Abel Tesfaye (születési nevén Abel Makkonen Tesfaye; 1990. február 16-án született), művésznevén the Weeknd, kanadai énekes, dalszerző, zenei producer és színész. A populáris zene egyik meghatározó alakjaként tartják számon. Zenéjét könnyed, magas fekvésű tenor hangja és falzettója, az alternatív R&B hatású hangzás, valamint sötét hangulatvilága jellemzi, videoklipjeire emellett a filmszerű látványvilág és a történetmesélés is jellemző. Elismerései között négy Grammy-díj, húsz Billboard Music Award, huszonkét Juno-díj, hat American Music Award, három MTV Video Music Award és egy Latin Grammy-díj szerepel.
Tesfaye 2009-ben kezdett zenéket kiadni, kezdetben anonim módon. Az XO lemezkiadó társalapítását követően 2011-ben három mixtape-et jelentetett meg: a „House of Balloons”, a „Thursday” és az „Echoes of Silence” címűeket. Ezt követően szerződést kötött a Republic Records kiadóval, amely a három mixtape-et a Trilogy (2012) című válogatásalbumon egyesítette. Ezt követte első stúdióalbuma, a Kiss Land (2013).
A 2013-as és 2014-es együttműködéseket, valamint filmzenei közreműködéseket követően Tesfaye az alternatív R&B-t popzenével ötvözte második és harmadik stúdióalbumán, a Beauty Behind the Madness (2015) és a Starboy (2016) című lemezeken. Mindkét album az amerikai Billboard 200 élén debütált, és több, a Billboard Hot 100 listájának első helyéig jutó kislemezt tartalmazott, köztük a „Can't Feel My Face”, a „The Hills”, a „Starboy” és a „Die for You” című dalokat. Első középlemeze, a My Dear Melancholy (2018) a „Call Out My Name” című, az Egyesült Államokban a top 10-be kerülő kislemezt tartalmazta.
Tesfaye egy három albumon átívelő, három különböző időszakot bemutató zenei trilógiába kezdett, amelynek első része a dream pop és a new wave által ihletett After Hours (2020) volt. Az albumról több listavezető kislemez is megjelent, köztük a „Heartless” és a „Save Your Tears”, valamint a „Blinding Lights”, amely a Billboard Hot 100 történetének legsikeresebb dala, továbbá a Spotify legtöbbet streamelt dala. A trilógia második és harmadik része, a Dawn FM (2022) és a Hurry Up Tomorrow (2025) az Egyesült Államokban top 10-es kislemezeket is tartalmazott, köztük a „Take My Breath” és a „Timeless” című dalokat.
Tesfaye minden idők egyik legsikeresebb lemezeladó és legtöbbet streamelt előadója. Az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetsége (RIAA) nyolc kislemezét minősítette gyémántlemeznek. 2025-ben ő volt a legmagasabb keresetű zenész, 2020-ban pedig a Time magazin a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta. After Hours til Dawn Tour című koncertsorozata (2022–2026) rekordot állított fel a történelem legnagyobb bevételű férfi szólóelőadói koncertturnéjaként.
Tesfaye társszerzője és főszereplője volt az HBO The Idol című drámasorozatának (2023), valamint a Hurry Up Tomorrow című filmnek (2025). Egyéb tevékenységei közé tartozik az Apple Music 1 rádióműsorának, a Memento Mori című műsornak a vezetése (2018–2022), valamint az, hogy 2021-ben a Világélelmezési Program jószolgálati nagykövetévé nevezték ki. Emellett kiáll a faji egyenlőség és az élelmezésbiztonság mellett.
Élete és karrierje
1990–2008: Gyermekkora és fiatalkora Abel Makkonen Tesfaye 1990. február 16-án született Kanadában, Ontario tartományban. Etióp bevándorló szülők, Makkonen Tesfaye és Samrawit Hailu egyetlen gyermekeként látta meg a napvilágot, szülei röviddel a születése után különváltak. Édesanyja és nagyanyja nevelte fel Toronto Scarborough városrészében. Gyermekkorában amhara nyelven beszélt, emellett franciául is megtanult, mivel francia nyelvű oktatásban részesült. Középiskolai tanulmányait a West Hill Collegiate Institute, majd a Birchmount Park Collegiate Institute intézményében folytatta.
