A Ben Lomond Skóciában található hegycsúcs, a legdélebbi és az egyik legkönnyebben elérhető munro, vagyis háromezer láb feletti csúcs. A Loch Lomond keleti partján helyezkedik el, Stirling megye területén. A hegy a Loch Lomond és Trossachs Nemzeti Park része, Glasgow városától mindössze 45 kilométerre fekszik északra.
Földrajza
A hegy neve a régi brit llumnan vagy llumon szóra vezethető vissza, amely jelző, jelzőtorony jelentéssel bír.Townsend, Chris: Scotland [World Mountain Ranges], Milnthorpe, Cumbria, Cicerone, 2010. 101. Mivel a hegy a legdélebbre fekvő munro, ezért nagyon jó kilátás nyílik róla minden irányban, különösen délre és keletre, ahol többnyire csak kisebb hegyekkel találkozni. Északnyugatra az Arrochar-Alpok, északra a Crianlarich közelében lévő hegyek fekszenek, amelyek között találni magasabbat is. Mivel a csúcs légvonalban csak néhány kilométerre fekszik a Loch Lomondtól, ezért megfelelő idő esetén a tó nagy részét belátni a hegy tetejéről.
balra|thumb|Kilátás délre, a Loch Lomond szigetei felé
A Ben Lomond egy elszigetelt hegycsúcs, amelynek közvetlen közelében csak alacsonyabb hegyek találhatók. A hozzá legközelebb eső, nála magasabb csúcs az északnyugatra lévő Arrochar-Alpok legmagasabb pontja, a Beinn Ime (1011 m), amely légvonalban kb. 12,5 kilométerre található. A hegy déli irányban hosszan elnyúlik, itt két, egymással párhuzamos gerinc található, a Loch Lomondhoz közelebb eső Ptarmigan és a Sron Aonaich. Északi oldalán sokkal meredekebben zuhan alá, különösen északkeleten, ahol a Bhathaich-völgy (Coire a Bhathaich) található. A csúcstól közvetlenül északra helyezkedik el a Cruinn a' Bheinn (632 m), illetve a Ptarmigan-nyergen található a 778 méteres Ptarmigan, a Ben Lomond nyugati szomszédja.
A hegy és környéke a National Trust for ScotlandAz 1931-ben alapított szervezet gondoskodik Skócia természeti és kulturális értékeinek megóvásáért. gondozásában van, és élővilágát védetté nyilvánították SSSISite of Special Scientific Interest, vagyis speciális tudományos értékkel bíró terület. Az Egyesült Királyságban a területalapú természetmegőrzés alapvető egysége. besorolás alatt.http://www.nts.org.uk/Property/Ben-Lomond/ A terület emellett történelmi jelentőséggel is bír, ezt a másfél kilométeres ún. Ardess Rejtett Történelem Tanösvény (Ardess Hidden History Trail) mutatja be. Elsősorban a Ben Lomond lejtőin művelt mezőgazdaság és vadászat múltjával lehet megismerkedni a kevesebb mint egy órás séta alatt. Továbbá 1995 óta a csúcs és környéke háborús emlékművé lett nyilvánítva Ben Lomond National Memorial Park (Ben Lomond Nemzeti Emlékpark) néven, amely a két világháborúban elesett katonák emlékét örökíti meg. 1997-ben avatták fel Rowerdennanban egy szoborral, amelynek készítője egy skót művész, Doug Cocker volt.http://www.visitscotland.com/info/see-do/loch-lomond-national-park-memorial-sculpture-p849531
Az első túrázók
A hegy már régóta érdeklődést válthatott ki az emberekből Glasgow-hoz való közelsége miatt, de csak a 18. századból vannak írott bizonyítékok arra, hogy meg is mászták. Az első, nem explicit bizonyíték Alexander Graham 1724-es beszámolója, amelyben leírja, hogy milyen messzire lehet ellátni a csúcs tetejéről, de nem tér ki arra, hogy ő maga mászta meg a hegyet, vagy más valakitől szerezte az információt, ezért nem őt tartják a csúcs első meghódítójának.
1758-ban William Burrell1732 és 1796 között élt. Bővebb információért ld. Farrant, J. H.: The family circle and career of William Burrell, antiquary, Sussex Archeological Collections, 139(2001), 169-185. későbbi parlamenti képviselő Skóciában tett egy körutat, amely során eljutott a Loch Lomond környékére is, és tudósítása szerint három társával együtt megmászták a hegyet. Ezt tartják hivatalosan az első megmászásnak, bár semmi kétség nem fér ahhoz, hogy már korábban meghódították, csak a terület politikai feszültsége, elsősorban a jakobita felkelések és Rob RoyEredeti nevén Robert MacGregor, élt 1671 és 1734 között. Skót törvényen kívüli és nemzeti hős, aki Walter Scott 1817-es Rob Roy című regénye után vált igazán ismertté. Életéről számos munka szól, ezek közül a legfrissebb: Murray, W. H.: Rob Roy Macgregor: his life and times, Edinburgh, Canongate, 1995. ill. a róla szóló forrásokhoz ld. The real Rob Roy: a guide to sources in the Scottish Record Office, Edinburgh, Scottish Record Office, 1995. jelenléte nem tette lehetővé tömeges látogatását.
