thumb|A szent család csodatévő képe a Szent József templomban thumb|Polgárházak a piactéren thumb|Városháza thumb|Szent József templom éjszaka thumb|Bank a Śródmiejska utcában

Kalisz (latinul Calisia, németül Kalisch) város Lengyelországban a Nagy-lengyelországi vajdaságban a Prosna folyó partján. 1975–1998 között a Kaliszi vajdaság székhelye volt, jelenleg a Kaliszi járás székhelye.

Története

A sok római importból származó lelet arra utal, hogy Kalisz környéke fontos központ volt a Borostyánúton. Ez és Kalisz középkori nevének hasonlósága az ókori Calisiához, melyet a 2. században az alexandriai Ptolemaiosz említett, vezetett ahhoz, hogy néhány történész a két helységet azonosította.

Megerődített várkapitánysági település a 9. századtól. A név a Nagy-Lengyelországban használt régi kał szóból ered, mely mocsarat, vizes területet jelent. Magdeburgi mintájú városi privilégiumokat Kalisz kétszer kapott 1253–1260 között. A 13. században önálló fejedelemség fővárosa. Az újkorban vajdasági székhely, a posztókészítés és a bútorkészítés, majd a 19. században a fonóipar központja. Tudományos és egyházi központ. A közelben telepedett le a Csehországból emigrált cseh testvérek protestáns közössége. 1800-tól megszakítás nélkül működik a Wojciech Bogusławski által alapított színház. A 19. század elején a gazdasági reformokért küzdő Kaliszi politikai párt székhelye.

1914. szeptember 7-én és 22-én, az első világháború idején a várost csaknem teljesen lerombolták a Hermann Preusker őrnagy parancsnoksága alatt tevékenykedő német csapatok először tüzérségi tűzzel, majd a város felgyújtásával. A Wiatraczny-dombon 80 polgári személyt meggyilkoltak (800 túszt megtizedeltek). A háborút követően a varsói Kárbecslő Bizottság a várost ért veszteségeket 25 millió aranyrubelre értékelte. Kalisz tragédiáját Maria Dąbrowska írta le az Éjjelek és nappalok című regényében. Kaliszi kalendárium 10. század – a megerősített város feltételezett újjáépítése, 1106 – Ferdeszájú Boleszláv uralja a várost, 1136 – Kalisz várispán székhelye, 1139 – zsidók letelepedése Kaliszban 1190 – a kaliszi várat a fejedelemség fővárosának ismerik el, kb. 1257 – Jámbor Boleszláv, Nagy-Lengyekország fejedelme sziléziai városi jogokat ad Kalisznak, 1264 – a kaliszi statútum kibocsájtása a lengyelországi zsidók védelmében 1282 – II. Przemysł megerősíti a városi jogokat, 1314 – I. Lokietek Ulászló a várost vajdasági központtá nevezi ki, 1343 – III. Nagy Kázmér a Német Lovagrenddel békét köt Kaliszban, 1426 – felépül a városháza magas tornyával, 1574 – Stanisław Karnkowski prímás Kaliszba hívja a jezsuitákat, 1584 – jezsuita kollégium létesül, 1792 – hatalmas tűzvész csaknem az egész várost elpusztította, többek között a városházát és a várat is, 1793–1806 – Lengyelország második felosztása: Dél-Poroszország fővárosa, 1801 – színház építése, melyben Wojciech Bogusławski játszott, 1806–1813 – Kalisz a Varsói Hercegség tartományi székhelye, 1815–1914 – a város a Kaliszi vajdaság székhelye, majd a Lengyel Királyságban kormányzósági központ (az orosz uralom alatt), a 19. század végétől a könnyűipar gyors fejlődése, 1902 – a Varsó–Kalisz-vasútvonal megnyitása, 1914 – a német hadsereg ágyúzza, majd felgyújtja a várost, a 68 ezer fős lakosságból mindössze 5 ezer marad, 1918–1939 – Kalisz járási központ, 1939-ben 89 ezer lakossal, 1925 – az új városháza megnyitása, a város újjáépítése, 1939–1945 – hitleri megszállás, a zsidó lakosság (kb. 30 ezer ember) megsemmisítése, a tömeges megtorlás és kilakoltatás a népességet 43 ezer főre fogyasztja, 1945–1975 – Kalisz újra járási székhely, 1975–1998 – Kalisz a Kaliszi vajdaság székhelye 1991 – a város ünnepéül június 11-ét jelölik meg (annak emlékére, hogy ezen a napon erősítette meg II. Przemysł a városi privilégiumokat), 1992 – kaliszi egyházmegye alapítása, 1997 – II. János Pál pápa látogatása a városban, 1999 – Kalisz a közigazgatási reform után a Kaliszi járás székhelye lett,

