Simon Mózes (Munkács, 1890. november 17. – Budapest, 1957. január 25.) ügyvéd, pártmunkás.
Élete Simon Lébi és Berger Róza fia. A kommün kikiáltásakor a beregszászi direktórium tagja volt, majd a kaposvári 44. vörös dandár politikai biztosa volt. A tanácsköztársaság bukása után letartóztatták, ám a Margit körúti fegyházból megszökött, és Bécsbe menekült, ahonnan pártutasításra tért vissza Beregszászba, ahol egészen 1939 tavaszáig az SZKP illegális összekötője volt. Kárpátalja visszatérésekor előbb az Egyesült Királyságba, majd 1942-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol az Amerikai Magyar Demokratikus Tanács főtitkáraként működött, illetve belépett az amerikai kommunista pártba is. A Magyar Jövő c. lap redakciójában is dolgozott, majd a második világháború után, 1947-ben visszatért Magyarországra, ahol 1949-ben letartóztatták, majd koholt vádak alapján elítélték, s négy évet ült börtönben. Már betegen szabadult, ám még megérte rehabilitációját 1956-ban. A rákövetkező évben hunyt el Budapesten.
Jegyzetek
Források Simon Mózes. In: Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, 1982, Akadémiai. 630. o. HU BFL - VII.102.a - forradalomutan – 1919 – 109
További információk Jász Dezső: Harc a Hernád mentén (Élet és Irod. 1966. máj. 7.). Láng Péter: Simon Mózes. In: A szocialista forradalomért. A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. [Budapest], 1975, Kossuth Könyvkiadó. 615–616. o.
Kategória:Munkácsiak Kategória:1890-ben született személyek Kategória:1957-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar emigránsok az Amerikai Egyesült Államokban Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek