A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása 2015. augusztus végén jelent meg. Csak kisebb változásokat hozott az előző, 1984-ben kiadott 11. kiadáshoz képest. Ezek alapvetően az alábbi típusokra bonthatók: Változások a szabályozásban Eddig szabályozatlan kérdések szabályozása Egyes konkrét szavak írásmódjának változása (a szabálypontok fenti módosításaiból adódó változásokon túlmenően), ideértve szavak viszonyának újraértelmezését egyes szerkezetekben, valamint egy-két olyan javítást is, amelyek valójában a korábbi szabályozás megerősítését jelentik A korábbi változat(ok) mellett némely más írásmód(ok) elfogadása Korábban szabályozott kérdések kivétele a szabályozás alól
A további, e cikkben nem részletezett változások közé tartoznak az alábbiak: a nyilvánvaló hibák kijavítása a fogalmazás pontosítása a sok, kevés megjelölés helyett listák adása egyes részek didaktikai szempontú átszerkesztése
Változások a szabályozásban A -fajta, -féle, -nemű, -rét, -rétű, -szerű szavakat nem képzőszerű utótagnak, hanem utótagnak, azaz összetételi tagnak tekintjük, ezáltal az sz-re végződő szavak utolsó betűje nem alkot ezután kettős mássalhangzót az utána következő -szerű képzővel, pl. ésszerű helyett észszerű, viasszerű helyett viaszszerű. (Ez esetben a szóelemző írásmód érvényesül az egyszerűsítő írásmóddal szemben.) Erre a szabályzat változásjegyzéke konkrétan az alábbi eseteket sorolja fel: ésszerű → észszerű, ésszerűsít → észszerűsít, himnusszerű → himnuszszerű, mésszerű → mészszerű, penésszerű → penészszerű, viasszerű → viaszszerű. Most már a kettős mássalhangzóra végződő magyar utónevekhez is kötőjellel kapcsoljuk azokat a ragokat, amelyek első betűje megegyezik az előző két mássalhangzóval, pl. Bernadettől helyett Bernadett-től, Mariannal helyett Mariann-nal. (Ez esetben szintén a szóelemzés elve érvényesül az egyszerűsítő írásmóddal szemben.) Megjegyzendő, hogy a hosszú mássalhangzóra végződő családnevek és földrajzi nevek hasonlóan toldalékolt alakjai, pl. Széll-lel, Papp-pal, Wittmann-né, Bükk-kel, Tallinn-nal stb., eddig is kötőjellel íródtak (hogy meg lehessen állapítani az eredeti végződést), akárcsak pl. a sakk-kör és a balett-táncos, míg az orra (bukik), tollal (ír) szavakban eddig is és ezután is az egyszerűsítés elve kerül előtérbe. Erre a változásjegyzék konkrétan az alábbi eseteket sorolja fel: Bernadett, Bernadettel, Bernadettől → Bernadett, Bernadett-tel, Bernadett-től; Cirill, Cirillel → Cirill, Cirill-lel; Ivett, Ivettel, Ivettől → Ivett, Ivett-tel, Ivett-től; Kamill, Kamillal → Kamill, Kamill-lal; Mariann, Mariannak, Mariannal, Mariannál → Mariann, Mariann-nak, Mariann-nal, Mariann-nál; Zsanett, Zsanettal v. Zsanettel → Zsanett, Zsanett-tal v. Zsanett-tel. A szótagszámlálás szabályánál ezután az -i melléknévképző nem számít bele a szótagszámba, tehát ha egy legalább háromelemű összetétel csak ezen képző miatt lépné át a hat szótagot, az még nem indokolja kötőjel beszúrását a szóösszetételbe. Például az élelmiszeripari szó hét szótagos, de a végén -i képző szerepel, így csak a hat szótagos alapszót vesszük alapul (élelmiszeripar), és a képzővel együtt is egybeírjuk az összetételt. (Ez egyúttal megoldja azt a nehézséget, hogy eddig például a gépjárművezetői szót egybe kellett írni akkor, ha birtokos személyjeles értelemben szerepel, például a cég gépjárművezetői, mivel ilyenkor a gépjárművezető hat szótagja számított, viszont korábban kötőjellel kellett írni a képző miatt, amennyiben melléknévként állt, például gépjármű-vezetői engedély. Most már ez utóbbi esetben is az egybeírás a megfelelő: gépjárművezetői engedély.) Erre a változásjegyzék a vendéglátó-ipari → vendéglátóipari esetét említi, de a bevezető szöveg példái között szerepelnek a gépjárművezetői és a magánnyugdíjpénztári szavak is. Ha mozaikszóhoz összetételi utótag járul, az akkor is kötőjellel íródik, ha magyarázó jellegű, nem pedig összetételt alkot. (Erre az pontot hozzák fel a példák, bár ez nincs