Az összefoglalóan Körösök (, németül: Kreisch, latinul: Crisius) néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy , ennek 53%-a Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47% a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A térségben nagy volt az árvízi veszélyeztetettség, a mezőgazdasági termelés bizonytalansága, kicsi volt a termőterület, nehezek voltak a közlekedési viszonyok.
A Körösök névvel illetett folyók: Kettős-Körös teljes hossza: 37,3 km. Fehér-Körös teljes hossza: 235,7 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 9,8 km. Fekete-Körös teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km. Sebes-Körös teljes hossza: 209 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 58,6 km. Hármas-Körös teljes hossza: 91,3 km.
Etimológia
Czuczor Gergely és Fogarasi János álláspontja a Körösök elnevezésével kapcsolatban: „Folyóvizek nevei a Tiszántuli kerületben, melyek igen kanyargós folyásaiktól vették neveiket.”
A Körös igen régi, a honfoglalás előtti időből származó víznév, amely nem magyar és nem román eredetű. Korai alakjai között szerepel a Iordanesnél fennmaradt Grisia, a Ravennai NévtelennélA Ravennai Névtelen (latinul Anonymus Ravennas vagy Geographus Ravennas) 700 körül élt ismeretlen ravennai klerikus, aki összeállította a Ravenna Cosmography című fontos ókori-középkori földrajzi művet. olvasható Gresia, VII. Kónsztantinosz bizánci császárnál a görög Κρίσος, továbbá az 1075/1226-ból adatolt Crys és az Anonymusnál a végén előforduló Crisius. Az egyik tudományos álláspont a nevet az óeurópai víznévréteghez sorolja, vagyis olyan ősi indoeurópai eredetű víznévnek tekinti, amely a később a területen beszélt nyelvekből közvetlenül nem vezethető le.
Létező tudományos álláspont, amely a Körös nevet végső soron a rekonstruált dák *k(w)ṛhso-s ’fekete’ melléknévből eredezteti. A név a magyarba feltehetően szláv közvetítéssel került, de a közvetlen átadó nyelv biztos hangtani kritériumok hiányában nem állapítható meg. A Körös és a román Criș egy régi, talán már a római kor előtt létező Krisus név fejleménye lehet. Elképzelhető, hogy a név a római kortól megszakítatlanul fennmaradt, és a feltételezett *Crisius alak szabályosan fejlődött a mai román Criș formává. Kniezsa István ezzel szemben arra mutatott rá, hogy a Crisius alak csak a magyarországi latinságban fordul elő, és a magyar név latinosításának tekinthető.Kniezsa István (1943): Erdély víznevei. Az Erdélyi Tudományos Intézet évkönyve 1942: 27–73.
Korábban más eredetmagyarázat is született. Borovszky Samu a latin Crys alakot az ónémet Gries ’föveny, kavics’ szóval hozta összefüggésbe, és a nevet gepida eredetűnek tartotta.
Fehér-Körös 255px|bélyegkép|A térkép-en észak balra van, a Körösöket így a jobb felső sarokban lehet megtalálni A Fehér-Körös nevében a Fehér előtag a víz színére utaló megkülönböztető jelző, amely a közös Körös néven belül az egyik főágat jelöli ki. A folyó nevének „fehér” előtagja valószínűleg a víz habzására utal. A Fehér-Körös neve már a előfordult, latin forrásban Crisium Album, magyar nyelven pedig Feyerkeres alakban szerepel. A név már Lázár deák 1528 előtt készült térképén is szerepel, Fekher keres fl alakban. Kiss Magdaléna szerint a Fehér-, Fekete- és Sebes- előtagokkal megkülönböztetett nevek az Alföldön, a folyók összefolyásának térségében alakulhattak ki, majd innen terjedhettek a forrásvidékek felé. A román Crișul Alb a magyar Fehér-Körös fordítása. A név későbbi változataként a Régi Fehér-Körös alak is előfordul. A forrás nem részletezi, hogy a folyó vizének milyen természeti sajátossága indokolta a Fehér jelző használatát.
