Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi Kara (rövidítve: ELTE TáTK) az egyetem egyik legfiatalabb kara, a 2003-as átszervezéssel jött létre a korábbi (időszakosan rektorközvetlen) Szociológiai Intézet személyi állományára alapozva. A hagyományosan (más egyetemeken is) TTK-nak rövidített Természettudományi Kartól való megkülönböztetés érdekében a szokásos rövidítése ELTE TáTK. Helyileg – az épületen a Természettudományi és az Informatikai Karral osztozva – az ELTE Lágymányosi Campusának Északi Tömbjében található.

A kar Szombathelyen is folytat kihelyezett képzéseket, ahol gazdálkodástudományi szakok oktatása folyik.

A Kar profilja Az ELTE TáTK az ország legnagyobb társadalomtudományi képzőhelye. Az intézmény széles körben kínál – a társadalomtudomány részdiszciplínáit átfogó – alap-, mester-, illetve felsőoktatási szakképzéseket, szakirányú továbbképzéseket, továbbá doktori programokat a társadalmi jelenségeket és folyamatokat megérteni és tanulmányozni vágyó hallgatók és fiatal kutatók számára.

Céljai

a világot – a társadalom mikro- és makroszintjein – érteni, megváltoztatni, jobbítani kívánó szakembereket képezni a lehető legmagasabb szakmai színvonalon a kortárs felsőoktatási trendeknek megfelelően olyan képzési helyként funkcionálni, amely szervesen kapcsolódik az itthoni és nemzetközi akadémiai közösségbe támogató, ösztönző légkört biztosítani minden magyar és külföldi hallgatója és kutatója, oktatója számára

Mottója "Ha érteni akarod a világot..."

Kiemelt értékei

kritikai gondolkodás együttműködés befogadás – nyitottság empátia – társadalmi felelősségvállalás

Története A szociológia magyarországi intézményesítésének igénye először 1900-ban és 1901-ben, a Huszadik Század című folyóiratot és a Társadalomtudományi Társaságot alapítók és támogatók körében fogalmazódott meg, de az egyetemi szintű képzésének bevezetése ekkor még az egyetem ellenállásán megbukott. Később is csak rövid időre – 1918–1919-ben, 1942–1945 és 1946–1950 között – sikerült a szociológiát tanszéki, illetve intézeti keretek között a felsőoktatásba bevezetni. Tartósan eredményes egyetemi szintű meghonosítása az ELTE Bölcsészettudományi Karán 1966-ban létrehozott Szociológiai Kutatócsoport működésével kezdődött meg. Az 1966-os kutatócsoporttól számítva, ennek a fejlődési folyamatnak az alapvető szervezettörténeti állomásai a következők voltak:

1970: Bölcsészettudományi Kar: Szociológiai Tanszék 1989: ELTE Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ 2000: ELTE BTK Szociológiai-Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ.

A 2000-es évek egyetemi integrációs hulláma az ELTE-t sem hagyta érintetlenül: az egyetem szerkezetátalakitása, a többkarú egyetem létrehozása új stratégiai céllá vált. Az Egyetemi Tanács a 2001. február 12. és 2002. március 4. napján tartott ülésén hozott határozataival kezdeményezte az akkori kormánynál három új egyetemi kar létrehozását és egy karának megszüntetését. A kezdeményezés eredményeképpen – a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalását követően – a Kormány elfogadta a javaslatot, és az ELTE karait megállapító korábbi jogszabályi rendelkezést módosítva létrehozta az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31-ével megszüntette a Tanárképző Főiskolai Kart.

Az új karok 2003. szeptember 1-jén kezdték meg működésüket. A Társadalomtudományi Kar elsősorban a BTK Szociológiai Intézetének alapjain alakult ki, átvett a Bölcsészkartól néhány további tanszéket, és egy tanszéket a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kartól is.

