Az apátikéri Botlik vagy Bottlik család Nyitra vármegyei eredetű nemesi család, melynek egyik ágát 1917-ben bárói rangra emeltek.

Történet 1570-ben Nagysárin említenek 3 jobbágy jogállású családtagot (Gallus, Péter, Miklós).Révay István 1999: Mások megértéséről - Kisnemesek Tajnán. Budapest, 182. Ugyanott 1570-ben a török defterben 5 családtag (Miklós és fia Balázs, Gergely és fia Balázs és Barla) szerepel.Fekete Lajos 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 116 No. 228. 1575-ben Miklós és Péter, mint Gyepes János jobbágyai tanúskodnak egy peres ügyben.Révay 1999,190. 1584-ben Tajnay János Nagysáriban kiváltja jobbágyát Botlik Pétert.Révay 1999, 185.

A 16. és 17. században Kissarlóska kuriális helységben is feltűnt a család.Peter Keresteš 2013: Lužianky - Dejiny obce. Nitra, 61. 1600-ban Nyitra vármegye nemesi összeírásában Alsószőlősön és Kismányán szerepelnek. 1612 előtt Botlik Balázs Néveren élhetett.Felesegét Gimes Katát említik; ŠA Nitra, Zbierka Ethey, 10. doboz; Ethey 1942, 93.

Előneve alapján az egyházi nemesi eredetű család Imre tagja szerzett címeres nemeslevelet, melyet 1646. április 25-én III. Ferdinándtól Linzben kapott és 1647-ben hirdettek ki Bars és Nyitra vármegyében.augusztus 22-én; Nyitra vármegye, Nobilitaria II, 43; Kempelen Béla: Magyar nemes családok. II, 404-405. Keresteš 2009, No. 28 Vö. Nyulásziné-Straub 1981, 730, 1599; Szluha 2003, 205-207 1655-ben visszautalják Bars vármegyéhez Botlik Imre és Móré István perét a sárói (?) birtokokról.Paluga, Lukáš 2007: Zbierka listín - Novoveká časť 1540-1874. Inventár, Nitra, 28 No. 59 1685-ben Botlik Imre árváit említik Nyitra Alsó város Szent Jakab utcájában. 1690-ben Botlik Albert Nyitrán a Hosszú utcában birtokolt, később a századfordulón a Nyitra Alsó városának szenátusi tagja volt.Peter Keresteš 2018: Najstaršia kniha mesta Nitry (1671) 1681-1693. Nitra, 136, 153 No. 14, 197 No. 78, 224 1700-ban kapott Botlik Pál adományt Apátikéren.PLE, Prot. L Kollonich, pag. 319-321. 1711-ben Botlik Pált írták össze Nagykéren.Családban marad 2011/1, 134 1742-ben Bottlik Pál volt a verebélyi szék inszurgenseinek zászlótartója.Ethey 1941, 131.

Idővel egyes családtagjaik Komárom vármegyébe, KocsraAlapi Gyula 1911: Komárom vármegye nemes családai. Komárom, 72, 191. Vö. ŠA Nitra, NŽ, Nobilitaria, Botlik és Vas vármegyébe is átszármazhattak.Bottlik Ferenc és Pál 1842-ben Vas vármegyében laktak. Vö. ŠA Nitra, NŽ, Nobilitaria, Botlik Nyitra vármegyébőlAz 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Nyitra vármegyében özvegy Bottlik János fordult elő az igazolt nemesek között. Bács-Bodrog vármegyébe is átkerültek, előbb Nemesmiliticsre még a 18. század közepén, ahol 1763-ban nyitrai bizonyítványuk alapján a vármegye nemesei közé felvétettek.Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Bács vármegyében István élt igazolt nemesként, 1763-ban ugyanő. Későbbi leszármazottaik Szabadkán laktak.Reiszig Ede: Bács Bodrog vármegye nemes családai. Szintén Nyitra vármegyéből származtak át Pest vármegyébe a 19. század során, ahol 1824-ben igazolták nemességüketBottlik Mihály és fiai: Mihály, Menyhért, István és János valamint Bottlik József és 1844-ben nyitrai bizonyítványuk alapján vették fel őket a vármegye nemeseinek sorába.János és fiai, valamint Bottlik Zoltán és Árpád (Kőszeghi Sándor: Pest vármegye nemes családai)

1917-ben Bottlik István földművelésügyi államtitkár bárói rangot nyert.Liber Regius LXXIII, 395; Kempelen i.m. Pótkötet, 266; A Magyar Országos Levéltár címereslevelei.

