selejtezőkből, és az 1957-ben megrendezett négycsapatos döntőből állt, amelyen a csoportgyőztesek vettek részt. A döntőre Ausztriában került sor, amely kétfordulós körmérkőzés formájában zajlott. A versenyen nagy meglepetésre Jugoszlávia válogatottja a második körben legyőzte a szovjet válogatottat, de még ezzel sem sikerült megakadályozniuk a szovjetek fölényes első helyét.
A szovjet válogatott kilenc Európa-bajnokságon indult, mind a kilenc alkalommal meg is nyerték azt. A Szovjetunió felbomlása utáni tíz bajnokságon a győztesek száma megoszlott, bár a legtöbb aranyat Oroszország nyerte (négyet), a további hét elsőségen öt különböző nemzet osztozott. A nők versenyére csak a Szovjetunió felbomlása után, 1992-től kezdve került sor, így náluk nem beszélhetünk olyan hegemóniáról, mint a nyílt verseny esetében. Oroszország négy és Ukrajna két győzelme mellett a további öt alkalommal mindig más-más ország szerezte meg az első helyet. bélyegkép|balra|280px|A 2013-as varsói Sakkcsapat Európa-bajnokság helyszíne Az első Európa-bajnokságon, a selejtezőben részt vevő csapatokat nem számítva, négy csapat 47 játékosa vett részt. Az országok részvétele tekintetében a rekordot az 1992-ben Debrecenben rendezett Eb tartja, amelyen a nyílt versenyen 41 ország 204 versenyzővel, a női versenyen 38 ország 112 versenyzővel képviseltette magát. A 2015-ös Európa-bajnokságon a nyílt versenyen 36 csapat 178 fővel, a női versenyen 30 ország 146 fővel vett részt.
A magyar válogatott – a nemzetközi szaksajtó nagy meglepetésére – nem vett részt a küzdelemsorozaton, egyes források szerint azért, mert nem kaptak meghívást a selejtezőkön való részvételre. A következő hét EB-n, az 1961-estől kezdve egészen 1983-ig a magyar csapat mindig a dobogón, a szovjetek mögött a 2. vagy 3. helyen végzett. 2015-ig összesen 4 ezüst- és 6 bronzérem a válogatott teljesítménye. A nők ennél szerényebb eredményeket értek el, mindössze egy ezüstérmet szereztek, 2003-ban Plovdivban.
A lebonyolítás formája A verseny lebonyolításának elve 1989-ig megegyezett abban, hogy a részt vevő csapatok a döntő előtt selejtezőket vívtak, és a selejtezőcsoportok győztesei játszhattak a döntőben. Az 1957-es négycsapatos döntő létszámát a következő két alkalommal hatcsapatosra bővítették, majd 1970-től nyolc csapat részvételével zajlott. 1989-ben tértek át a svájci rendszerre, és ekkortól már nem rendeznek selejtezőket, hanem a nevező összes ország csapata egy helyszínen mérkőzik a svájci rendszer szerinti sorsolás alapján.
A csapatok létszáma 1957–1970 között 10 fő volt, 1973–1983 között ezt 8 főre csökkentették, majd 1989-ben hatfős válogatottak mérkőztek. 1993-tól napjainkig négyfős csapatok mérkőznek. A női versenyen a csapatok kezdetben három főből álltak, akik közül ketten játszottak, majd 2005-től növelték a létszámot négy főre.
A verseny sorrendjét 2003-ig az egyes játszmákban szerzett pontok alapján állapították meg, 2003-ban tértek át a meccspontokra, amelynél a győztes csapat 2 pontot, döntetlen esetén a csapatok 1–1 pontot kapnak. A játszmákban szerzett pontokat csak a holtverseny eldöntéséhez veszik figyelembe.
A győztes csapat az Európa-kupát, egy díszes serleget kap, de az első három helyezett csapatok mindegyik tagja arany-, ezüst-, illetve bronzérmet kap. Emellett ugyancsak érmekkel díjazzák táblánként a három legjobb eredményt elért versenyzőt is.
Az eddigi versenyek dobogós csapatai A nyílt verseny