A hivatali visszaélés a hivatali bűncselekmények egyike. Alanya tettesként nem bárki, hanem csak hivatalos személy lehet. Célzatos bűncselekmény.
A korábbi Btk-ban A korábbi Btk 225. §-a a bűntett különös részi tényállását, az elkövetési magatartásokat a hatályos Btk-val azonosan határozta meg. "Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél
A 435/B/1999. AB határozattal az Alkotmánybíróság a jogi szabályozás absztrakciójával kapcsolatos alkotmányossági követelmények vizsgálata után elutasította a Btk. 225. §-át a jogbiztonság hiánya alapján sérelmező indítványt.http://ujbtk.hu/wp-content/uploads/PDF_EPUB/bjk_2002-4.pdf
A hatályos Büntető Törvénykönyvben A hatályos Btk. 305. § a hivatali visszaélésről a következőket rendeli:
"Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen a) hivatali kötelességét megszegi, b) hivatali hatáskörét túllépi, vagy c) hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
A bűntett jogi tárgya A hivatali visszaélés bűntettének jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom. A hivatalos személyeket a jogalkotó a hivatali tevékenységük végzésének tartamára, az államszervezet feladatainak az ellátása érdekében fokozott védelemben részesíti.
Források 1978. évi IV. törvény 2012. évi C. törvény (Büntető Törvénykönyv) Bíró Endre: Jogi szótár. 193 - 194. old.
Jegyzetek
További információk debreceniitelotabla
Kategória:Büntetőjog