1931-ben Botlik József nemespanni gazda 2 asszonyt mentett ki a Céténykéből, de ő maga végül belefulladt.A Reggel XI/155, 8 (1931. július 8.)

Leszármazás 250px|bélyegkép|Bottlik Márton emléktáblája Hajóson A család leszármazása csak töredékesen ismert. A nemességet szerző Imre, fia Pál, ennek fia szintén Pál volt. Utóbbi Pál fia István Nyitra vármegyéből a Komárom vármegyei Kocsra költözött. István fia Márton, akit 1848-ban bács-bodrogi szolgabíróként említenek. Az ő fia: Márton (1818-1883). A szabadságharc kezdetén a sajkás határőrzászlóaljnál szolgált. 1848. június 19-énAdatok Veszprém megye 1848-49-es történetéhez, 134. oldal a 6. honvédzászlóalj főhadnagyává nevezték ki, de visszautasította. Júliusban csatlakozott a péterváradi várőrséghez, novembertől pedig az itt megalakuló utászosztály főhadnagya, majd századosa lett. A péterváradi várőrséggel tette le a fegyvert 1849. szeptember 7-én.Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998), 100. oldal

Fejér-Borsod megye Bottlik János († Székesfehérvár, 1856. január 7.),Gyászjelentés 1818-tól székesfehérvári hites ügyvéd, perköltség fejében megszerzi Sárkeresztúrt és a hozzátartozó birtokokat. 1840-tól táblabíró, és megyei tisztségviselő.Farkas Gábor: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974), 44-45. oldal A székesfehérvári református egyházkerület főgondnokaCsorba Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén Levéltári Évkönyve VI. Miskolc, 1990., 170. oldal Felesége Pálffy Terézia, kitől a következő gyermekek születtek:Nagy Iván: Magyarország családai - Pótkötet

Terézia (Székesfehérvár, 1826Keresztelték, Székesfehérvár, 1826. március 29. – Pest, 1871. augusztus 2.Gyászjelentése) Gőcze István, honvédfőhadnagy neje. Budapest Főváros Levéltára / Polgári perek / HU BFL - VII.2.c - 1872 - I.0915 Mária (?-1902 utánBudapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1902-1903 (14. évfolyam)), férje Raikovich/Rajkovics Márk (1822 k – Pest, 1869. március 8.),Gyászjelentés Pest törvényszéki tanácsosa.Vasárnapi Ujság 1869. 16. évf. 11. sz. márczius 14. Közös családi sírhelyük a Kerepesi temető bal oldali falsírboltok között található.Budapesti Negyed 7. évf. 3. (25.) sz. (1999. ősz), B. 124: Bottlik és Rajkovich család [Gerenday]. Paulina (1826Keresztelték, Székesfehérvár, 1826. március 29.-?) Bottlik József Antal (Székesfehérvár, 1828Keresztelték, Székesfehérvár, 1828. március 18. – Pest, 1858. április 2.Gyászjelentése) A Pápai Református Kollégiumban tanult 1837 novembere és 1846 között. A szabadságharc kitörésekor joggyakornokként dolgozott. 1849. január 16-án nevezték ki a Tasnádon szerveződő 67. honvédzászlóalj hadnagyává, így feltehető, hogy már korábban is a honvédseregben szolgált. Ugyanezen év április 30-án került áthelyezésre a kecskeméti újonctelepre, a Duna-Tisza közén újonnan sorozott honvédek gyülekezőhelyén. Július 16-án főhadnagy lett a Dorozsmán szerveződő 130. zászlóaljban, mellyel augusztus 13-án Világosnál tette le a fegyvert. Felesége Koós Ágnes volt.Acta Papensia 2009 - A Pápai Református Gyűjtemények Közleményei (9. évfolyam, 1-4. szám), 324. oldal Bottlik Lajos Bertalan (Székesfehérvár, 1832Keresztelték, Székesfehérvár, 1832. augusztus 24. – Tibolddaróc, 1904. január 25.GyászjelentéseHalotti anyakönyvi bejegyzése, Tibolddaróc, 1904/5 Tanulmányait előbb magántanulóként folytatta, majd 1844-ben beiratkozott a Pápai Református Kollégiumba, ezt követően Pozsonyban tanult. Jogi diplomát Pesten szerzett, de a Bach korszak végéig nem dolgozott szakmájában, birtokain visszavonultan gazdálkodott. Ügyvédi működését csak 1861-ben kezdte meg, Pesten. Jogtanácsosként 1868-ban előbb a Kassa–Oderbergi Vasúttársasághoz, majd még ugyanezen évben az Alföld–Fiumei Vasúttársasághoz került. 1869-ben a Keleti Vasúttársaság jogtanácsosává és helyettes főtitkárává nevezték ki, majd 1870-ben a társaság főigazgatója lett. Tisztségét 1876-ig töltötte be, amikor is a vasutat államosították.1876. évi L. törvénycikk a magyar keleti vasut megvételéről Leköszönése után Borsod vármegyei birtokára vonult vissza gazdálkodni. 1884-ben kezdte politikai pályafutását a mezőkövesdi kerületben – Matlekovics Sándor államtitkár ellenében, nagy többséggel – országgyűlési képviselővé választották, a Mérséklet Ellenzék programjával.Dobrossy István: Szűcs Sámuel naplói. 2. Kötet: 1865-1889. Miskolc 2003,1884. év, 200. oldal Az 1887-es választások során Kudlovich Imre szabadelvű jelölttel szemben alulmaradt a mezőkövesdi kerültben, 56 szavazattal.Dobrossy István: Szűcs Sámuel naplói. 2. Kötet: 1865-1889. Miskolc 2003, 1887. év, 292. oldal 1892-ben újra a mezőkövesdi kerület Nemzeti Párt képviselőjeként került az országgyűlésbe.1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 18861892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892. Utolsó éveiben, egy agyvérzés miatt, mozgásában jelentősen korlátozott volt.Szentpéteri üres fészek. Lévay József naplója I. Kötet (1892-1907). Miskolc 2001., 261. oldal Felesége Litschauer Anna volt (†1916),Gyászjelentés Litschauer Lipót és Strausz Mária leánya, Vasárnapi Ujság 1885. 32. évf. 7. sz. február 15. kivel 1872. október 10-én kötött házasságot,Házasságkötésük bejegyzése a Kálvin-téri református egyházközség anyakönyvében mellyel Lajos nevű fiuk törvényesíttetett. Gyermekek: Bottlik Lajos József (1869. március 2.Keresztelése a Józsefvárosi római katolikus egyházközség anyakönyvében-Chicago, 1908. április 28.)Louis Bottlick, Illinois, Cook County Deaths, 1871-1998 orvos a Magyar Államvasutaknál. Tanulmányait előbb Egerben, a Ciszterci rendi katolikus gimnáziumban folytatta (1878-1880), Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1878Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Eger, 1880 később az Igló Főgimnázium tanulója lett (1881-1885).Evangélikus főgymnasium, Igló, 1881Evangélikus főgymnasium, Igló, 1885 1886-tól a Budapesti Tudomány Egyetemen hallgatója,A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1886-1887, 66. oldal ahol 1896-ban avatták doktorráHőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896), 422. oldal Felesége Lozer (Loser) Paula, Loser Jánosnak, a Rákóczy-keserűvízforrás tulajdonosának a leánya, akivel 1893-ban házasodott össze. A lány szülei ellenezték a házasságot, mivel ismerték a férjjelölt kicsapongó, könnyelmű életmódját. A férj hamarosan nagy adósságot halmozott fel és felesége szülei rávették lányukat nyújtsa be a válókeresetet. A válóper vége az lett, hogy Bottlik megszöktette saját feleségét és Surányban telepedtek le. Itt újra pazarló életmódba kezdett, minek a vége az lett, hogy miután 1895-ben megszületett gyermekük otthagyta felesége. Időközben váltóhamisításokból is próbált pénzhez jutni, így végül körülbelül 70.000-80.000 forintnyi adósság gyűlt össze, egy időre gondokság alá is helyezték. Apja közbenjárására adóssága egy részét törlesztették, a fennmaradó részre pedig árverést tűztek ki. Bottlik a problémát úgy oldotta meg, hogy elszökött Amerikába. Országos Hirlap 1899. III. évf. 25. sz. (1899. január 25.)Országos Hirlap 1899. III. évf. 26. sz. (1899. január 26.) Felesége később Antos Ferenchez ment újra nőül.Budapest Főváros Levéltára / Polgári perek / HU BFL - VII.2.c - 1915 - 70984 Bottlik Mária Teréz Laura (1872Keresztelték 1872. április 3-án-?), bánhorváti Horváth Lajos felesége