itt leírva.) Erre a változásjegyzék konkrétan a PIN-kód példát említi, ahol az N a number (’szám’) rövidítése, tehát a „kód” szó elhagyható mögüle, nem alkot vele összetételt, most már mégis kötőjellel írjuk. Ilyenformán a szabályzat, illetve a helyesírási szótár már kötőjellel hozza az ABC-áruház, CIB-bank, HIV-vírus, SIM-kártya, LCD-monitor, pdf-fájl / PDF-fájl stb. alakulatokat is. Az idegen tulajdonnevekben ezután nem lehet nyomdatechnikai okokra hivatkozva elhagyni a mellékjeleket. , vö. Jyväskylä helyett tehát már nem fogadható el „Jyvaskyla” alakot írni, akárcsak Łódź helyett „Lódz”-ot vagy „Lodz”-ot. A főnév + egyes -ú/-ű képzős melléknevek írásmódjában (hacsak nem konkrét értelemben szerepel az utótagjuk) a különírás helyett az egybeírás érvényesül, pl. papír alapúLásd még az MTA Nytud. Int. példái között (amelyek még a régi szabályzaton alapulnak): deviza alapú, euró alapú, fedezet alapú, internet alapú, jövedelem alapú, szöveg alapú, tudás alapú → papíralapú<ref>Az új szabályzat szótárában: alumíniumalapú, fehérjealapú, kompetenciaalapú, DE: négyzet alapú, tízes alapú</ref> A számok betűvel (számnévvel) való írásakor évszámok esetén már kétezer fölött sem használunk kötőjelet, tehát pl. kétezer-tíz forint, azonban kétezertíz elején. , vö. .
Eddig szabályozatlan kérdések szabályozása Betűrendbe soroláskor ha két szó között csak annyi a különbség, hogy az egyik köznév (kisbetűs), a másik pedig tulajdonnév (nagybetűs), akkor az előbbi megelőzi az utóbbit, tehát például a kisbetűs szűcs előbb következik most már, mint a nagybetűs Szűcs. Az idegen szavakat, előtagokat ezután nemcsak akkor tekintjük külön összetételi tagnak, ha önállóan is használatosak (pl. a mini a miniszoknya szóban, emiatt a miniszoknya-viselet háromeleműnek számít, így – egyúttal hatnál több szótagos lévén – kötőjeles), hanem akkor is, ha önállóan is használatos utótag járul hozzájuk. Például ezután a biotechnológia szó is kételeműnek lesz tekintendő – dacára annak, hogy a bio önmagában nem használatos –, amiatt, hogy a technológia szó önmagában is létezik, ennélfogva a biotechnológia-ipar már nem kételeműnek számít ezután, hanem háromeleműnek, így – egyszersmind hatnál több szótagos lévén – kötőjel kerül bele. Az interferencia viszont továbbra is egyeleműnek minősül a szótagszámlálási szabály szempontjából, mivel „ferencia” önmagában nincs a magyarban – emiatt az interferenciamérés összetétel továbbra is kötőjel nélkül íródik egybe mint kételemű összetétel, hatnál több szótagjától függetlenül. Ugyanígy, a televízió is egyeleműként marad számontartva, mivel a vízió külön jelentése nem átlátható, emiatt például a televízióállomást szintén kételeműnek tekintjük csupán, és kötőjel nélkül egybeírjuk a továbbiakban is (hatnál több szótagja ellenére). Ha egy eredetileg kötőjellel kapcsolt földrajzi név közterületnév részévé lesz, ezután (kötőjeles írás helyett) egybeírjuk, például Ferenchegyi út (a Ferenc-hegy ellenére). A pályaudvarok, megállóhelyek, repülőterek, mozik, vendéglők, eszpresszók, üzletek, fürdők, temetők mellé bekerültek a szállodák, a lakóparkok és a nem önálló intézményt alkotó termek is mint olyan intézmények, amelyek tulajdonnév tagját különírjuk a köznévi tagjuktól, pl. Sasadliget lakópark, Nádor terem. Az idegen nevek névkiegészítőjét nagybetűvel írjuk, ha a családnév címszóként vagy más módon kiemelt helyzetben áll. Tehát ha például a Charles de Gaulle, Sir Anthonis van Dyck (flamand festő), Walther von Dyck (német matematikus) nevéből elmarad az utónév, akkor már De Gaulle, Van Dyck, Von Dyck alakban írjuk ezeket. Az idegen szavak végén álló néma betűk, ill. írásrendszerünkben szokatlan betűkapcsolatoknál már ismert kötőjelezés (pl. Glasgow-ban, guillotine-t) ezután kiterjed a toldalékolás mellett az összetételekre is, pl. lime-likőr, ragtime-koncert. A már eleve kötőjelet tartalmazó összetételeknél, ahol a kötőjel nem pusztán a szótagszámlálási vagy a mozgószabályból fakad (tulajdonnév, betűszó, három