Földrajz A Fehér-Körös Romániában, a Erdélyi-érchegység keleti lejtőin, mintegy 980 méteres tengerszint feletti magasságban ered. Felső folyása Brad térségéig hegyvidéki jellegű, keskeny völgyben halad, majd a völgy fokozatosan kiszélesedik, és a folyó kanyargósabbá válik. Nagyhalmágy (Hălmagiu) és Honctő (Gurahonț) között ismét szűkebb völgyszakaszon tör át. Általános folyásiránya kezdetben nyugati, a Csigér (Cigher) betorkollása után északnyugat felé fordul. Az országhatár átlépése után rövid magyarországi szakaszon halad, majd Szanazugnál a Fekete-Körössel egyesülve létrehozza a Kettős-Köröst.
Vízrajz A KSH adatai szerint a Fehér-Körös teljes hossza , ebből mintegy esik Magyarország területére; vízgyűjtő területe . A román vízügyi nyilvántartás a folyó átlagos esését négy százaléknak adja meg, és romániai vízrendszerében tart számon. Jelentősebb mellékfolyói közé tartozik többek között a Sebes (Sebiș), a Sighișoara és a Csigér. A kisjenői vízmércénél számított sokévi középvízhozam . A folyó esése az alföldi szakaszon erősen csökken, az említett Kisjenő környékén már mintegy 0,07%, az országhatár felé pedig 0,03% körüli.
Szabályozása A Fehér-Körös rendezése már a Körösök egységes szabályozása előtt megkezdődött, és Arad vármegyei szakaszának munkálatai 1855-re előrehaladott állapotba kerültek. Ugyanebben az évben azonban a folyó nagy árvize súlyos pusztítást végzett Gyulán, ami alapvetően megváltoztatta az addigi terveket. A folyót a városon kívülre vezették, új medret alakítottak ki Gyula és Békés irányában. Az 1850-es évek második felében megépített Gyula–Békési-nagycsatorna Gyulától Szanazugig a Fehér-Körös mai alsó medrének, Szanazugtól Békésig pedig a Kettős-Körös felső szakaszának alapját képezi. Ekkor került a Fehér- és a Fekete-Körös találkozása is mai, szanazugi helyére.
Vízgazdálkodás ma A Fehér-Körös mintegy tíz kilométer hosszú magyarországi szakasza ma teljes egészében az árvízvédelmi rendszer része, mindkét partját elsőrendű védtöltések kísérik, kezelésük a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) feladata. Gyulán, a vízmérce működik, amely az árvízi előrejelzés és védekezés egyik mérési pontja. A Fehér- és Fekete-Körös közötti árvízvédelmet a Békés utáni Kisdelta szükségtározó is erősíti. az 1995–1996-os rendkívüli árhullám tapasztalatai után létrehozott tározó feladata, hogy szélsőséges árvíz esetén a Fehér-Körös vízhozamának egy részét befogadva mérsékelje a folyó tetőző vízszintjét.
Természetvédelem A Fehér-Körös magyarországi térsége Natura 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület része. A három folyóhoz kapcsolódó védett terület összesen mintegy . Jelölő élőhelyei között ártéri éger- és kőrisligetek, természetes eutróf állóvizek és folyóvölgyi mocsárrétek szerepelnek. A közös természetmegőrzési terület jelölő állatfajai közé tartozik többek között a tompa folyamkagyló, az erdei szitakötő, a Balin, a vágó csík, a halványfoltú küllő, a selymes és a széles durbincs, a mocsári teknős, a vidra és a tavi denevér. A fenntartási terv a legfontosabb veszélyeztető tényezők között említi a felszíni vizek szennyezését, az áramlási viszonyok emberi eredetű megváltoztatását és az idegenhonos inváziós fajok terjedését.
A Fehér-Körös mellékfolyói
Fekete-Körös A Fekete-Körös nevében a Fekete előtag a víz sötét színére utaló megkülönböztető jelző. A név már Lázár deák 1528 előtt készült térképén is szerepel, Feketekeres flu alakban – a térképet keresd a jobb oldali illusztrációk között. Kiss Magdaléna szerint a Fehér-, Fekete- és Sebes- előtagokkal megkülönböztetett nevek az Alföldön, a folyók összefolyásának térségében alakulhattak ki, majd innen terjedhettek a forrásvidékek felé. A román Crișul Negru a magyar Fekete-Körös fordítása. A folyó másik neveként a Középső-Körös is előfordul, egy korábbi történeti-földrajzi hagyomány pedig Gilpit néven azonosította a Fekete-Köröst.
