Bódiss Jusztin János (Türje, 1863. november 18. – Komárom, 1921. július 31.) bencés pap, egyházi író, irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1911).

Élete A keszthelyi premontrei főgimnáziumban tanult. 1881-ben lépett a bencés rendbe. 1883-ban egyszerű, 1886-ban ünnepélyes fogadalmat tett. A Budapesti Egyetemen középiskolai tanári vizsgát tett. 1887-ben pappá szentelték. 1887–1889 között Győrött, 1889-1890-ben Pannonhalmán és 1890-ben Kőszegen tanított.

Teológiai és bölcseleti tanulmányai végeztével hosszabb időt töltött külföldi egyetemeken. Hazatérése után a pannonhalmi tanárképző főiskola tanárának nevezték ki. 1893-ban a Csáky Albin közoktatásügyi miniszter által szervezett görögországi tanulmányút egyházi elnökének tisztét töltötte be. Az Országos Középiskolai Tanáregyesület vidéki alelnöke volt. 1911-ben az MTA levelező tagjául választották.

1926-ban az akadémián Csengeri János tartott fölötte emlékbeszédet

Munkái Érintkező pontok a három görög tragikusban (1887) Hat év Cicero életéből (Győr, 1889) A latin átszenvedő igék alakja s mivolta (latin nyelven, Budapest, 1891) Az athéni Akropolis (Budapest, 1895) A latin infinitivus historicus (1900) Az igei actiokról Budapest, 1901) A pogány és keresztény klasszikusok kérdései 1901) A görög és latin föltételes mondatok (Budapest, 1902) Athena Promachos szobrának sorsa (1908) Xenophon „Sokrates emléke” c. munkájának hiperkritikusai és pedagógiai értéke (1909) A kereszténység legrégibb nyomai a római íróknál (Budapest, 1914). Fuchs Béla mérnökkel együtt fordította Marcus Vitruvius Pollio 10 könyvét az építészetről. Munkatársa volt a Révai nagy lexikonának is.

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar irodalomtörténészek Kategória:MTA-tagok Kategória:Komáromiak Kategória:1863-ban született személyek Kategória:1921-ben elhunyt személyek Kategória:Türjeiek