Apostol Pál (Zsarnó, 1787. október 3. – Miskolc, 1860. március 14.) református lelkész, a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke 1848-tól haláláig.
Élete
Tanulmányait Sárospatakon végezte, ahol 1813-ban a kollégium seniora lett; ezután Bécsbe ment tanulni. 1815-ben Losoncra hívták meg a hittani és azzal kapcsolatos tudományok tanszékére. 1817-ben a berzétei egyház lelkészévé választották, majd abban az évben lelkésszé szentelték. 1826-ban a jánosi, 1827-ben a miskolci lelkészi hivatalokba lépett; ez utóbbival az összekötött gimnáziumi hittanári hivatalt is viselte egy évig. 1831-ben a tiszáninneni kerület főjegyzőjévé, 1848-ban szuperintendensévé választották, amely tisztet haláláig viselte.
Munkái
A keresztyén vallás igazságainak csalhatatlansága, egy prédikáczióban. Miskolcz, 1827. A valódi hazaszeretet utolsó tisztességtetelére. T. Gömör- és Kis-Hont vármegye első alispánjának hamvai felett mondott beszéd. Sárospatak, 1830. Könyörgés Borsodvármegye tisztújítása alkalmával. Miskolcz, 1831. Könyörgés… Bató Biri felett. Uo. 1846. (Bató István lányának temetésére írt gyászbeszéd) Gyászbeszéd… József főherczeg nádor felett. Uo. 1847. Egyházi beszédek. Sajtó alá rendezte Nyilas Samu. 2 füzet. Uo. 1864. bélyegkép|Sírja az Avasi temetőben
Források
Kategória:Magyar református püspökök Kategória:Berzéteiek Kategória:Miskolciak Kategória:1787-ben született személyek Kategória:1860-ban elhunyt személyek