Vedres István (Szeged, 1765. szeptember 22. – Szeged, 1830. november 4.) magyar mérnök, építész, gazdasági–műszaki szakíró.
Életpályája Polgári családba született 1765. szeptember 22-én Szegeden. Piarista diák volt, majd tanulmányait a pesti tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta. A Mérnöki Intézet (Institutum Geometricum) első mérnöki diplomát szerzett hallgatóinak egyike volt 1786-ban. Rögtön Szeged város alkalmazásába állt mérnökként, majd főmérnökként; ezt a hivatalt nyugdíjazásáig 1812-ig töltötte be. A városi közmunkák irányítójaként első feladatai között volt a futóhomok megkötése Csengele környékén fásítással (1789), majd a szőreg-gyálai határ a vízrendezése és ármentesítése. 1805-ben írt gazdasági–műszaki röpiratában Soroksár–Kecskemét–Kiskunfélegyháza–Szeged vonalvezetésű Duna–Tisza-csatorna, szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár létesítése mellett érvelt. Számos csatornatervet készített, víztározók létesítését, tógazdaságok kialakítását, a rizstermelés fejlesztését javasolta. Vedresházán, birtokán mintagazdaságot hozott létre. Építészként középületeket, többek között iskolát és kórházat tervezett. A vízgazdálkodás kérdései egész életében foglalkoztatták: a tiszántúli árapasztó csatornára készített tervét halála évében jelentette meg. A műszaki és gazdasági kérdések egységes szemlétű tárgyalásával a magyar nyelvű műszaki–gazdasági szakirodalom egyik megteremtője, a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára volt, ezzel – elsősorban vízgazdálkodási téren – nagy hatás gyakorolt Széchenyi Istvánra is. Szépíróként Dugonics András köréhez csatlakozott, verseket, színdarabokat írt, Aesopust fordított, hatalmas könyvtárat gyűjtött. A magyar irodalom és a magyar nyelvű színjátszás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy az 1799 és 1804 között tervei szerint épült szegedi városháza adott otthont a város első nyilvános színháztermének, melyet – elhelyezkedése alapján – "curiális házbéli theátrumnak" neveztek.Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája Egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítóinak, 1800-ban az ő szervezésében jött létre az első nyilvános hangverseny Szegeden.
Főbb művei (szakirodalom, szépirodalom) A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazafiúi elmélkedések (Bécs, 1790) A Haza szeretete, avagy Nemes Szeged városának a töröktől való elvétele – négyrészes vitézi játék (színielőadás, Szeged, 1803) A Tiszát a Dunával öszvekapcsoló új hajókázható csatorna [...] (Szeged, 1805; németül: Bécs, 1807 (Magyar irodalmi ritkaságok (14.). Egyetemi Nyomda, Szeged. 1932) Egy nemzeti jószág, melyet Magyarország [...] javára szerzett (Szeged, 1807) A bankótzédulák elenyésztethetésérül (Szeged, 1807) Étska kisded rajzolattya (Pest, 1817) A sivány homokság használhatása (Szeged, 1825) A tul a tiszai nagyobb árvizek eltéríthetésérül egy két szó (Pest, 1830)
Emlékezete Nevét utca viseli Szeged Újszeged városrészében. 1952 óta nevét viseli az 1949-ben Állami Ipari Gimnázium néven Szegeden létrehozott volt építőipari szakközépiskola; jelenlegi neve Szegedi SZC Vedres István Technikum. Vedres István bronz mellszobrát (Schaár Erzsébet alkotása) születésének bicentenáriumán avatták a szegedi Dóm tér körbefutó Nemzeti Emlékcsarnokában. Szobra áll a Maros torkolatánál levő gátörház előtt. Születésének 250., illetve halálának 185. évfordulója alkalmából 2015-ben Szegeden szakmai szervezetek és a városi önkormányzat Vedres-emlékév keretében nagyszabású programsorozatot rendeztek. A Vedres-emlékév programjainak részeként a Szeged folyóirat emlékszámot jelentetett meg, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár kiállítást rendezett Szeged Széchenyije címmel. 2015-ben szakmai szervezetek Vedres István-díjat alapítottak. A kitüntetettek Szemerey-Kiss Balázs szobrászművész plakettjét kapják.
Jegyzetek
Források Vedres István a Magyar Életrajzi Lexikon 1000–1990 kötetében Tudósnaptár A Délmagyarország c. napilap beszámolója a jubileumi emlékülésről
További információk A Szeged c. folyóirat 2015. szeptemberi, a Vedres-jubileumra megjelent száma (tartalomjegyzék) Sárközy Imre: Régibb vízimérnökeink életéből (Budapest, 1897) Matusovits Péter: Emlékezés Vedres Istvánról (Városkultúra, 1933. 17 – 18. sz.) Vácz Elemér: Vedres István munkássága és a Duna-Tisza csatorna (Budapest, 1934) Farkas László: Vedres István mérnök élete és működése (Szeged, 1937) Nagy Zoltán: Vedres István művészi munkássága (Budapest, 1956) Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Budapest, 1960) Szabó Miklós: Vedres István (Népművelés, 1965) Péter László: Szeged Széchenyije – Vedres István emlékezete (Magyar Nemzet, 1965. 231. sz.) Bendefy László: Megemlékezés Vedres Istvánról születésének 200 éves fordulója alkalmából (Hidrológiai Tájékoztató, 1966. 6. sz.)
Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar vízépítő mérnökök Kategória:Szegediek Kategória:1765-ben született személyek Kategória:1830-ban elhunyt személyek