Burrell látogatása után egyre többen másztak fel a hegyre, és megszaporodtak az útleírások is. 1799-ben John Stoddart számol be a környékre tett kirándulásáról, a hegy nevének etimológiájáról illetve meghódításáról.Stoddart, John Sir: Remarks on local scenery & manners in Scotland during the years 1799 and 1800, London, William Miller, 1801. 221-222. ill. 234-237. 1812-ben egy katona arról tudósít, hogy miközben télen próbálták megmászni a csúcsot, kénytelenek voltak késekkel lépcsőket vágni a megfagyott hóba.Hawker, Peter:The Diary of Colonel Peter Hawker, Vol. 1., London, Longmans, Green, and Co., 1893. 59. Ez az első beszámoló Skóciában a jéglépcső készítéséről, ami később a hegymászók bevált módszere lett. 1819-ben egy útikönyvben újra megemlítik a Loch Lomondot, és vele együtt a hegyet is.An account of the principal pleasure tours in Scotland, Edinburgh, Michael Anderson, 1819., 35-36.
A túrák leírása
thumb|balra|Piros: a rövidebb és nehezebb Ptarmigan-nyereg, sárga: a hosszabb, de könnyebb Sron Aonaich-nyereg.
A Loch Lomond nyugati oldalán futó A82-es út közvetíti a forgalom nagy részét Glasgow és Crianlarich között, de a csúcs az ezzel ellentétes, keleti oldalon található. Ezen az oldalon csak egy alsóbbrendű út van, amin Rowerdennan körzetéig lehet csak autózni, a tó keleti partja ugyanis innentől egészen Inversnaid körzetéig le van zárva, erre fut a West Highland WayAz ösvény a Glasgow városától északra található Milngavie-ból indul Fort Williambe 152 kilométer hosszan. nevű hosszútávú túraútvonal. Aki a könnyebb, déli oldalról akarja megközelíteni a csúcsot, annak Rowerdennanból indul a túra.
Innen vagy a Loch Lomondhoz közelebbi Ptarmigan-nyergen vagy az attól keletre található Sron Aonaich-nyergen lehet feljutni a csúcsra. Ez utóbbit szokták általában felfelé használni, mert bár hosszabb, de könnyebben járható, az oda-vissza túra hossza 13 kilométer, amit 4-6 óra alatt lehet teljesíteni. A Ptarmigan csúcsán át vezető ösvény egy kicsivel sziklásabb, és nehezebben járható, ez 10 kilométer, szintén 4-6 óra szintidővel. Északról, Inversnaid körzetéből is meg szokták közelíteni a hegyet, ez az ösvény először a West Highland Way vonalát követi a tó mentén Cailness körzetéig, majd a Cailness-patak (Cailness Burn) völgyében, megkerülve a Cruinn a' Bheinn csúcsát az északi nyergen éri el a csúcsot.
Megjegyzések
Jegyzetek
Források
http://www.walkhighlands.co.uk/lochlomond/ben-lomond.shtml Ben Lomond & Loch Katrine. Doune, Scotland, Harvey, 2002. (térkép) Townsend, Chris: Scotland [World Mountain Ranges], Milnthorpe, Cumbria, Cicerone, 2010. 100-102. Mitchell, Ian R.: Scotland's Mountains before the Mountaineers, Edinburgh, Luath Press Limited, 2013.
További információk
https://web.archive.org/web/20151208081521/http://www.climbthemunros.co.uk/ben_lomond.php http://www.lochlomond-trossachs.org/ a Loch Lomond és Trossachs Nemzeti Park honlapja) https://web.archive.org/web/20101125083531/http://www.nts.org.uk/Home/ (a National Trust for Scotland honlapja) http://www.west-highland-way.co.uk/ (a West Highland Way honlapja) https://web.archive.org/web/20151123041339/http://www.faclair.com/index.aspx?Language=en (angol-gael szótár) http://www.ordnancesurvey.co.uk/resources/historical-map-resources/gaelic-placenames.html (az Ordnance Survey által kiadott szótár, amely a különböző gael eredetű földrajzi neveket sorolja fel) http://www.ceantar.org/Dicts/MB2/index.html (Alexander MacBain által szerkesztett gael etimológiai szótár)
Kategória:Skócia hegyei, hegységei