A Hung Up című dal Madonna első kimásolt kislemeze tizedik, Confessions on a Dance Floor című stúdióalbumáról, mely 2005. október 17-én jelent meg a Maverick Records-nál. A Madonna által Stuart Prince-szel közösen írt és producált "Hung Up" című dal hangmintáit az ABBA Gimme! Gimme! Gimme! (A Man After Midnight) című dalának instrumentális változatának egy részét, illetve hangmintáit tartalmazza, melynek használatához Madonna személyesen kért engedélyt a dalszerzőktől, Benny Anderssontól, és Björn Ulvaeustól. Ez egyike azon kevés alkalmaknak, hogy Andersson és Ulvaeus engedélyezték az egyik daluk felhasználását Madonna számára. Korábban a Fugees "Rumble in the Jungle" és a 98 Degress "Fly with Me2 című daloknak adtak engedélyt szerzeményeik felhasználására.
Zeneileg a dalt az 1980-as évek popzenéje inspirálta, lendületes groove-dal és refrénnel, valamint egy ketyegő óra háttérelemével, amely az időpocsékolástól való félelmet sugallja. Szövegét tekintve a dal egy hagyományos táncszámként íródott egy erős, független nőről, akinek párkapcsolati problémái vannak. A "Hung Up" kritikai dicséretet kapott a kritikusoktól, akik Madonna legjobb táncszámai közé sorolták, és úgy vélték, hogy a szám helyreállítja népszerűségét, amely a 2003-as American Life című albuma megjelenése után csökkent. A "Hung Up" globális kereskedelmi siker lett, 41 ország slágerlistájának élére került, és bekerült a Guinness Rekordok Könyve-be. Ez volt Madonna 36. Top 10-es kislemeze a Billboard Hot 100-on, Elvis Presley-vel holtversenyben a legtöbb Top 10-es helyezést elért előadóként. Az évtized legsikeresebb táncdala lett az Egyesült Államokban is. A "Hung Up" több mint ötmillió példányban kelt el világszerte.
A videóklip tisztelgés John Travolta és filmjei, valamint általában a tánc előtt. Johan Renck rendezésében a klip azzal kezdődik, hogy Madonna rózsaszín trikót visel, és egyedül táncol egy balettstúdióban, majd egy játékteremben ér véget a videó, ahol a kísérő társulatával táncol. A klipet olyan jelenetek tarkítják, amelyeken emberek mutatják be tánctudásukat különféle helyszíneken, többek között egy Los Angeles-i lakónegyedben, egy kis étteremben, a londoni metróban és egy londoni éjszakai klubban. Madonna számos élő fellépésen adta elő a dalt, többek között a 2006-os Confessions turné utolsó dalaként, valamint heavy metal stílusú hangszerelésben a Sticky & Sweet Tour turné 2008-as állomásán. A 2012-es MDNA turnén az énekesnő slackline-ozás közben adta elő a dalt, míg a 2023–2024-es Celebration turné során a "Hung Up on Tokischával" remixelték, és félmeztelen táncosok között adták elő.
Előzmények és megjelenés
bélyegkép|200px|balra|A "Hung Up" című dalt az ABBA ihlette, és az 1979-es Gimme! Gimme! Gimme! (A Man After Midnight) című daluk hangmintáit használták fel.
2004-ben, kilencedik stúdióalbuma, az American Life megjelenését követő évben, Madonna két különböző musicalen kezdett dolgozni: az egyik kezdetben Hello Suckers címet viselte, a másik pedig Luc Bessonnal rendezésében készült, aki korábban a Love Profusion című kislemezének videóklipjét is rendezte, amelyben Madonnát halálos ágyán fekvő, életére visszatekintő nőként ábrázolta. Madonna Patrick Leonarddal, Mirwais Ahmadzaïval és Stuart Price-szel működött együtt új dalok írásában, és azt kérte Price-tól, hogy írjon olyan diszkódalokat, amelyek úgy hangzanak, mint az "ABBA hangzású dalok. Madonna azonban elégedetlen volt a Besson által írt forgatókönyvvel, és elvetette azt. Amikor 2004 novemberében elkezdte komponálni tizedik stúdióalbuma, a Confessions on a Dance Floor dalait, úgy döntött, hogy átdolgozza a "Hung Up"-ot, és felveszi a lemezére.
