A második nyelv fogalmának két fő értelmezése van. Az egyik az angol és az amerikai szociolingvisztikából származik. E szerint második nyelv egyszerűen az a nyelv, amelyet időrendben az első, azaz az anyanyelv után sajátítják el.Vö. Rafoni é.n. Más értelmezésE szócikk forrásainak a szerzőié. szerint a második nyelv fogalma az idegen nyelv fogalmába tartozik abban az értelemben, hogy más, mint az anyanyelv, de az általános értelemben vett idegen nyelvtől különleges társadalmi és esetleg jogi státuszában különbözik.Cuq 1989, 39. o.
A második nyelv általános vonásaként a hasznossága tekintendő arra, hogy beszélője beilleszkedhessen egy olyan többségi csoportba, amely nyelve más, mint az övé,Cuq 1989, 38. o. de a második nyelv nagyon különböző aspektusokat mutat egyrészt attól függően, hogy milyen a beszélőjének a helyzete, és hogy mennyire szükséges számára a második nyelv, másrészt attól az országtól vagy régiótól függően, amelyben használja.Cordier-Gauthier 1995.
Más sajátos vonása a második nyelvnek az, hogy tanulója rendszerint oktatási intézményben sajátítja el, és abban az országban vagy régióban használja, amelyben tanulja.
A második nyelv helyzetei
Második nyelv például bevándorlók számára annak az országnak vagy régiónak a többségi, esetleg hivatalos nyelve, amelyben letelepednek. Elsajátítása lényeges az ottani társadalomba való beilleszkedéshez, és siker esetén a betelepedettek kétnyelvűségéhez vezet, de ahhoz is vezethet, hogy már a következő nemzedékük elveszíti az anyanyelvét.
Őshonos nemzeti kisebbség esetében olyan országban, amely többségi és hivatalos nyelve más mint a kisebbségi nyelv, a második nyelv úgyszintén nagyon szükséges a kisebbségiek társadalmi sikeréhez, beleértve országos szinten.
Különleges helyzetek vannak például egy olyan országban, mint Kanada, ahol két hivatalos nyelv van, az angol és a francia. Itt a második nyelv különféle mértékekben szükséges. Azon bevándorlók számára, akik nyelve más, az angol vagy a francia mint második nyelv lényeges. A Québec tartományban élő angol ajkúak számára a francia második nyelvként az ottani francia ajkú társadalomba való beilleszkedés tényezője, de nem nélkülözhetetlen. A Québec-en kívül élő angol ajkúak számára a francia nem lényeges, de ismerete fontos társadalmi és szakmai előnnyel jár.
Olyan országok is vannak, ahol az egységes és hivatalos nyelv második nyelve a lakosság nagy többségének. Ez például több fekete-afrikai volt francia gyarmatnak az esete. Ezekben sok olyan idiómát beszélnek, amelyek közül egyik sem lett egységes és hivatalos nyelv, és ezt a funkciót a francia nyelv tölti be. Ilyenek Benin, Niger, Togo stb.
Más a helyzete egy olyan második nyelvnek, mint például a francia, olyan országokban, ahol más a hivatalos nyelv. Ilyen néhány észak-afrikai arab ország és Libanon, amelyek valamikor francia fennhatóság alatt voltak. Ezekben a második nyelv a társadalmi felemelkedéshez szükséges. Bár nincs semmiféle jogi státusza, ezekben az országokban a francia, az arab nyelv mellett, az oktatás, a művelődés és a sajtó nyelve.Wolff 2010, 11. o.
Jegyzetek
Források
Cordier-Gauthier, Corinne. Le français langue seconde au Canada (A francia mint második nyelv Kanadában). Tréma. 7. sz. 1995 (Hozzáférés: 2018. március 18.) Cuq, Jean-Pierre. Français langue seconde : essai de conceptualisation (A francia mint második nyelv: fogalmi meghatározás kísérlete). L’information grammaticale. 43. sz. 1989. 36–40. o. (Hozzáférés: 2018. március 18.) Rafoni, Jean-Charles. Le statut du français : langue seconde, langue étrangère, langue maternelle (A francia nyelv státusza: második nyelv, idegen nyelv, anyanyelv). TFL Télé Formation Lecture]. Université Virtuelle Paris 5]. é. n. (Hozzáférés: 2018. március 18.) Wolff, Alexandre (szerk.). La langue française dans le monde 2010 (A francia nyelv a világban 2010). Párizs: Nathan, 2010. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
Kapcsolódó cikkek
Anyanyelv Hivatalos nyelv Kisebbségi nyelv
Kategória:Szociolingvisztika