A 3. (Esz-dúr) szimfónia, K. 18 egykoron Wolfgang Amadeus Mozart nevéhez fűződött, azonban napjainkban már Carl Friedrich Abel német zeneszerző művének tekintik. Ezen félreértés azért történhetett, mert Mozart kézírásával találták meg, majd adták ki a művet, utólag viszont kiderült, hogy valójában ez Abel műve, Mozart pedig nyilvánvalóan tanulási célokra másolta le az 1764-es londoni látogatásakor, azonban a másolat különbözik az eredetitől, mivel az oboa klarinétekre lett cserélve.H. C. Robbins Landon, "Doubtful and spurious" The Mozart Compendium, ed. H. C. Robbins Landon. London: Thames & Hudson, Ltd. (1990): 353 Az elsődleges verzió Abel hat szimfóniájában (Op. 7) található.
A mű három tételből áll: Allegro molto (Esz-dúr, 4/4) Andante (c-moll, 2/4) Presto (Esz-dúr, 3/8)
Hangszerelés Mozart 3. szimfóniája a következő hangszerekre lett írva: két klarinétre, két esz-re hangolt kürtre, fagottra, két hegedűre, egy brácsára, egy csellóra és egy nagybőgőre.
Jegyzetek
Fordítás
További információk a 3. szimfónia az IMSLP-n
Kapcsolódó szócikkek Wolfgang Amadeus Mozart szimfóniái
03