A „Hung Up” volt az egyik első dal, amit az albumra írtak, a Sorry és a „Future Lovers” mellett. A dalt az 1970-es évek diszkókorszakának egyes elemei ihlették, többek között az ABBA és Giorgio Moroder zenéje, valamint a Saturday Night Fever (1977) című film. Madonna úgy képzelte el, hogy a dal a New York-i Danceteria éjszakai klub, ahová fiatalkorában járt, és az ABBA zenéjének keveréke. Az 1979-es Gimme! Gimme! Gimme! (A Man After Midnight) című dal képezte a dal alapját. Benny Andersson és Björn Ulvaeus dalszerzők általában nem engedik meg senkinek, hogy bármelyik számukból is hangmintát vegyen, kivételt képez ez alól a Fugees, akik a "The Name of the Game" című dalukat mintázták a "Rumble in the Jungle" című kislemezükhöz. Ahhoz, hogy megszerezze a „Gimme! Gimme! Gimme!” című dal mintavételezési jogait, Madonnának el kellett küldenie követét Stockholmba egy levéllel, amelyben kérte a szerzőket, hogy engedélyezzék számára a dal mintájának felhasználását, és azt is elmondta, mennyire szereti a zenéjüket. A BBC-nek Madonna így magyarázta: "Soha senkinek sem engedték, hogy felhasználják a zenéjüket. Hála Istennek nem mondtak nemet. [...] Gondolkodniuk kellett rajta, Bennynek és Björnnek. Nem mondtak azonnal igent.” A szerző pár csak azután egyezett bele, hogy Madonna csak egy szerzői jogi megállapodás megkötése után használhatja a mintavételt, amely feljogosította őket a későbbi eladásokból és rádióadásokból származó jogdíjak jelentős részére. Andersson egy 2005 októberében a The Daily Telegraphnak adott interjúban kijelentette, hogy a „Gimme! Gimme! Gimme!” a „Hung Up” lényege, miközben viccelődött, hogy ez eddig a kedvenc Madonna-dala. Továbbá azt mondta: "Annyi kérést kapunk emberektől, hogy szeretnék felhasználni a dalainkat, de általában nemet mondunk. Ez csak a második alkalom, hogy engedélyt adtunk. Ezúttal igent mondtunk, mert nagyon csodáljuk Madonnát, és mindig is csodáltuk. Van bátorsága, és már 21 éve a csúcson van. Ez nem rossz eredmény.."
A dal premierje 2005 szeptemberében volt, egy Motorola ROKR mobiltelefonjának televíziós reklámjában. A reklámban Madonna és más előadók szerepeltek egy telefonfülkében. 2005. október 17-én a dal premierje Ryan Seacrest és Madonna közötti élő tízperces rádióinterjúban volt. Különböző mobilszolgáltatóknál master csengőhangként is elérhetővé tették. A "Hung Up" című dalt október 18-án küldték el az Egyesült Államok mainstream rádióinak. A dalt a CSI: Miami és a CSI: NY epizódjaihoz adták hozzá 2005. november 7-én, illetve 9-én. A Confessions on a Dance Floor népszerűsítése közben Madonna eljátszotta a "Hung Up"-ot és a következő kislemezt, a "Sorry"-t Luke & Leroy greenwich village-i éjszakai klubjában, ahová Junior Sanchezt meghívta, hogy rövid ideig DJ-ként játsszon, és keverje a két dalt. A dal digitális letöltésre való kiadásáról szóló döntésével kapcsolatban Madonna azt mondta: "Üzletasszony vagyok. A zeneipar megváltozott. Nagy a verseny, és a piac tele van új megjelenésekkel – és új "ezekkel és azzal”. Össze kell fognotok más márkákkal és vállalatokkal. Idióta vagy, ha nem teszed meg.”
A dal szerkezete és a dalszöveg
Zeneileg a "Hung Up" egy dance-pop, Diszkó, nu-disco, és electro stílusú dal. A The New York Times szerint a dalban homályosan ismerős reflektorok, a vonós hangszerelés és az akusztikus gitár hosszan tartó átfedései veszik körül a zenét, ködszerű hangzást hozva létre. A Billboard a zenét habosnak, értelmetlennek és örömtelinek írta le. A mintavételezett zene azonnali ismerősségét Stuart Price és Madonna egy dallamos groove-dal és egy refrén hozzáadásával változtatja meg, amely önálló dalként emeli ki. Az ABBA mintavétel mellett a Rolling Stone azt is írta, hogy a dal Madonna régebbi dalainak, például a Like a Prayer és a Holiday elemeit is tartalmazza, és futólagos idézeteket tartalmaz olyan zenekaroktól, mint az S.O.S. és a Tom Tom Club.