Szervezet A Kar vezetése + Caption text Fejléc szövege Fejléc szövege Dékán Prónai Csaba Általános és tudományos ügyek dékánhelyettese Szabari Veronika Oktatási ügyek dékánhelyettese Rácz AndreaNemzetközi ügyek dékánhelyetteseSzűcs-Zágoni Zoltán Gábor A Kar dékánjai Rudas Tamás (2003–2009) Tausz Katalin (2009–2015) Juhász Gábor (2015–2022) Prónai Csaba (2022–)

Intézetek Intézet Tanszék Empírikus Tanulmányok Intézete Statisztika TanszékTársadalomkutatások Módszertana Tanszék Közgazdaságtudományi Intézet Közgazdaságtudományi Tanszék Savaria Gazdálkodástudományi Tanszék Üzleti Kommunikáció és Marketing Tanszék Politikai és Nemzetközi Tanulmányok Intézete Emberi Jogi és Politikatudományi Tanszék Globális és Fejlődéstanulmányok Tanszék

Nemzetközi és Európai Tanulmányok Tanszék Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka TanszékSzociálpolitika Tanszék Szociológia Intézet Összehasonlító Történeti Szociológia TanszékSzociológia TanszékTársadalomelmélet Tanszék Társadalmi Kapcsolatok Intézete Kisebbségszociológia TanszékKulturális Antropológia TanszékSzociálpszichológia Tanszék

Képzések

Alapszakok Gazdálkodási és menedzsment (Szombathely) Kereskedelem és marketing (Szombathely) Nemzetközi tanulmányok Pénzügy és számvitel (Szombathely) Szociális munka Szociológia Turizmus és vendéglátás (Szombathely)

Angol nyelvű alapszakok

Applied Economics International Relations Sociology

Felsőoktatási szakképzések Gazdálkodási és menedzsment (Szombathely) Kereskedelem és marketing (Szombathely)

Mesterszakok Humánökológia Kisebbségpolitika Közösségi és civil tanulmányok Kulturális antropológia Nemzetközi tanulmányok Survey statisztika és adatanalitika Szociális munka Szociálpedagógia Szociálpolitika Szociológia Vállalkozásfejlesztés

Angol nyelvű mesterszakok Community and Civil Development Studies Cultural Anthropology Ethnic and Minority Policy Health Policy Planning and Financing International Relations Social Policy Survey Statistics and Data Analytics

Szakirányú továbbképzések

Irodalom- és művészetterápia a szociális munkában Közösségi pszichiátriai rehabilitáció Nemzetközi emberi jogok Szociális minőség-menedzser Szociális munka szupervíziója

Doktori (PhD) képzések

Interdiszciplináris társadalomkutatások Szociológia Társadalom- és szociálpolitika

Angol nyelvű doktori képzések

Interdisciplinary Social Research International Studies Sociology

Szakkollégiuma

Az ELTE Társadalomtudományi Kar saját szakkollégiummal rendelkezik. Ez az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium, melyet 2004-ben alapítottak a társadalomtudományok iránt érdeklődő, a társadalmi kérdések iránt érzékeny hallgatók számára. Létrehozásának a hátterében az áll, hogy amikor megalakult az ELTE Társadalomtudományi Kar, néhány hallgató úgy érezte, hogy többre vágynak annál, mint amit az egyetem alapból kínálni tudott. Egy lelkes diákcsoport egy közvetlenebb, intenzívebb és gyakorlatiasabb élményt keresett. Ebből az igényből született meg a szakkollégium megalapításának szándéka, és ennek nyomán 2003 tavaszán megkezdődött a szervezet kiépítése. Az ELTE Egyetemi Tanácsa 2004-ben hivatalosan is elfogadta a szakkollégium működési kereteit.

A szakkollégium alapításánál fontos szempont volt, hogy létrehozzanak egy állandó, inspiráló fórumot, amely teret ad a tudományos párbeszédnek és eszmecserének. Ezen fórum révén a tagok – a szakkollégium szándékai szerint – jól felkészült, tájékozott, művelt, idegen nyelveken beszélő és széles látókörű társadalomtudósokká fejlődhetnek.

Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium (ARTSZ) működését olyan alapelvek határozzák meg, mint az autonómia, a demokratikus működés, a gyakorlati szemlélet és a tudományterületek közötti együttműködés. Ezek az elvek abban nyilvánulnak meg, hogy a szakkollégium egy önállóan működő intézmény, amelyet a hallgatók irányítanak az önkormányzatiság és a demokrácia elveinek megfelelően.

Kiemelten fontos szempont a szakkollégiumban, hogy a különböző társadalomtudományi területek rendszeresen együttműködjenek, és hogy a tagok olyan képességeket sajátítsanak el, amelyek révén tudásukat a gyakorlatban is eredményesen hasznosíthatják. Ennek megfelelően a tagok aktívan részt vesznek kutatásokban, melyek eredményeit évente egy szakmai konferencián mutatják be.