mássalhangzó találkozása), újabb szóelem kapcsolása esetén ismételten kötőjelet használunk, pl. A-vitamin-túladagolás, Kossuth-nóta-éneklés, Nobel-díj-átadás. Új szabályként jelent meg a tárgynevek írásmódjának rendezése, így a nemzeti ereklyék, a hajók, a régi mozdonyok, az űrjárművek, a fegyverek, a hangszerek, a gyémántok stb. nevének csupa nagy kezdőbetűs írásmódja, pl. Szent Korona, Titanic, Lady Blunt (hegedű), Kohinoor (gyémánt). A csillagok, csillagképek, bolygók, holdak stb. nevének szabályozása kiegészült azzal a típussal, amely köznévi utótagot tartalmaz, s amely kötőjellel kapcsolandó, pl. Magellán-felhő, Androméda-köd, s amelyek melléknévi származékában megőrződik a tulajdonnév elem nagy kezdőbetűje, pl. Androméda-ködbeli. Az írásjelek formai sajátosságai és használata további részletes ismertetőt kapott. A rövidítések listája új elemekkel bővült, vö. : a. n. (anyja neve), bek. (bekezdés), br. (báró), bt. (betéti társaság), eü. (egészségügyi), ev. (evangélikus), ffi (férfi), gk. (gépkocsi), gr. (gróf), hg. (hegység; herceg), kft. (korlátolt felelősségű társaság), kkt. (közkereseti társaság), Kr. e. (Krisztus előtt), Kr. u. (Krisztus után), l. vagy ld. (lásd), max. (maximális, maximum), mfszt. (magasföldszint), min. (minimum), nyrt. (nyilvánosan működő részvénytársaság), o. vagy old. (oldal), Pf. (postafiók), prof. (professzor), pü. (pénzügyi), ref. (református), r. k. (római katolikus), rt. (részvénytársaság), rtg. (röntgen), szla (számla), tel. (telefon), tkp. (tulajdonképpen), üi. (ügyintéző; ügyirat), vki (valaki), vmi (valami), zrt. (zártkörűen működő részvénytársaság).
Egyes szavak írásmódjának változása Egybeírás az eddigi különírás vagy kötőjeles írásmód helyett egyes határozó + ige kapcsolatok: számon tart → számontart, számon kér → számonkér jelentéstől függően: együtt érez → együttérez (’átéli más örömét, bánatát; részvétet érez’ jelentésben) egyes határozó + ige kapcsolatból alkotott igenevekkel alkotott szerkezetek: előre gyártott (elemek) → előregyártott (elemek), nagyra törő → nagyratörő (= nagyravágyó), tenyérbe mászó → tenyérbemászó (= pimasz, ellenszenves), egyes határozó + ige kapcsolatából származó főnevek: észre térítés → észretérítés, nyitva tartás → nyitvatartás (= üzemidő) egyes -ú/-ű képzős melléknévi kapcsolatok: alsó fokú → alsófokú, első fokú (ítélet) → elsőfokú (ítélet) egyes melléknév + főnév kapcsolatok: éti csiga → éticsiga, hájas tészta → hájastészta, kemény tojás → keménytojás (= főtt), keresztes pók → keresztespók, lágy tojás → lágytojás, recés gyomor → recésgyomor, szabad kereskedelem → szabadkereskedelem, szabad piac → szabadpiac, szabad piaci → szabadpiaci, szabad strand → szabadstrand (= nem fizetős, fürdésre kijelölt hely), szabad vers → szabadvers, szabad vezeték → szabadvezeték (vezetéktípus), száraz borsó → szárazborsó, vegyes úszás → vegyesúszás (sportág), zsoldoshadsereg (= zsoldosokból álló hadsereg); de: zsoldos hadsereg (= fizetett hadsereg) → zsoldoshadsereg jelentéstől függően: fekete doboz (repülőgépen) → feketedoboz (pl. repülőgépen), de: fekete doboz (= fekete színű doboz); jó barát → jóbarát (megnevezésként; = barát), de: ők igen jó barátok egyes melléknévi igenév (-ó/-ő) + főnév kapcsolatok: javító érettségi → javítóérettségi, köszönő viszony → köszönőviszony, osztályozó értekezlet → osztályozóértekezlet, programozó matematikus → programozómatematikus, vállalkozó szellem → vállalkozószellem jelentéstől függően: alkotó munka → alkotómunka, de: újat alkotó munka; fekvő beteg → fekvőbeteg (= kórházban kezelt beteg), járó beteg → járóbeteg (= ambulánsan kezelt beteg) egyes főnév + főnév kapcsolatok: pornó film → pornófilm, szakkör; kémia szakkör → szakkör; kémiaszakkör, szárazbab-főzelék → szárazbabfőzelék, valószínűség-számítás → valószínűségszámítás egyebek: görög katolikus → görögkatolikus, Kaszás-csillag → Kaszáscsillag, on-line → online, sete-suta → setesuta, taj-szám → tajszám, teljes körűen → teljeskörűen (hsz.)