17 éves korában otthagyta az iskolát, és két barátjával egy Parkdale-i lakásba költözött; egyikük La Mar Taylor volt, aki később Tesfaye kreatív igazgatója lett. Ebben az időszakban nehéz és önpusztító életet élt, egy ideig hajléktalansággal is küzdött, valamint több alkalommal letartóztatták. Saját elmondása szerint ezek a tapasztalatok később arra ösztönözték, hogy komolyabban összpontosítson az életére és a zenére. Ebben az időszakban rendszeresen használt különböző drogokat is, mint például ketamint, kokaint, MDMA-t, amelyeket később a zeneszerzéshez kapcsolódó „mankóként” jellemzett.
Művésznevét, a the Weeknd nevet is ebben az időszakban vette fel, miután egy hétvégén elhagyta otthonát. A „weekend” szóból az utolsó „e” betűt azért hagyta el, hogy elkerülje az esetleges védjegyproblémákat a kanadai The Weekend együttessel. Mielőtt ezen a néven kezdett volna zenét kiadni, a „Kin Kane” álnevet használta a Bulleez n Nerdz nevű hiphopduó tagjaként, valamint a The Noise nevű zenei produceri csapatban is közreműködött.
2009–2014: Trilogy és Kiss Land Tesfaye 2009 augusztusában kezdett zenéket feltölteni a YouTube-ra, kezdetben névtelenül. 2010-ben megismerkedett Jeremy Rose producerrel, akivel több, sötétebb hangzású R&B-dalt készített. Ugyanebben az évben „xoxxxoooxo” felhasználónéven feltöltötte a „What You Need”, a „Loft Music” és a „The Morning” című dalokat. Kiléte kezdetben ismeretlen maradt, a dalok azonban gyorsan terjedni kezdtek az interneten, és felkeltették többek között Drake figyelmét is.
2011-ben Tesfaye megalapította az XO lemezkiadót La Mar Taylorral, valamint Wassim „Sal” Slaiby és Amir „Cash” Esmailian közreműködésével. Márciusban megjelent első mixtape-je, a „House of Balloons”, amely hamar jelentős kritikai és internetes figyelmet kapott, és a Polaris Music Prize jelöltjei között is szerepelt. Ezt még ugyanabban az évben a „Thursday” és az „Echoes of Silence” követte, amelyekkel teljessé vált a később Trilogy néven ismertté vált mixtape-trilógia. Tesfaye közben szorosabb szakmai kapcsolatot alakított ki Drake-kel, és több dalban is közreműködött annak Take Care című albumán.
2012-ben Tesfaye egyre több koncerten lépett fel, többek között a Coachella fesztiválon és európai fesztiválokon is. Ugyanebben az évben szerződést kötött a Republic Records kiadóval, miközben az XO annak leánykiadójává vált. November 13-án megjelent a Trilogy című válogatásalbum, amely az első három mixtape felújított és újrakevert változatait, valamint három új dalt tartalmazott. Az album az amerikai Billboard 200 listán a negyedik helyen debütált, és jelentős nemzetközi sikert aratott. A Trilogy az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségétől (RIAA) platina-, a Music Canadától pedig dupla platina minősítést kapott. Az album emellett Tesfaye számára a BBC által meghirdetett Sound of 2013 szavazás jelölését is meghozta.
Tesfaye 2013-ban adta ki első stúdióalbumát, a Kiss Land című lemezt. Maga az album a Billboard 200 második helyén debütált, és a korábbiaknál nagyobb figyelmet kapott, miközben tovább építette a The Weekndre jellemző sötét, atmoszferikus zenei világot. Az albumot észak-amerikai, valamint európai turnéval népszerűsítette. Emellett Drake és Justin Timberlake koncertjeinek előzenekaraként is fellépett, és több filmzenei projekten dolgozott.
2013-ban két dallal is közreműködött Az éhezők viadala: Futótűz című film zenéjén, 2014-ben pedig több jelentős előadóval, köztük Beyoncéval, Ty Dolla $ign-nal és Ariana Grandéval dolgozott együtt. Az Ariana Grandéval közösen készített „Love Me Harder” az amerikai Billboard Hot 100 hetedik helyéig jutott. 2014 végén megjelent az „Earned It” című dala is A szürke ötven árnyalata filmzenéjén. A dal a Billboard Hot 100 harmadik helyéig jutott, és Tesfaye első Oscar-jelölését eredményezte a legjobb eredeti dal kategóriájában. A „Earned It” emellett Grammy-díjat nyert a legjobb R&B-előadás kategóriájában.