Hossza román területen eléri a 147,5 km-t, eredete Bihar megyében, Rézbánya környékén van. Keresztülfolyik Diófáson, Vaskohszikláson és Belényesen, majd magyar területen a Szanazugban összefolyik a Fehér-Körössel, s onnan Kettős-Körös néven folytatják útjukat. Teljes hossza: 168 km, ebből a magyarországi szakaszának hossza 20,5 km.
A meder átlagos esése: 6 cm/km A víz átlagos sebessége: 0,8-1,4 km/óra A meder átlagos szélessége: 20 m A víz átlagos mélysége: 1,5–3 m
A Fekete-Körös mellékfolyói
Sebes-Körös
A Sebes-Körös völgyének látványosságai:
Kettős-Körös A Fehér-Körös és a Fekete-Körös szanazugi összefolyásából keletkezik, teljes hossza: 37,3 km. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, Gyulavarsánd után mintegy tíz kilométeres szakaszon szinte nyílegyenesen halad az 1850-es években szabályozott Kettős-Körös-csatorna egészen Békés városáig. Ez a vízszakasz a Békésnél 1968-ban átadott duzzasztómű miatt aránylag lassú lefolyású, s egyenes lévén hiányos ideális haltanyákban.
A duzzasztómű után a folyó kanyargósabbá válik, s egyúttal bőségesebb lesz a halállománya és színesebb a korábbi érdektelen, letarolt ártere is. Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.
Hármas-Körös bélyegkép|200px|A békésszentandrási duzzasztó a Hármas-Körösön A Hármas-Körös egy magyarországi folyó, a Sebes-Körös és a Kettős-Körös összefolyásából keletkezik a 91,3 fkm-nél, teljes hossza: 91,3 km. Az egyetlen beletorkolló jelentősebb vízfolyás a Hortobágy-Berettyó. Csongrádnál ömlik a Tiszába a 243,6 fkm-nél. A torkolattól 5,6 km-re található a Bökényi duzzasztó.
A meder átlagos esése: 10 cm/km A víz átlagos sebessége: 1,1 km/óra A meder átlagos szélessége: 70 m A víz átlagos mélysége: 3–4 m
A Hármas-Körös völgyének látványossága: Csörsz árka Körösladánytól északra.
Kis-Körös-főcsatorna A mesterségesen kialakított Kis-Körös-főcsatorna Nagyvárad mellől indul. Nagykereki mellett lépi át az országhatárt, majd Bojt, a Gűrűsszegi víztározó és Váncsod érintése után folyik a Berettyóba. Teljes hossza 37 km, a magyarországi szakasza 10,8 km. Tiszta vizű, időszakos folyású, sportolásra kevésbé alkalmas. A belvizek elvezetésére és öntözésre használják. Az élővilága gazdag, található benne csuka, sügér, fekete törpeharcsa, domolykó, küsz, karikakeszeg, compó, fenékjáró küllő, szivárványos ökle, réti csík és vágó csík is.
Hivatkozások
Források Kis-Körös (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.) Vízügyi Honlap Hozzáférés: 2015. szeptember 11.) Geographical Names – Kis-Körös-főcsatorna, Hungary (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.) Belvízcsatorna-rekonstrukciós munkálatok hatásainak térinformatikai elemzése síkvidéki mintaterületen (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
További információk ''Gulyás Attila - A Tiszántúl színes acélparadicsomában - a Körösök hídjai (Építészfórum, 2024.08.24.) Körös.lap.hu – Linkgyűjtemény Körösök völgye térkép Körösök.hu – Dinamikus, nagy felbontású 2008-as térkép, meg ezernyi információ
Kategória:Románia folyói Kategória:Bihar megye folyói Kategória:A Tisza mellékfolyói Kategória:Körösök Kategória:Békés megye földrajza