kínai hivatalnok és író a Tang-dinasztia idején. Fő műve, a mintegy 30 elbeszélést tartalmazó (传奇 / 傳奇; magyarul: Különös történetek).
Élete és munkássága életrajza nem maradt fenn, az életével kapcsolatban csak kevés részlet ismert. Bizonyosan annyi állapítható meg, hogy a 9. század hatvanas-hetvenes éveiben ban (靜海) (821–887; 高骈 / 高駢) katonai alkormányzó titkáraként dolgozott. 878-ban kinevezték alkormányzójává. Miként születési dátuma, úgy halálának ideje is ismeretlen.
alkormányzó buzgó híve volt a varázslatoknak lelkesen tanulmányozta az alkímiát, míg nem egy helyi felkelés során az életét vesztette. A hagyomány szerint ő volt az, aki et írásra ösztönözte. Fő műve, a (传奇 / 傳奇; magyarul: Különös történetek) A Tang-kori elbeszélés-irodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, címe később magának a műfajnak is az elnevezésévé vált. A gyűjteménynek ma mintegy 30 darabja ismert, amelyek zömében a című gyűjteményben maradtak fenn.
Az elbeszélésekből megállapítható, hogy a szerzőre igen erős hatással volt az alkormányzó taoista misztikum iránti elkötelezettsége. Az elbeszélés gyűjtemény legkiválóbb és legnagyobb hatású darabjai például A jádemozsár és mozsártörő ( 裴航), A déltengeri rabszolga ( 崑崙奴) és a , a bérgyilkoslány ( 聶隱娘).Magyarul összesen öt elbeszélése olvasható Tokaji Zsolt fordításában.
Magyarul
A déltengeri rabszolga; ford., ill., utószó Tokaji Zsolt; Terebess, Bp., 1999 Különös történetek; ford., utószó Tokaji Zsolt; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2011 (Bonsai books)
Megjegyzések
Források Pej Hszing: A déltengeri rabszolga. Válogatta, fordította, az utószót írta és az illusztrációkat készítette: Tokaji Zsolt. Terebess Kiadó, Budapest 1999.
Kategória:Középkori kínai költők, írók