2015–2016: Beauty Behind the Madness 2015-ben Tesfaye egyre nagyobb mainstream sikereket ért el. Májusban megjelent a Beauty Behind the Madness második kislemeze, a „The Hills”, amely a Billboard Hot 100 huszadik helyén debütált, majd az első helyig jutott, ezzel Tesfaye második amerikai listavezető kislemeze lett. A „The Hills” később gyémánt minősítést kapott az Amerikai Hanglemezgyártók Szövetségétől (RIAA), így ez lett Tesfaye első gyémántlemeze. Júniusban a BET Awards Centric Award díjának elnyerését követően Alicia Keysszel közösen adta elő az „Earned It” című dalt. bélyegkép|355x355px|The Weeknd 2015-ben a Bumbershoot fesztiválon Júniusban megjelent a Beauty Behind the Madness harmadik kislemeze, a „Can't Feel My Face”. A dal a Billboard Hot 100 huszonnegyedik helyén debütált, majd az első helyig jutott, ezzel Tesfaye első amerikai listavezető dala lett. A számot az 58. Grammy-díjátadón az év felvétele és a legjobb pop szólóelőadás kategóriájában is jelölték. Tesfaye eközben történelmet írt azzal, hogy egyszerre foglalta el a Billboard Hot R&B/Hip-Hop Songs listájának első három helyét a „Can't Feel My Face”, a „The Hills” és az „Earned It” című dalokkal, első előadóként a lista történetében. Ugyanebben az évben az Apple Music egyik kiemelt zenei előadója lett Drake mellett, és az Apple több reklámkampányában is szerepelt.
Második stúdióalbuma, a Beauty Behind the Madness 2015. augusztus 28-án jelent meg. Az album az amerikai Billboard 200 élén debütált, első hetében 412 000 albumegyenértékes eladást produkálva. Több mint tíz országban bekerült a top 10-be, és Kanadában, Ausztráliában, Norvégiában, valamint az Egyesült Királyságban is első helyen debütált. Az albumot többek között a Lollapalooza, a Hard Summer Music Festival és a Bumbershoot Festival fő fellépőjeként népszerűsítette, majd novemberben elindította első nagy arénaturnéját, a The Madness Fall Tourt. A Beauty Behind the Madness az Egyesült Államokban dupla platina minősítést kapott, világszerte pedig 1,5 millió példányban kelt el. 2015-ben ez volt a legtöbbet streamelt album, több mint 60 millió lejátszással, és számos év végi rangsorban is szerepelt. Az albumot megelőző három kislemez mindegyike platina minősítést szerzett az Egyesült Államokban. A lemez az 58. Grammy-díjátadón elnyerte a legjobb progresszív R&B album díját, emellett az év albuma kategóriában is jelölték.
Tesfaye 2015-ben és 2016-ban számos jelentős előadóval működött együtt. Közreműködött Travis Scott Rodeo című albumán, Kanye West The Life of Pablo című lemezén, Future „Low Life” című dalában, valamint Beyoncé Lemonade című albumának „6 Inch” című számában. 2015 októberében zenei vendégként szerepelt a Saturday Night Live-ban, 2016-ban pedig többek között Cashmere Cat „Wild Love” című dalában is közreműködött.
2016–2019: Starboy és My Dear Melancholy bélyegkép|330x330px|The Weeknd fellépése Hongkongban 2018 novemberében 2016 szeptemberében Tesfaye bejelentette harmadik stúdióalbumát, a Starboy-t, amely november 25-én jelent meg, és többek között a francia elektronikus zenei duóval, a Daft Punkkal való együttműködéseket is tartalmazta. Az album címadó dala szeptemberben jelent meg, és a Billboard Hot 100 negyvenedik helyén debütált, majd az első helyig jutott, ezzel Tesfaye harmadik amerikai listavezető kislemeze lett. A „Starboy” később gyémánt minősítést kapott az RIAA-tól. A Daft Punkkal készített második dal, az „I Feel It Coming” szintén jelentős sikert ért el, a Billboard Hot 100 negyedik helyéig jutott.
Tesfaye 2016 októberében másodszor is zenei vendégként szerepelt a Saturday Night Live-ban, ahol a „Starboy” és a „False Alarm” című dalokat adta elő. Az album megjelenése előtt kiadta a M A N I A című rövidfilmet is, amely a lemez több dalából tartalmazott részleteket, köztük a Future, Kendrick Lamar és más előadók közreműködésével készült számokból.