Habsburg–Lotaringiai József Károly (ismert még mint Ausztriai József Károly főherceg, korabeli ragadványnevén „Palatinus Jóska”, ) (Pozsony, Osztrák Császárság, 1833. március 2.Keresztelése bejegyezve a pozsonyi Szent Márton-dóm rk. keresztelési anyakönyv 126/1833. fsz. alatt – Fiume, Ausztria–Magyarország, 1905. június 13.), a Habsburg–Lotaringiai-ház nádori ágából származó osztrák főherceg, József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő gyermeke, a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, lovassági tábornok, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági, majd tiszteleti tagja.
Származása, testvérei left|55px bélyegkép|jobbra|180px|Az ifjú József Károly főherceg József Károly főherceg a Habsburg–Lotaringiai-ház magyar ágából származott.
Édesapja József nádor, azaz József Antal János osztrák főherceg (1776–1847) volt, aki 1796-tól haláláig a Magyar Királyság nádori méltóságát viselte. Édesanyja a nádor harmadik felesége, az evangélikus vallású Mária Dorottya württembergi hercegnő (1797–1855) volt. Házasságukból öt gyermek született: Erzsébet Karolina főhercegnő (*/† 1820, egy hónapig élt). Sándor Lipót Ferdinánd főherceg (1825–1837), 12 évesen meghalt Erzsébet Franciska Mária főhercegnő (1831–1903), akinek első férje Habsburg–Estei Ferdinánd Károly Viktor főherceg (1821–1849), második férje Habsburg–Tescheni Károly Ferdinánd főherceg lett. József Károly Lajos főherceg (1833–1905), császári-királyi lovassági tábornok, 1869-től a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka. Mária Henrietta főhercegnő (1836–1902), belga királyné, II. Lipót belga király felesége.
József Károly főherceg idősebb féltestvérei apjának második, Hermina Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym-i hercegnővel (1797–1817) kötött házasságából: Hermina Amália Mária főhercegnő (1817–1842), aki később egy prágai apácakolostor főnökasszonya lett. István Ferenc főherceg (1817–1867), aki István nádor néven 1847-től 1848. szeptember 24-éig Magyarország utolsó nádora lett.
Katonai pályája Alapos nevelést kapott, amely kiterjedt a katonai ismeretekre is, nevelője Rómer Flóris volt. 1845-ben hadapródként lépett a császári hadsereg 12. (Nádor) huszárezredébe, amelynek a mindenkori nádor volt az ezredtulajdonosa. 1853-tól a 3. dragonyos ezred őrnagya volt (ez időben Kecskeméten és Kiskunfélegyháza környékén időzött az ezred), majd rövid időre elhagyta a lovasságot és a 60. (Wasa) gyalogezredben szolgált. 1855-től a 8. dragonyos ezred ezredese és a 37. gyalogezred ezredtulajdonosa lett, mely nevét is felvette. 1859-ben vezérőrnaggyá léptették elő.
1866-ban az osztrák IV. hadtest kötelékében részt vett a porosz–osztrák háború számos csatájában. Schweinschádelnél és Königgrätznél a túlerőben lévő ellenség támadásainak különösen ki volt téve. Július 3-án József főherceg csapatai élén állva, sokáig feltartóztatta a porosz testőrség előrenyomulását. Közben négy lovat lőttek ki alóla. Amikor a hadtest parancsnoka, gróf Festetics Tasziló (1813-1883) altábornagy súlyos sebet kapott, egyik lábát elvesztette,Annak a Festetics Györgynek volt a testvére, aki 1867–1871 között a király személye körüli miniszter volt. és a harctérről el kellett szállítani, József főherceg átvette a hadtest vezényletét, dacára annak, hogy maga is megsebesült a kezén.Vasárnapi Újság 1893/50. szám Vitézségéért még ebben az évben megkapta a Katonai Érdemkeresztet. A königgrätzi csata után átvette a IV. hadtest parancsnokságát és altábornaggyá, rövidesen táborszernaggyá léptették elő és a Linzben állomásozó gyaloghadosztály élére állították.
1868. december 5-én megbízást kapott a Magyar Királyi Honvédség megszervezésére, melynek haláláig főparancsnoka lett. A honvédség megszervezésében és a kiképzés tökéletesítésében szerzett érdemeiért 1874-ben I. Ferenc József királytól megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét, majd rövidesen lovassági tábornokká léptették elő.