A Musicnotes oldalán található kották szerint a "Hung Up" normál ütemben játszódik, mérsékelt, percenként 120 BPM/ütemben, d-moll hangnemben. Madonna hangterjedelme pedig a G3 mély hangjától a B♭4 magas hangjáig terjed. A dal a következő akkordmenetekben halad: Dm–F–C–Dm a versekben és Dm–F–Am–Dm a refrénben, majd B♭–F–A–Dm-re változik a hídnál. A "Hung Up" egy ketyegő óra hangját használja az elvesztegetett időtől való félelem szimbolizálására, amelyet Stuart Price zeneszerző épített be Gwen Stefani 2004-es "What You Waiting For?" című kislemezének remixéből. A Slant Magazine szerint a dal Madonna néhány régi dalait testesíti meg, beépítve azokat a dal felfelé ívelő énekhangjába, miközben a híd alatt egy archetipikus hangnemváltást/tonizálást mutat be.
A dal szövegét egy olyan lány szemszögéből írták, akinek valaha semmije sem volt, és a téma a szerelem körül forog. Az About weboldal a "Hung Up" és egy másik dal, az "I Love New York" szövegét a Confessions on a Dance Floor albumról Madonna American Life albumának dalainak stílusához hasonlította. A weboldal szerint a dal egy nagyon hagyományos táncszámként íródott, amely párkapcsolati problémákban gyökerezik. A dalszövegben Madonna tartós ölelése az erős, és a független nők iránt is jelen van. A dal főszövege a, "Time goes by so slowly for those who wait," Madonna 1989-es Prince-szel közös dalából, a "Love Song"-ból származik, akárcsak a "Those who run seem to have all the fun" sor.
Kritikák bélyegkép|200px|jobra|Madonna a "Hung Up" című számot adja elő a 2006-os Confessions turné utolsó dalaként..
A "Hung Up” kritikai elismerést kapott a zenekritikusoktól. Keith Caulfield a Billboardtól a Confessions on a Dance Floor című album kritikája során "egy könnyedebb vágásnak” nevezte a dalt, míg Chris Tucker egy külön kritikában kifejtette, hogy "Madonna egy olyan dallal tér vissza, amely helyreállítja a hitet csatlósai, a popzene rajongói és a rádióműsor-vezetők között”. Jon Pareles a The New York Timestól azt mondta, hogy Madonna a "Hung Up”-ban megőrizte popzenei stílusát, melyet szerelmes dalnak nevezett, amely egyszerre boldog és szomorú. Alan Light a Rolling Stone-tól cukormázas dalnak nevezte a szerzeményt. David Browne-t az Entertainment Weeklytől lenyűgözte a dal, és azt mondta, hogy „a ’Hung Up’ megmutatja, milyen könnyedén tudja Madonna feltárni a benne rejlő duzzogó tinédzsert". Caryn Ganz a Spintől szintén lenyűgözve "gyilkos kislemeznek” minősítette. Peter Robinson a The Observertől azt írta, hogy a "Hung Up” Madonna „legcsodálatosabb kereskedelmi kislemeze a 80-as évek közepe óta”. Alexis Petridis a The Guardiantől „örömteli... kislemeznek” nevezte a számot, „ami elméletileg lehetett volna inkább kempingezős, de csak Liza Minnelli vokálozásával és Larry Grayson barátjáról, Everardról szóló dalszöveggel”.
Stephen M. Deusner (Pitchfork Media) "lenyűgöző és élvezetes kislemeznek” nevezte a dalt, „amely elég erős ahhoz, hogy mindenki azon tűnődjön, ez-e a legjobb dala a Ray of Light vagy a Like a Prayer óta”, és dicsérte, hogy az ABBA hangmintáit úgy használták fel, hogy az inkább "zseniális mash-upnak, mint lusta sample-nek” tűnjön. A Het Nieuwsblad munkatársa, Mark Coppens jó választásnak tartotta a "Hung Up”-ot első kislemeznek, mivel "ellenállhatatlan”, megjegyezve, hogy „Madonna jó munkát végzett” az ABBA mintavételezésével; végül azt mondta, hogy "a dal az elejétől a végéig lendületes”. Sal Cinquemani, a Slant Magazine munkatársa a dalt Gwen Stefani 2004-es „What You Waiting For?” című kislemezének remixéhez hasonlította. Ed Gonzalez, Madonna karrierjének "legnagyobb slágerének” nevezte a dalt. Margaret Moser, a The Austin Chronicle munkatársa szerint a dal villog és pulzál egy másik albumszámmal, a "Forbidden Love"-val együtt. David Byrne, az RTÉ munkatársa szerint "úgy nyitja az albumot, mint egyetlen más szám sem". Dave White, a The Advocate munkatársa "győztesnek" minősítette a szerzeményt, megjegyezve a "szédítő, hatásvadász ABBA loopot".