Műemlékek

Szakrális építészet Szent Miklós-katedrális ferences rendi kolostorépületek: Szent Szaniszló püspök temploma 1257-ből, gótikus, barokk tetővel gótikus kápolna 14. századbeli kolostor, jelenleg barokk a kolostor falai, a városfal részlete, részben gótikus benedek rendi kolostorépületek: vizitációs templom 1607-ből reneszánsz, rokokó falfestéssel 1622-ben épült barokk kolostor a templom mellett temető 18. századi falakkal, a francia katonák emlékoszlopa (1813). Kolostorkapu, barokk barokk harangtorony jezsuita helyőrségi templom (1595), barokk Mária mennybemenetele társaskáptalan templom eredetileg gótikus, ma barokk bazilika (1353): gótikus szárnyasoltár (1500) rokokó mellékoltárok plébánia épület (1818), klasszicista kolostor (1673): Szent József templom, barokk, rokokó berendezéssel, valamint a szent család csodatévő képével katonák kápolnája barokk kolostor rokokó faajtókkal temető a templom körül barokk kápolnával Lateráni kanonokok kolostora (1448.) gótikus Szent Adalbert temploma, mely már a 11. században állt, fából épült, barokk oltárral

Temetők temetők a Rogatkán: katolikus temető (1807) evangélikus temető 17. század ortodox temető (1787) új zsidó temető Középületek volt jezsuita kollégium (1582), klasszicizáló átépítés a 19. század második feléből, jelenleg a poznańi vajdasági hivatal kihelyezett irodája Városháza, neoklasszikus volt tribunátus (1824), klasszicista wrocławi sorompó (1822), klasszicista volt vajdasági iskola (1819), klasszicista idősek háza (1855) Wojciech Bogusławski színház Erődítések 14. századi városfalak: Dorotka bástya Laktanyák Godebski iskola laktanyája a 19. század elejéről, klasszicista laktanya (1842), klasszicista kadét épület: díszszemle csarnok (1825) Börtön börtön a Tyńecen Ipari épületek Repphan gyár (1817), volt benedekrendi kolostor, klasszicista stílusban átépítve, Repphan posztógyára (1817), volt városi malom. A gyár felszámolása után vízierőmű, fürdő, jelenleg a Kaliszi Filharmonia és pizzeria. Arnold Fibiger gyára, (1899), jelenleg Calisia gyár. Modelan gyára, 1900 körül Przechadzki gyára, 1824 Paloták Puchalski palota (1830), klasszicista Gnieznoi püspökök palotája Lakóházak zsidó negyed a Fő Piactér, a Szent József és II. János Pál tér valamint a Babina, Śródmiejska, Kazimierzowska, Zamkowa Grodzka utcák épületei Hidak Sándor kőhíd (II. Sándor orosz cárról elnevezve) Régészeti emlékek Zawód: 9-10. századbeli szláv vár maradványai Szent Pál társaskáptalan alapjai III. Öreg Mieszko síremlékének részei Vár

Testvérvárosok

Erfurt, Németország Heerhugowaard, Hollandia Hautmont, Franciaország Hamm, Németország Kamjanec-Pogyilszkij, Ukrajna Preston, Anglia Martin, Szlovákia Southampton, Anglia Tongeren, Belgium Adria, Olaszország La Louviere, Belgium Szentendre, Magyarország Minszk – Frunzei városrész, Fehéroroszország

Főiskolák, egyetemek

Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego|Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa im. Prezydenta Stanisława Wojciechowskiego w Kaliszu Uniwersytet im. Adama Mickiewicza w Poznaniu, Wydział Pedagogiczno-Artystyczny w Kaliszu Wyższa Szkoła Humanistyczno-Ekonomiczna w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu Wyższa Szkoła Finansów i Informatyki im. prof. J. Chechlińskiego w Łodzi, Wydział Zamiejscowy w Kaliszu Akademia Ekonomiczna w Poznaniu, Ośrodek Studiów Zamiejscowych w Kaliszu Politechnika Poznańska, filia w Kaliszu Wyższe Seminarium Duchowne w Kaliszu Lokalna Akademia Informatyczna

Hivatkozások

Külső hivatkozások

Az önkormányzat honlapja Kalisz történelme Több, mint 300 fotó Kaliszról Műhold felvételek A város története 15 nyelven

Kategória:Nagy-lengyelországi vajdaság települései Kategória:Lengyelország városai