Tudományos és társadalmi tevékenysége bélyegkép|200px|1890-es fénykép a főhercegről|left József Károly nem csak katonai érdemei miatt volt népszerű Magyarországon, hanem mert a társadalmi és kulturális élet minden megnyilvánulásában sietett kimutatni, hogy magyar királyi herceg s mindenben a magyarokkal érez. Alig volt olyan nemzeti ügy vagy társadalmi mozgalom, amelynek pártját ne fogta volna. Házassága után Magyarországra költözött, és a család alcsúti birtokán telepedett le. Nagy szenvedéllyel gondozta az alcsúti arborétumot, botanikai kutatásokat végzett, melyek eredményét több tanulmányban tette közzé. Kisjenőn és Alcsúton kertészeti mintagazdaságot hozott létre. Az ő birtokában volt a budapesti Margit-sziget is, melyet üdülőhellyé épített ki és számos növényritkasággal ültette be. 1871-ben ő építtette meg a szigeti lóvasutat, mely utolsó útját 1928. április 10-én tette meg. Jelentős részt vállalt a szigetet a Margit híddal összekötő szárnyhíd megépítésének költségeiből is.
bélyegkép|jobbra|A budavári József főhercegi palota, az 1902-es átépítés után 1873-ban, már a Magyar Honvédség főparancsnokaként a Szent György téren álló Teleki-palotába költöztette az új Honvéd Főparancsnokság hivatalait. 1889 után, amikor a hivatalokat átköltöztették a Dísz téren megépült új Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium épületébe, József Károly főherceg megvásárolta a Teleki-palotát a maga számára. 1902-ben historizáló stílusban átépítette és kibővítette, Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján. Elhunyta után a főhercegi palotát fia, József Ágost főherceg örökölte. (Az épület Budapest 1944–45-ös ostroma során megsérült, 1968-ban felrobbantották, a 2020-as években újjáépítik).
Az ipar előre mozdításáért sokat tevékenykedett, többek között ő volt az alapítója a Magyar Gazdasági Egyesületnek. Számos jótékonysági intézmény létrehozásában is közreműködött, vagy kezdeményezőként vagy pártfogóként. Az ő nevéhez fűződik a crikvenicai László főherceg otthon (László menhely) alapítása, melyben beteg gyermekeket üdültettek, szintén a horvát tengerparti városban megvásárolta a Frangepán-kolostort honvédtisztek gyógy- és üdülőhelyéül. A budapesti poliklinika-egyesületnek és a tüdővész-szanatórium-egyletnek is a védnöke volt. A természet iránt -különösen a növénytan- is érdeklődött, erről 1892-ben megjelent írása is tanúskodik, melyben az alcsúti arborétum növényeit mutatja be.
Még fiatal korában a Wasa gyalogezred tisztjeként cigány katonáitól megtanulta a cigány nyelvet és ettől kezdve behatóan foglalkozott a cigány nyelvvel és folklórral. Elsőként tett konkrét lépéseket a magyarországi cigányság letelepítésére és állandó munkavállalásuk biztosítására. Birtokaira cigányokat próbált letelepíteni, akik számára állandó megélhetést, gyermekeiknek iskolai oktatást nyújtott. A cigánysággal kapcsolatos kutatásaival nemzetközi hírnevet szerzett. Ő írta az első cigány-magyar szótárt, és az első cigány nyelvtannal foglalkozó szakkönyvet, melyeket a Magyar Tudományos Akadémia adott ki. 1881-ben az Akadémia igazgatósági, 1888-ban tiszteleti tagjává választották. 1896-ban a budapesti, 1897-ben a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktora lett. A budapesti Philológiai Társaság és a londoni Japan Society is tiszteletbeli tagjának választotta.
Jelentős részt vállalt a magyar tűzoltóság megszervezésében. Megindította Az Osztrák–Magyar Monarchia Irásban és Képben című földrajzi és néprajzi kiadványt (21 kötet-főszerkesztők Jókai Mór magyar és Weilen német nyelven), amely a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság kiadásában jelent meg 1886 és 1902 között.MÉL- Rudolf Ferenc Károly József, főherceg A 21 kötetből 7 foglalkozik a korabeli Magyarországgal. A néprajzi fejezetek írói között található többek között: Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Eötvös Károly, Benedek Elek és mások.Magyar néprajzi lexikon
József Károly főherceg – családjával egyetemben – hatalmas népszerűségnek örvendett Magyarországon. Erre utal beceneve is: „Palatinus Jóska”. Népszerűségét igazolják azok az anekdoták is, amelyek közül egyet érdemes említeni. A főherceggel baráti kapcsolatba került Arany János, aki sokat időzött a főherceg birtokában lévő Margit-szigeten. Egy alkalommal a szigeten sétáló főherceg meglátta Aranyt, amint egy padon üldögélve, kapcsos könyvébe írogat. Csendesen a költő háta mögé lopózott és úgy látta, hogy a vers, melyen a költő dolgozik, „A tölgyek alatt” címet viseli. A botanikában járatos főherceg odaszólt a költőnek: „Ohó, kedves Arany úr, ezek a fák, a hol most ül, hársak. Ha a tölgyeket akarja megénekelni, menjen egy paddal arrébb!” De hasonló tréfás történeteket meséltek Deákkal és Széchenyivel kapcsolatosan is.