Az ELTE Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium szakmai működésének egyik legfontosabb alappillére az egyetemi tantervektől független kurzusok szervezése. A szakkollégiumi órákon általában öt-tíz szakkollégista vesz részt, így a kiscsoportos forma közvetlen, interaktív tanulási környezetet biztosít. A kurzusok két típusba sorolhatók: alapozó és műhelykurzusokra. Az alapozó kurzusok tematikája kötöttebb, céljuk, hogy a különböző szakokról érkező hallgatók közös szakmai nyelvet alakíthassanak ki. Kiemelt szerepet kapnak ezekben az órákban a kutatásmódszertan, a készségfejlesztés, valamint a tudományos megismerés elméleti alapjai, mivel nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a tagok aktívan részt vegyenek kutatásokban. A műhelykurzusok ezzel szemben sokkal szabadabban alakíthatók – témájukat a tagok saját érdeklődésük szerint határozzák meg. Ezek gyakran alulról szerveződő kutatóműhelyekké fejlődnek, amelyek célja vagy saját kutatások elindítása, vagy külső kutatási projektekre való felkészülés.

A szakkollégium tanári gárdájának és műhelyvezetőinek többsége az ELTE Társadalomtudományi Karán, a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteiben, valamint más egyetemeken folytat oktatói és kutatói tevékenységet. Visszatérő oktatók között – a teljesség igénye nélkül – olyan neves szakemberek szerepelnek, mint Fehér Márta filozófus és tudománytörténész, Sik Endre szociológus, Papp Richárd kultúrantropológus, Kovács Éva szociológus, Kopper Ákos politológus és Bíró Judit történész-szociológus. Az alapozó kurzusokat gyakran vezetik a szakkollégium doktori képzésben részt vevő szenior tagjai is.

A szakkollégium nemcsak szakmai műhelyként, hanem baráti közösségként is működik. A tagok kreativitásuk és szabadidejük függvényében számos közös programot szerveznek maguknak – ezek között szerepelnek filmklubok, sportesemények, kirándulások, valamint különféle nemzetek kultúráját bemutató gasztronómiai estek. A közösségi élmények egyik legfontosabb pillére a téli és nyári tábor, amelyeken hagyományosan minden szakkollégista részt vesz. Ezek az alkalmak nemcsak a szakmai elmélyülést, hanem a személyes kapcsolatok erősítését is szolgálják. A szakkollégiumi élet meghatározó színtere az ELTE Nándorfejérvári úti kollégiuma, ahol a szervezet huszonhét férőhellyel rendelkezik a negyedik emeleten – valamint egy saját kis könyvtárral is, amely a közös tanulás és kutatás helyszíne.

Kutatóközpontok

Digitális Szociológia Kutatóközpont Kommunikáció- és Médiaszociológiai Kutatóközpont MTA–SZTE–ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport Research Centre for Computational Social Science Oktatás- és Ifjúságkutató Központ New Vision Research Group Peripato Társadalmi Dinamika Kutatóközpont Prozopográfiai és Családtörténeti Kutatócsoport Társadalmi Traumák Kutatócsoport Társadalmi Változások Kutatóközpont Tudománykutató Központ

Kutatási projektek A Karon számos nagyobb volumenű kutatási projekt folyik.

Ismertebb kutatók, oktatók +A Kar ismertebb kutatói, oktatói, professor emeritusai/emeritái voltakAngelusz Róbert † • Csákó Mihály † • Cseh-Szombathy László † • Huszár Tibor † • Jávor István † • Lakatos László † • Némedi Dénes † • Pete Péter † +A Kar jelenlegi ismertebb kutatói, oktatói, professor emeritusai/emeritáiA. Gergely András • Csepeli György • Ferge Zsuzsa • Fiáth Titanilla • Gyáni Gábor • Halmai Gábor • Juhász Gábor • Keller Márkus • Papp Richárd • Prónai Csaba • Rudas Tamás • Sik Endre • Szűcs Zoltán Gábor • Tausz Katalin Ismertebb hallgatók Donáth Anna, politikus Gelencsér Ferenc, politikus Jeneiné Rubovszky Csilla, politikus (2017) Mérő Csaba, gojátékos (2007) Rónai Sándor, politikus Sallai Dénes Bálint, énekes Szávay István, politikus (2010) Szerbhorváth György, író (PhD., 2023) Szombati Kristóf, szociológus (2006)

Jegyzetek

Kategória:Eötvös Loránd Tudományegyetem Kategória:Budapest XI. kerületének oktatási intézményei