Házassága, gyermekei jobbra|bélyegkép|Klotild Mária hercegnő 1864. május 12-én vette feleségül Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnőt, I. Lajos Fülöp francia király unokáját. A házaspárnak hét gyermeke született, közülük hatan érték meg a felnőttkort:
Erzsébet (Linz, 1865. március 18. – 1866. január 7.), kisgyermekként meghalt, Mária Dorottya Amália főhercegnő (Alcsút, 1867. június 14. – Alcsút, 1932. április 6.)Halálesete bejegyezve az alcsúti polgári halotti anyakönyv 10/1932. folyószáma alatt. 1896. november 5-én férjhez ment Fülöp orléans-i herceghez. Margit Klementina Mária (Alcsút, 1870. július 6. – Regensburg, 1955.) 1890. július 15-én férjhez ment Albert Thurn und Taxis-i herceghez, Erzsébet királyné nővérének fiához. József Ágost főherceg, honvéd tábornagy (Alcsút, 1872. augusztus 9. – Rain bei Straubing, Bajorország, 1962. július 6.). László Fülöp Mária Vince főherceg (Alcsút, 1875. július 16. – Budapest, 1895. szeptember 6.), a honvédség 1. gyalogezredének hadnagya, vadászbalesetben halt meg. Erzsébet Henrietta Klotild Mária Viktória főhercegnő (Alcsút, 1883. március 9. – Regensburg, 1958), férjhez ment Decleva Zoltánhoz, Klotild Mária Rainera Amália Filoména főhercegnő (Fiume, 1884. május 9. – Alcsút, 1903. december 14.), fiatalon meghalt. József Károly főherceg 1881-ben, Fiuméban megvásárolta az Adriai-tenger partján fekvő, később Villa Giuseppe néven emlegetett kastélyt. A főherceg az elkövetkezendő években jelentős átalakításokba kezdett. A környező kisebb kastélyokat megvásárolta és leromboltatta így nyerve több hektáros területet a kialakítandó park számára. Magát a kastélyt 1892 és 1895 között újíttatta fel és bővítette ki Pietro és Raffaelle Culotti horvát építészekkel. A kastély egészen 1916-ig volt a főhercegi család téli tartózkodási helye, amikor is az özvegy Klotild főhercegné eladta azt. József főherceg orvosai tanácsára töltötte a teleket az enyhébb levegőjű Adria melletti kastélyban. Ez a fiumei kastély lett a főherceg halálának színhelye 1905-ben. Fia, József Ágost és családja a teleket szintén e vidéken töltötte voloscai villájában (Villa Gisellina), Abbázia közelében.
300px|bélyegkép|jobbra|A főhercegi család a Deli jacht fedélzetén. Középen Klotild főhercegné, tőle jobbra Mária Dorottya, mellette József Ágost és László főhercegek, hátul József Károly. Klotildtól balra udvarhölgye, Sztáray grófnő ül. (Petrák A. kir. hajógépész fényképe)
Főbb művei Alcsúti ásatások (Archaeologiai Értesítő, 1872) Növényhonosítási kísérletek Fiumében 1881-től 1885-ig (Kolozsvár, 1885) Egy rendkívüli tél hatása Fiumében (Kolozsvár, 1886) Czigány nyelvtan. Románo Csibákero Sziklaribe (Budapest, 1888) Németül Fundamentum linguae Zingaricae (Budapest, 1888) Eredeti cigány levelek (Egyetemi Philologiai Közlöny, 1890) Háladatos cigányok, mint életmentők (Budapest, 1891) Arboretum Alcsuthiense. Az alcsúthi kertben honosított fák és cserjék leltára (Kolozsvár, 1892) Észleletek az Alcsúton letelepedett sátoros cigányokról (Budapest, 1893) A cigányokról. A cigányok történelme, életmódja, néphite, népköltése, zenéje, nyelve és irodalma (Wloslocki Henrikkel, Budapest, 1894) Thiere im Glauben der Zigeuner (Urquell, 1895. évfolyam)
Jegyzetek
Irodalom Vághó Ignác honv. szds.: József főherceg emlékezete, Budapest, 1905 Brigitte Hamann: Habsburg-lexikon, Új Géniusz Kiadó, Budapest, 1990 Vasárnapi Ujság, 1905/25-26. szám
További információk